Kutatás: a magyarok nem szeretnék, hogy az oroszok a spájzban legyenek

Az oroszok és általában Oroszországgal való együttműködést a kormány külpolitikája ellenére csak a magyar lakosság töredéke támogatja. 

2024. június 6., 10:29

Szerző:

Hiába minden igyekezett: az oroszok továbbra sem a kedvencei a magyaroknak: egyre kevésbé érezzük úgy, hogy Lengyelország közel áll Magyarországhoz, Oroszországgal való együttműködést pedig a kormány külpolitikája ellenére csak a magyar lakosság töredéke támogatja - derült ki Závecz legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a 24.hu megbízásából készített.

A felmérésből az is kiderül, hogy miközben az Orbán-kormány az EU-ban különutasnak számító módon Oroszország felé húz, a magyarok egyáltalán nem érzik közel magukhoz a Vlagyimir Putyin vezette államot: a megkérdezettek mindössze 2 százaléka nevezte meg Oroszországot velünk azonos érdekű országként.

A lap arra is kíváncsi volt, hogy a magyarok mely országokat érzik a legtávolabbinak. Mint kiderült, Németország és Franciaország szerepel az első két helyen, a németeket kevésbé, a franciákat pedig még inkább távolinak érezzük. Őket követi Svédország 16 százalékkal, Belgium és Hollandia 12 és 10 százalékkal, majd 4–5 százalékkal Ausztria és Románia. „Elgondolkodtató, hogy a válaszadók 12 százaléka szerint mindegyik európai ország távol áll Magyarországtól” – jegyzi meg a lap.

Még a fideszesek számára sem az oroszok az elsők

Pártszimpátia szerinti bontásban az derül ki, hogy a Fidesz-szavazóknál relatív többségben vannak azok, akik szerint Magyarország Németországgal működik együtt a legszorosabban (45 százalékuk véli így), míg Oroszország a második helyen szerepel (37 százalék). A többi párt szavazóinál Oroszország 47–71 százalék közötti arányban az első.

„Az, hogy a magyar lakosságnak mennyire nem tetszik az Oroszországgal való együttműködés, a következő kérdésre adott válaszokból derül ki. Amikor ugyanis azt kérdezték, hogy a három felsorolt országból melyikkel kellene szorosabban kooperálni, a válaszadók 59 százaléka Németországot mondta, 17 százalék az Egyesült Államokat, és mindössze 10 százalék Oroszországot. Ráadásul amíg a németek és az amerikaiak támogatottsága nőtt 2019 óta, az oroszoké csökkent néhány százalékpontot” – írják.

Szijjártó Péter nem foglalkozik az orosz kibertámadással

„Nem foglalkozom vele, hát nem veszik észre?!” – ezt mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a 444.hu újságírójának, amikor az orosz hackertámadást bizonyító levélről kérdezte.

444 tudósítása szerint Szijjártó Péter 15 percet szánt a sajtóra a nagykőrösi lakossági fóruma után, amin az újságírók az orosz titkosszolgálatok által a külügyminisztérium ellen elkövetett kibertámadásokról is megkérdezték a külügyminisztert.

Szijjártó Péternek is vannak sérelmei

Szijjártó sérelmezte, hogy a hackerbotrányt először feltáró korábbi, Direkt36-on megjelent cikk olyan színben állította be őt és a kollégáit, minthogyha az orosz érdekek szándékos kiszolgálói lennének, és ölbe tett kézzel nézték volna, hogy minden adatukat elvitték. Előzőleg a külügyminiszter arra utalt, hogy más szolgálat segítségével kerülhetett ki a támadásról szóló levél a 444.hu újságírójához, a nagykőrösi lakossági fórumon pedig újra ezt kezdte feszegetni, miközben a dokumentum hitelességét a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt megjelenő titkosszolgálati vezetők sem tagadták.

Erről nemrég a bizottság jobbikos elnöke is beszélt az RTL Híradónak.

Szijjártó megismételte, hogy szerinte bűncselekményt követtek el azzal a lap újságírói azzal, hogy nyilvánosságra hozták Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatójának levelét. Majd újból azzal érvelt, hogy titkosszolgálati dolgokról nem szabad a nyilvánosság előtt beszélni. „Nem tudom pontosan, mi van ebben a levélben, azt sem tudom, hogy ez egy valós levél-e, és nem is különösebben érdekel” – mondta a miniszter. Hozzátette: ők mindig megtették a szükséges védelmi lépéseket, ha bárki támadást indított valamelyik rendszerük ellen. Majd ezután már arról kezdett beszélni, hogy a külügyminisztérium ehhez egyébként nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal.

További részleteket itt olvashat.

(Kiemelt kép: a Szputnyik orosz állami ügynökség által közreadott fényképen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója a harmadik Övezet és Út Fórum pekingi rendezvényén, 2023. október 17-én. Fotó: Grigorij Sziszojev / POOL / AFP)

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. az össznépi mémmé vált „Gondolom, nem gyalog” szállóige kereskedelmi használatát kívánja kizárólagos védjeggyel szabályozni.

Az E.ON által közzétett karbantartási terv szerint június 30. és július 6. között összesen 176 településen várható áramszünet, ráadásul hat helyen gázszolgáltatási kieséssel is számolni kell – a Balaton környékét különösen érinti a változás.