Év végéig működőképes marad a BKV
A főváros nem csak a BKV állami támogatását várta, hanem az energiakompenzációs intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket és a fővárosi beruházásokhoz szükséges hiteleket is – az utóbbi kettő még várat magára.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megerősítette a Népszava információit a budapesti közösségi közlekedés állami támogatásának érkezéséről. A Fővárosi Közgyűlés szeptember 29-én tárgyalja a 12 milliárd forintos összeg utalását, amelyre csak a vonatkozó előterjesztés elfogadása után kerülhet sor. A BKV-nak adott támogatás csak egy a fővárosi önkormányzat fizetőképességnek fenntartásához szükséges három tétel közül. Ezek: az energiakompenzáció, a fővárosi beruházásokhoz szükséges hitel felvétele és a közösségi közlekedés állami normatívája.
Az energiakompenzáció ügyében friss fejlemény, hogy Karácsony Gergely szeptember 20-án nyílt levelet írt Orbán Viktornak, melyben kedvezményes áramot kért a kötelező feladatok ellátásához és ársapkát a BKV buszaiba vett üzemanyaghoz. Egyelőre csak Német Szilárd rezsibiztos válaszolt neki: „a kormány a Pakson termelt áramot a magyar családok ellátására fordítja.” A fővárosi beruházásokhoz szükséges hitel felvételére adott engedély még várat magára.
A közösségi közlekedés sok éve rögzített összegű állami normatíváját ugyan minden vita nélkül megkapja a főváros, de a 12 milliárdból kevesebb, mint 5 milliárd maradhat a BKV kasszájában, mivel agglomerációs hozzájárulás címén 7,26 milliárdot vissza kell adnia az államnak. Ugyanis az agglomerációs járatok üzemeltetését Tarlós István még akkor adta vissza az államnak, amikor az 24 milliárdról 12 milliárdra csökkentette a fővárosi közösségi közlekedés támogatását. A frappánsnak szánt visszavágás azonban durván visszaütött: az állam az agglomerációs járatok költségét a BKV-tól kérte el, holott korábban ugyanerre nem adott pénzt.
„A Tarlós-kabinettel kötött megállapodás 2020 végén lejárt és a kormány 2021-ben egyoldalúan úgy döntött, hogy 2021-től a közszolgáltatás bevételekkel nem fedezett költségeinek 50 százalékát kéri a fővárostól, ami évi 1,71 milliárdos emelést jelentett volna. A főváros nem fogadta el az ultimátumot, mire a kormány visszatartotta a 12 milliárdos normatívát, amely végül hangos ütésváltásba torkollott tavaly novemberben. Az Orbán-kabinet végül megelégedett a korábban fizetett összeggel azzal a feltétellel, hogy idén új megállapodást kell kötni” – foglalta össze a Népszava.
A főváros mindenesetre teljesen új alapokra helyezné az elszámolást. Az eddigi fix éves hozzájárulás helyett egy meghatározott éves előleg befizetése után a valós teljesítményre és költségekre alapozva egy képlet segítségével számolnának el az állammal.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI)