Szúnyogirtás: ezeken a településeken hamarosan fellélegezhetnek az emberek
Tizenkét vármegye háromszáznegyvenöt településén és Budapest hat kerületében lesz a héten szúnyogirtás – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.
A héten összesen 74 ezer hektáron földi módszerrel, platós gépjárműre rögzített permetező berendezéssel gyérítik a vérszívókat a szakemberek. A földi kezeléseket napnyugtát követően végzik, az a hőségriasztás alatt is a tervek szerint zajlik – közölte az OKF. A nagy hőség viszont a szúnyogirtás menetrendjét is módosítja.
Ezeken a településeken kezdődhet a szúnyogirtás
A szúnyoggyérítést végző járművekkel a Duna teljes szakaszán, azaz a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyar településein, Budapest érintett kerületeiben, a Csepel-sziget, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében lehet késő estétől találkozni.
Ezen kívül Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Zala vármegye számos településén lesznek földi kémiai kezelések. A szúnyoggyérítések pontos ütemezése megtalálható a katasztrófavédelem honlapján – tették hozzá.
Arról is beszámoltak, hogy az extrém szúnyogártalommal érintett területeken az országos tisztifőorvos ugyan átmenetileg engedélyezte a repülőről történő kémiai szúnyoggyérítést, azonban a hőség miatt a héten erre nem lesz lehetőség.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. június 23., 13:22
A szúnyogriasztó elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, ám van jópár szempont, amire érdemes figyelni a megfelelő szer kiválasztása és használata esetén.
Életmód
2024. június 21., 12:12
Nem mindegy, hogy a daganatos betegek milyen strandra mennek, a szúnyogcsípésekre is érzékenyebben reagálhatnak, és a melegben hamarabb kiszáradhatnak, mint egy egészséges szervezet.
A nagy melegben a szúnyogok aktivitása a napnyugta utáni időszakra tolódik, amikor a repülésbiztonsági szabályok miatt már nem lehet légi gyérítést végezni. Amennyiben a szúnyogártalom továbbra is indokolja, az elmaradt légi kezeléseket a hőség után pótolják – ismertették.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a központi és önkormányzati szúnyoggyérítés eredményességét nagyban segítheti a lakosság azzal, ha felszámolja a ház körül található tenyészőhelyeket, ami elsősorban a vízzel teli edények, hordók, ládák rendszeres kiürítését jelenti.
Újabb betegségeket terjeszthetnek a Magyarországon megjelenő szúnyogfajok
Áder János - aki jelenleg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke - Kurucz Kornéliával, a Pécsi Tudományegyetem biológusával beszélgetett az új szúnyogfajokról és a hozzájuk köthető megbetegedésekről – számolt be róla az MTI.
A volt államfő a Kék Bolygó című podcast sorozatában arról kérdezte az egyetem természettudományi karának adjunktusát, hogy miért kell számolnunk a szúnyogok nagyobb számban való megjelenésével, és milyen fertőzéseket hurcolhatnak be az országba.
A szakember elsősorban azt emelte ki, hogy nagy problémát jelent az enyhe tél: idén például már februárban megjelentek az első szúnyogok, de akár még októberben is életképesek lehetnek. Ez már mindannyiunk számára érzékelhető módon mutatja meg, hogy a klímaváltozás milyen jelenségeket idéz elő a természetben.
Míg korábban csak a kora esti órákban, illetve hajnalban voltak aktívak a szúnyogok, a betelepülő új fajok viselkedése ettől merőben eltérhet, így akár a déli órákban is megcsíphetnek. Bár inváziós fajok már eddig is megjelentek alkalmanként Magyarországon, de nem tudtak elszaporodni, hiszen legkésőbb a téli fagyok végeztek velük.
Most azonban a turizmus és a kereskedelem által hazánkba érkező szúnyogok a klímaváltozás miatt már itt is túlélnek, és szaporodásra is képesek.
Az új szúnyogfajok járványokat idézhetnek elő
Kurucz Barbara elmondta, hogy jelenleg 50 őshonos szúnyogfaj él Magyarországon, amelyekkel többé-kevésbé megtanultunk együtt élni. Csakhogy az elmúlt években az Ázsiából származó tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog is jelen van a hazai környezetben. Ezen rovarok viselkedését a lakosság nem ismeri, és mivel az itt megszokott szúnyogfajoknál jóval gyorsabban képesek szaporodni, valamint sokkal kitartóbb példányok, a védekezés sem egyszerű ellenük.
Természetesen senki nem szereti, ha megcsípi egy szúnyog, hiszen a csípés helye felduzzadhat, bepirosodhat, hólyagossá válhat, és napokon át tartó, kellemetlen viszketést eredményez – de az sem ritka, hogy fájdalmassá válik egy-egy csípés. A lakosság nagy része arról számol be, hogy az inváziós fajok csípései jóval erősebb hatást keltenek, fájdalmasabbak, és nehezebben múlnak el. Az európai emberek szervezete nincs hozzászokva a csípéseikhez, de ami ennél is nagyobb gondot okoz, hogy ezek a szúnyogok olyan súlyos betegségeket is terjeszthetnek, amelyek Európában korábban ismeretlenek voltak.
Mivel ezek a fajok a legnagyobb forróságban és napközben is csípnek, sokkal hosszabb az az időtartam, amíg az emberek ki vannak téve a csípéseiknek, és felkészülni is sokkal nehezebb, hiszen váratlan helyszíneken és időpontokban is támadhatnak.
Az általuk terjesztett betegségek járványt is előidézhetnek, és sajnos ha már jelen van valahol egy kórokozó, akkor nagy eséllyel terjeszteni is fogják azt a rovarok. A szakember szerint akár az olyan egzotikus és veszélyes betegségekre is fel kell készülnünk a jövőben, mint a szúnyogok által terjesztett Dengue-láz vagy a Zika vírus által okozott fertőzés, amelyek a várandós anyákra és a kisgyermekekre nézve különösen nagy kockázatot jelentenek.
(Fotó: Soumyabrata Roy/NurPhoto/AFP)
