Varga Judit szerint Brüsszel zsaroló helyzetet teremt, és ezzel a hazai ellenzéknek próbál segíteni

 A migráció vonatkozásában Magyarország számára a szolidaritás egyebek mellett a külső határok védelmét jelenti, többek között a határkerítés építésével, amelyhez Magyarország továbbra is uniós finanszírozást igényel - közölte az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően kedden.

Varga Judit  magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: az Európai Unió Tanácsának francia elnökségi prioritásai között a migráció vonatkozásában a külső dimenzió, a határvédelem, valamint a menekültek előzetes, az uniós határon kívüli szűrése szerepel.Hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné, hogy az Európai Unión kívüli országok is részesei legyenek a migrációról történő gondolkodásnak, ugyanis az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldése, illetve a másodlagos, tagállamok közötti migráció megoldandó problémát jelent.

Kijelentette: a schengeni övezet védelme a külső határok védelmét is jelenti.

„A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti bármifajta elosztása Magyarország számára vörös vonalat jelent. Nem a bajt kell Európába hozni, hanem helyben kell megoldani a problémát, a migrációt pedig meg kell állítani”

– jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Az Európa jövőjéről folytatott konferenciával kapcsolatban kiemelte: Magyarország fontosnak tartja, hogy a hamarosan véget érő rendezvénysorozat összegzése valóban az állampolgárok véleményét tükrözze. Magyarország figyelemmel kíséri, hogy a konferencia kimenetele nehogy "lopakodó szerződésmódosításba torkolljon", ahogyan azt is, hogy a megállapítások valóban a tényeken alapuljanak. Magyar aktivitásnak köszönhető, hogy a migráció veszélyeire történő figyelemfelkeltés bekerült a legutóbbi, közbenső jelentésbe - közölte.

Varga Judit elmondta továbbá, hogy a konferencia-sorozat legaktívabb résztvevője Magyarország, az eddig rendezett mintegy 4500 rendezvényből legalább 455-öt Magyarország szervezett. Ez azt jelenti, hogy Magyarország, még Németországot is megelőzve, az első helyen áll - közölte. A francia elnökség "zöld átmenetre" vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatban az igazságügyi miniszter sikernek nevezte, hogy a visegrádi országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - lobbitevékenységének köszönhetően a földgáz és az atomenergia is bekerült az uniós taxonómiarendelet tervezetébe.
   

„Noha a tervezetet még sok támadás fogja érni, a tagállamok többsége mellette áll, hiszen már most látszik, hogy az atomenergia nélkül Európa nem fogja elérni a kitűzött klímacélokat”

– fogalmazott.

Kérdésre válaszolva elmondta: a francia elnökség egyértelművé tette, hogy az uniós alapértékek megsértése esetén indítható 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország esetében májusban kerül napirendre. Márciusban a 2021-es, általános jogállamisági jelentés vitáját tartja majd az uniós Tanács.
 

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós csomaggal kapcsolatban kijelentette: az, hogy az uniós forrásokról szóló tárgyalások aktuálpolitikai kérdés áldozatává képesek válni jogi és politikai problémát is felvet. Az Európai Bizottság eljárásának gazdasági következménye is van, egyebek mellett sérti a tagállamok közötti versenyt. 

„Látszik, hogy Brüsszel a hazai ellenzéknek próbál segíteni azáltal, hogy zsaroló helyzetet teremt”

– jelentette ki a miniszter. Magyarország számára elsődleges, hogy megvárja az áprilisi népszavazás vonatkozó eredményét, a kormány számára ugyanis a magyar emberek, a magyar választók akarata a döntő - tette hozzá Varga Judit. 

(Kiemelt képünk: Varga Judit igazságügyi miniszter, a Miskolci Egyetem (ME) kuratóriumának elnöke a The future is in your hands - Európa jövője a fiatalok kezében címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen az Igazságügyi Minisztérium Könyvtárában 2022. január 17-én. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)