Népszava: igazságtalanul kelt hisztériát a tigrisszúnyogok ellen az Országos Vérellátó Szolgálat
A lapnak nyilatkozó biológus szerint eddig több ezer szúnyog szűrése történt meg, tigrisszúnyogban még nem találtak nyugat-nílusi vírust, csak a közönséges, nálunk honos dalos szúnyogban.
Nem csak a tigrisszúnyog a hibás, de az Országos Vérellátó Szolgálat mégis csak az áldozatait zárja ki a véradásból. A legközönségesebb magyarországi szúnyog is hordozhatja a nyugat-nílusi lázat, derül ki a Népszava cikkéből. A lap szerint némileg igazságtalanul keltett hisztériát a tigris-szúnyogok ellen az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) tájékoztatója, amely a donációból azokat zárja ki, akiket ennek az alfajnak egyik tagja csípett meg. A kórokozót ugyanis bármilyen, így a legközönségesebb hazai szúnyog is hordozhatja.
Mint azt korábban megírtuk, a véradással kapcsolatos EU-s irányelv 2004 óta kimondja a véradók kizárására vonatkozó kötelezettséget, ha olyan területen tartózkodtak, ahol a nyugat-nílusi vírus helyi fertőzésének kockázata fennáll. Magyarországon a nyugat-nílusi láz járványa minden évben augusztus-szeptemberben ér csúcsra. A vírus csak madarakban halmozódik fel, róluk pedig csak szúnyogok tudják átvinni a fertőzést emberekre vagy emlősökre (például lovakra). Emberről emberre nem terjed, kivéve a vérátömlesztést, szerv-átültetést, ritkán a szoptatást.
Nem adhatnak vért a XVI. és a XXII. kerületben élők és a szegediek sem a tigrisszúnyogok miatt.
Idén eddig 15-en betegedtek meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint. A 14 hazai beteget a főváros és hét megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna – területéről diagnosztizálták. Egy beteg külföldről érkezett.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a tigris-szúnyogra való rákérdezést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy ezzel az inváziós szúnyogok okozta csípések (pédául ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyogok) előfordulási gyakoriságát és felidézhetőségét is felmérik a véradók körében. Azokban az esetekben, amikor igazolt nyugat-nílusi láz megbetegedésről kapnak értesítést, minden esetben ellenőrzik, hogy a jelentett személy adott-e vért az elmúlt 30 napban és azt megkapta-e beteg. Eddig ilyen még nem történt.
Nincs bizonyíték arra, hogy a tigrisszúnyog ténylegesen terjesztené Magyarországon a nyugat-nílusi vírust – mondta a Népszavának Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa. Eddig több ezer szúnyog szűrése történt meg, tigrisszúnyogban még nem találtak nyugat-nílusi láz-vírust, csak a közönséges, nálunk honos dalos szúnyogban.
Használ-e a gyérítés?
Az inváziós fajok kimondottan emberközeli, városi környezetben szeretnek szaporodni, tehát nem erdőben, ártereken. Minden olyan helyen, ahol 1-2 deciliter víz egy-két hétig meg tud maradni, mint állóvíz, az szaporodóhellyé válik.
Magyarországon van központi gyérítés, ezt a feladatot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. Egy fajta gyérítési megoldás, amikor a vízben még lárva korban megszakítják a szúnyogok fejlődését, így azok nem válnak csípő szúnyogokká.
A másik, az esetek 90-95 százalékában használt gyérítési módszerrel a már kifejlett, repülő szúnyogokat ritkítják. Azaz megy a ködölő autó, és egy kémiai vegyszerrel az éppen akkor repülő szúnyogokat öli meg. Ezzel az a probléma, hogy ez a vegyszer más rovarokat is elpusztít. Van egy tanulmány miszerint a vegyszerrel végzett irtáskor az elhullott rovarok csupán egy százaléka szúnyog.
Ha egy kertben csak 3-4 virágcserép alatt, vagy egy gödörben felgyűlik, a víz egy-másfél hét alatt onnan több tízezer szúnyog is képes kirajzani. Azaz hiába irtják az éppen repkedő szúnyogokat, ha másnap nagyságrendekkel nagyobb tömegben kelnek ki családi házak tócsáiból – nyilatkozta a lapnak a biológus.
(Kiemelt kép: UWE ANSPACH / DPA / AFP)