Szúnyogirtás: ezeken a helyeken kezdik az gyérítést
Tizenhat vármegye négyszáznegyvennégy településén és Budapest hat kerületében, összesen 86 ezer hektáron lesz a héten szúnyogirtás, avagy szúnyoggyérítés.
A következő napokban Komárom térségében, Budapest érintett kerületeiben, a Csepel-sziget, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében, továbbá a Dráva mentén, a vízpart közeli településeken lesz szúnyogirtás. Ezenkívül Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala vármegye számos településén várhatóak földi kémiai beavatkozások – írja Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye alapján az Index.
A nagy hőségre tekintettel légi kémiai kezelésekre továbbra sem kerül sor, mivel az csak a napnyugtát megelőzően kivitelezhető, amikor a meleg miatt még alig repülnek a szúnyogok. A gyérítések pontos ütemezése megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.
A kánikulában a szúnyogok viselkedése is megváltozik, az aktivitásuk későbbre tolódik, de továbbra is tömegesen vannak jelen.
Mint kiderült: a Dunántúlon a legerősebb a szúnyogártalom, ahol a korábbi áradások és esőzések miatt nagy számban jelentek meg. A nappali forróságot a legtöbb szúnyogfaj elkerüli, igyekeznek árnyékos területeken, fák és bokrok védelmében átvészelni a meleget.
Napnyugta után, a szokásosnál akár több órával később találkozhatunk a vérszívókkal, azonban vannak olyan fajok, amelyek az extrém hőmérsékleti viszonyokat is jól tűrik. Az inváziós fajok a lakókörnyezetünkben fejlődnek, míg az árterületekről a hazánkban honos szúnyogok repülnek ki.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. július 9., 17:13
A szúnyogok irtása mellett a lakosság is sokat tehet a védekezés érdekében.
Itthon
2024. július 8., 14:00
Tizenkét vármegye háromszáznegyvenöt településén és Budapest hat kerületében lesz a héten szúnyogirtás – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.
A legtöbb helyen már felszáradtak a szúnyogok utánpótlását biztosító árterületek, így a lárvák számát csökkentő szervezett biológiai gyérítések lezárultak. A kifejlett szúnyogok elleni védekezéseket földi úton, a települések lakott részein végzik platós gépjárműre szerelt permetező berendezésekkel. A készítményt apró cseppekre bontva, nagyon alacsony dózisban juttatják ki az esti és éjszakai órákban, így a méhekre és más, nappal aktív rovarokra nincs hatással a beavatkozás – tette hozzá az OKF.
Újabb betegségeket terjeszthetnek a Magyarországon megjelenő szúnyogfajok
A volt államfő a Kék Bolygó című podcast sorozatában arról kérdezte az egyetem természettudományi karának adjunktusát, hogy miért kell számolnunk a szúnyogok nagyobb számban való megjelenésével, és milyen fertőzéseket hurcolhatnak be az országba.
A szakember elsősorban azt emelte ki, hogy nagy problémát jelent az enyhe tél: idén például már februárban megjelentek az első szúnyogok, de akár még októberben is életképesek lehetnek. Ez már mindannyiunk számára érzékelhető módon mutatja meg, hogy a klímaváltozás milyen jelenségeket idéz elő a természetben.
Míg korábban csak a kora esti órákban, illetve hajnalban voltak aktívak a szúnyogok, a betelepülő új fajok viselkedése ettől merőben eltérhet, így akár a déli órákban is megcsíphetnek. Bár inváziós fajok már eddig is megjelentek alkalmanként Magyarországon, de nem tudtak elszaporodni, hiszen legkésőbb a téli fagyok végeztek velük.
Most azonban a turizmus és a kereskedelem által hazánkba érkező szúnyogok a klímaváltozás miatt már itt is túlélnek, és szaporodásra is képesek.
Az új szúnyogfajok járványokat idézhetnek elő
Kurucz Barbara elmondta, hogy jelenleg 50 őshonos szúnyogfaj él Magyarországon, amelyekkel többé-kevésbé megtanultunk együtt élni. Csakhogy az elmúlt években az Ázsiából származó tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog is jelen van a hazai környezetben. Ezen rovarok viselkedését a lakosság nem ismeri, és mivel az itt megszokott szúnyogfajoknál jóval gyorsabban képesek szaporodni, valamint sokkal kitartóbb példányok, a védekezés sem egyszerű ellenük.
Természetesen senki nem szereti, ha megcsípi egy szúnyog, hiszen a csípés helye felduzzadhat, bepirosodhat, hólyagossá válhat, és napokon át tartó, kellemetlen viszketést eredményez – de az sem ritka, hogy fájdalmassá válik egy-egy csípés. A lakosság nagy része arról számol be, hogy az inváziós fajok csípései jóval erősebb hatást keltenek, fájdalmasabbak, és nehezebben múlnak el. Az európai emberek szervezete nincs hozzászokva a csípéseikhez, de ami ennél is nagyobb gondot okoz, hogy ezek a szúnyogok olyan súlyos betegségeket is terjeszthetnek, amelyek Európában korábban ismeretlenek voltak.
Mivel ezek a fajok a legnagyobb forróságban és napközben is csípnek, sokkal hosszabb az az időtartam, amíg az emberek ki vannak téve a csípéseiknek, és felkészülni is sokkal nehezebb, hiszen váratlan helyszíneken és időpontokban is támadhatnak.
Az általuk terjesztett betegségek járványt is előidézhetnek, és sajnos ha már jelen van valahol egy kórokozó, akkor nagy eséllyel terjeszteni is fogják azt a rovarok. A szakember szerint akár az olyan egzotikus és veszélyes betegségekre is fel kell készülnünk a jövőben, mint a szúnyogok által terjesztett Dengue-láz vagy a Zika vírus által okozott fertőzés, amelyek a várandós anyákra és a kisgyermekekre nézve különösen nagy kockázatot jelentenek.
(Fotó: Soumyabrata Roy/NurPhoto/AFP)
