Szúnyoginvázió: brutális nyár vár ránk?

Az elmúlt fél évben jelentős mennyiségű csapadék hullott le Magyarországon, a talaj pedig számos helyen telítődött, nem szivárgott el a víz, ami kedvez a tenyészőhelyek elterjedésének, illetve a szúnyogok szaporodásának – mondta az InfoRádióban Sáringer-Kenyeres Tamás entomológus a szúnyoginvázió kapcsán.

2024. február 13., 09:46

Szerző:

Az elmúlt napok tavaszias időjárása kedvezett a szúnyogok megjelenések és terjedésének, de most még nem jelentenek nagy veszélyt ránk és az élővilágra. Sáringer-Kenyeres Tamás az InfoRádióban elmondta: az áttelelő vérszívók jöttek elő az enyhe időben, komolyabb problémát azonban egyelőre nem okoznak, ugyanis amint lehűl a levegő, elpusztulnak vagy visszavonulnak azokra a védett helyekre, ahol telelnek. Az entomológus tájékoztatása szerint akkor számíthatunk nagyobb szúnyoginvázióra, amikor a magasabb hőmérséklet hatására a klasszikus lárvatenyésző helyeken megindul a felmelegedés, majd kikelnek a tojások, a lárvák pedig kifejlődnek és kirajzanak. Mostanában a megszokottnál sokkal több szúnyoglárva jelent meg, aminek az az oka, hogy az elmúlt fél-háromnegyed évben rendkívül sok csapadék hullott le, melynek következtében telítődtek a talajok.

Szúnyoginvázió: lesz gondunk a következő időszakban

Sáringer-Kenyeres Tamás felhívta a figyelmet, hogy Zala és Vas vármegyében, valamint több alföldi részen is hatalmas belvízterületek vannak, és ezeken a helyeken még a kevesebb lehullott csapadék sem tud elszivárogni, hanem megáll, ami kedvez a tenyészőhelyek elterjedésének, illetve a szúnyogok szaporodásának.

A rovartani szakértő szerint februárban még nem kell elkezdeni a szúnyoggyérítést, márciusban viszont már fel kell készülni rá.

„A jelenlegi csapadékviszonyok azt vetítik előre, hogy lesz gondunk a következő időszakban”

– tette hozzá. Sáringer-Kenyeres Tamás úgy véli, idén is könnyen előfordulhat, hogy már a tavasz elején el kell kezdeni a biológiai védekezést, a főszezonban – májusban és júniusban – pedig a megszokott metódus szerint a kémiai védekezéseket kell megszervezni.

„Szúnyog szempontjából nem az aktuális, hanem az időszaki csapadék a meghatározó” – fogalmazott az entomológus.

Egyre több a dengue betegséget terjesztő tigrisszúnyog Európában

Ahogyan arról beszámoltunk, 2022-ben Európában több helyi eredetű, a tigrisszúnyogok által terjesztett dengue megbetegedés fordult elő, mint az előző évtizedben összesen. A Politico szeint a gyógyszeripar már elkezdte növelni a dengue-vírus elleni vakcinával kapcsolatos beruházásokat.

 

Augusztus utolsó napjának kora reggelén a párizsi hatóságok a tigrisszúnyogok ellen permeteztek a francia fővárosban. Ez egyértelmű jele annak, hogy a dengue, a szúnyogok által terjesztett halálos betegség valóban megérkezett Európába – írja a Politico.

A dengue-vírust többek között az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti. A dengue-lázat csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. Ilyen a vérzéses dengue-láz, ami a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza. A másik életveszélyes eset a dengue-sokk szindróma, amely veszélyesen alacsony vérnyomást okoz. 2022-ben Európában több helyi eredetű dengue megbetegedés fordult elő, mint az előző évtizedben összesen. Az emelkedés a Politico cikke szerint egyszerre jelent közegészségügyi veszélyt és piaci lehetőséget – utóbbit azoknak, akik a dengue elleni vakcinákat gyártják. A gyógyszeripart az megbetegedések száma arra ösztönzi, hogy növelje a vakcinával kapcsolatos beruházásokat. A tigrisszúnyok Magyarországon is jelen vannak.

Az éghajlatváltozás és a migráció miatt a dengue-fertőzés, valamint más betegségek egyre elterjedtebbek Európában. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb éves adatai szerint 2022-ben Európában 71 esetben fordult elő helyben szerzett dengue-fertőzés: 65 Franciaországban és hat Spanyolországban. A szúnyog terjedése eddig leginkább Dél-Európára korlátozódott, de az egész kontinensen aggodalomra ad okot. Belgiumban a Sciensano nemzeti közegészségügyi kutatóintézet még egy alkalmazást is elindított, amelyen a lakosság fotókat küldhet be az általuk észlelt ázsiai tigrisszúnyogokról.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: N: Uwe Anspach/dpa/AFP)

A paradicsom bőrén barna elváltozással járó vírusfertőzést a barna termésráncosodás (ToBRFV) okozza. A Nébih tájékoztatása szerint a vírus 2021-ben már megjelent hazánkban, s most sem könnyíti meg a termelők munkáját a jelenléte, ugyanis komoly veszteséget okoz a mennyiséget tekintve. A népegészségügyi hivatal tájékoztatása szerint azonban a fogyasztóknak nem kell aggódniuk.