Kutatás: a magyarok nem szeretnék, hogy az oroszok a spájzban legyenek
Az oroszok és általában Oroszországgal való együttműködést a kormány külpolitikája ellenére csak a magyar lakosság töredéke támogatja.
Hiába minden igyekezett: az oroszok továbbra sem a kedvencei a magyaroknak: egyre kevésbé érezzük úgy, hogy Lengyelország közel áll Magyarországhoz, Oroszországgal való együttműködést pedig a kormány külpolitikája ellenére csak a magyar lakosság töredéke támogatja - derült ki Závecz legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a 24.hu megbízásából készített.
A felmérésből az is kiderül, hogy miközben az Orbán-kormány az EU-ban különutasnak számító módon Oroszország felé húz, a magyarok egyáltalán nem érzik közel magukhoz a Vlagyimir Putyin vezette államot: a megkérdezettek mindössze 2 százaléka nevezte meg Oroszországot velünk azonos érdekű országként.
A lap arra is kíváncsi volt, hogy a magyarok mely országokat érzik a legtávolabbinak. Mint kiderült, Németország és Franciaország szerepel az első két helyen, a németeket kevésbé, a franciákat pedig még inkább távolinak érezzük. Őket követi Svédország 16 százalékkal, Belgium és Hollandia 12 és 10 százalékkal, majd 4–5 százalékkal Ausztria és Románia. „Elgondolkodtató, hogy a válaszadók 12 százaléka szerint mindegyik európai ország távol áll Magyarországtól” – jegyzi meg a lap.
Még a fideszesek számára sem az oroszok az elsők
Pártszimpátia szerinti bontásban az derül ki, hogy a Fidesz-szavazóknál relatív többségben vannak azok, akik szerint Magyarország Németországgal működik együtt a legszorosabban (45 százalékuk véli így), míg Oroszország a második helyen szerepel (37 százalék). A többi párt szavazóinál Oroszország 47–71 százalék közötti arányban az első.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. június 5., 13:14
Első körben 15 üzlet megnyitását tervezi az orosz kiskereskedelmi lánc, a Mere Magyarországon.
Külföld
2024. június 2., 12:10
Vlagyimir Putyin Barátság érdemrenddel tüntette ki Steven Seagal színészt, aki miután az orosz elnök a mellkasára tűzte az érdemrendet, meredek kijelentéseket tett.
Külföld
2024. május 31., 14:44
Tíz amerikai ATACMS rakétával támadta csütörtökre virradóra az ukrán fél a Krími hidat - közölte Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter kedden Almatiban, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai tárcavezetőinek tanácskozásán.
„Az, hogy a magyar lakosságnak mennyire nem tetszik az Oroszországgal való együttműködés, a következő kérdésre adott válaszokból derül ki. Amikor ugyanis azt kérdezték, hogy a három felsorolt országból melyikkel kellene szorosabban kooperálni, a válaszadók 59 százaléka Németországot mondta, 17 százalék az Egyesült Államokat, és mindössze 10 százalék Oroszországot. Ráadásul amíg a németek és az amerikaiak támogatottsága nőtt 2019 óta, az oroszoké csökkent néhány százalékpontot” – írják.
Szijjártó Péter nem foglalkozik az orosz kibertámadással
„Nem foglalkozom vele, hát nem veszik észre?!” – ezt mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a 444.hu újságírójának, amikor az orosz hackertámadást bizonyító levélről kérdezte.
A 444 tudósítása szerint Szijjártó Péter 15 percet szánt a sajtóra a nagykőrösi lakossági fóruma után, amin az újságírók az orosz titkosszolgálatok által a külügyminisztérium ellen elkövetett kibertámadásokról is megkérdezték a külügyminisztert.
Szijjártó Péternek is vannak sérelmei
Szijjártó sérelmezte, hogy a hackerbotrányt először feltáró korábbi, Direkt36-on megjelent cikk olyan színben állította be őt és a kollégáit, minthogyha az orosz érdekek szándékos kiszolgálói lennének, és ölbe tett kézzel nézték volna, hogy minden adatukat elvitték. Előzőleg a külügyminiszter arra utalt, hogy más szolgálat segítségével kerülhetett ki a támadásról szóló levél a 444.hu újságírójához, a nagykőrösi lakossági fórumon pedig újra ezt kezdte feszegetni, miközben a dokumentum hitelességét a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt megjelenő titkosszolgálati vezetők sem tagadták.
Erről nemrég a bizottság jobbikos elnöke is beszélt az RTL Híradónak.
Szijjártó megismételte, hogy szerinte bűncselekményt követtek el azzal a lap újságírói azzal, hogy nyilvánosságra hozták Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatójának levelét. Majd újból azzal érvelt, hogy titkosszolgálati dolgokról nem szabad a nyilvánosság előtt beszélni. „Nem tudom pontosan, mi van ebben a levélben, azt sem tudom, hogy ez egy valós levél-e, és nem is különösebben érdekel” – mondta a miniszter. Hozzátette: ők mindig megtették a szükséges védelmi lépéseket, ha bárki támadást indított valamelyik rendszerük ellen. Majd ezután már arról kezdett beszélni, hogy a külügyminisztérium ehhez egyébként nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: a Szputnyik orosz állami ügynökség által közreadott fényképen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója a harmadik Övezet és Út Fórum pekingi rendezvényén, 2023. október 17-én. Fotó: Grigorij Sziszojev / POOL / AFP)
