Titokban most már minden mozdulatunkat látni akarja az Orbán-kormány

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozik azzal a salátatörvény-tervezettel, amelynek a tanúsága szerint a Belügyminisztérium egy, az Orbán-kormány által kijelölt központi szervezetre bízná a rendőrség, a közútkezelő, a közterület-felügyelet, a pénzügyi és a személyszállítási szolgáltatók által készített kép- és hangfelvételeket – írja az Index. A salátatörvénnyel az állampolgári adatokról szóló jogszabályba nyúlnának bele, a jogszabály módosítása szerint a kép- és hangfelvételeket központi szervezet tárolná, az adatokat pedig bűnüldözési, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, de akár közlekedésszervezési céllal is kikérhetné bármelyik rendvédelmi szerv. Az adatokat a tárhely szolgáltatójaként működő központi szervezet nem láthatná, és ha nem használják fel, akkor 15 napon belül törölnék őket.

Fotó: Népszabadság-archív / Teknős Miklós

Adatgyűjtésre köteleznék a szálláshely-szolgáltatókat is, amelyeknek rögzíteniük és tárolniuk kellene minden olyan személynek a nevét, születési helyét, állampolgárságát, édesanyja nevét, aki igénybe veszi a szolgáltatásukat, és másolatot kellene készíteniük az okmányaikról.

A salátatörvény több adatvédelmi aggályt is felvet. Fenntartásainak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is hangot adott már, Péterfalvi Attila NAIH-elnök kemény hangú állásfoglalása szerint a tervezet elfogadása több szempontból is korlátozni fogja a személyes adatok védelméhez való jogot:

• a jelenlegi egyedi adatkérést egy keretjellegű engedély váltaná fel, amely megnehezítené, hogy utólag ellenőrizzék az egyedi adatok felhasználási módját;

• a keretjellegű engedély alapján nemcsak a már elkészült kép- és hangfelvételeket kérhetnék ki a rendvédelmi szervek, hanem a folyamatosan és egyidejűleg is megfigyelhetnék központi szervezethez befutó felvételeket;

• az egységes adattárolás azt jelenti, hogy létrejönne egy titkos információgyűjtéshez felhasználható képi megfigyelési rendszer, amely nagy földrajzi területet fed le;

• ami a szálláshely-szolgáltatókat illeti, magyar állampolgárok okmányainak a lemásolása nem indokolt;

• a tervezetnek meg kellene határoznia az adatfelhasználási kört olyan érzékeny helyszínek esetében is, amilyen egy templom, parlamenti választásokon egy szavazóhelyiség vagy egy politikai gyűlés.

E kifogások miatt Péterfalvi azt szeretné, ha az adatigénylő szervezeteknek kötelező lenne ügyfélszámmal vagy valamilyen más azonosítóval dokumentálni egy-egy adatfelhasználás konkrét célját, és szeretné, ha a tervezet lehetőséget adna a NAIH-nak a hivatalból történő ellenőrzésre. Szerinte a tervezet megpróbálja úgy beállítani a helyzetet, mintha lényegében nem változna a jogi helyzet, amivel szemben lényeges adatvédelmi változásokról van szó.