Kötelező szűrővizsgálat: az orvosi kamara szerint nem a kényszerítés az igazán hatékony
A Magyar Orvosi Kamara is megszólalt a kötelező szűrővizsgálatok kapcsán. A szakmai szervezet szerint velük nem egyeztetett a kormányzat az ötletről.
Magyarország az EU-n belül a sereghajtók egyike a megelőzhető és elkerülhető halálozásban, csak négy országot előzünk meg. Rövidebb ideig élünk, kevesebb évet töltünk egészségben, mint azt az ország gazdasági helyzete indokolná. Az oktatás, az egészségnevelés, a primer prevenció, valamint az egészségügy fejlesztése mellett a változás eszközei lennének a szakmai szabályok szerint minél szélesebb körben elvégzett szűrővizsgálatok, ezért Magyar Orvosi Kamara támogatja, hogy a szűrővizsgálatok a kormány és az egészségügy vezetésének fókuszába kerültek – nyilatkozta a MOK az economx.hu-nak.
A törvény azonban egyelőre csak a kereteket teremti meg a felnőttkori szűrővizsgálatok szélesebb körű elvégzéséhez, felsorolást, részletszabályokat nem tartalmaz. Takács Péter egészségügyi államtitkár friss, keddi nyilatkozatából pedig úgy tűnik, a hangsúly a kamara által is javasolt módon a „kötelező” jellegről a lehetőségek megteremtésére és a szűrővizsgálatok népszerűsítésére került.
Nem egyeztettek az Orvosi Kamarával a szűrővizsgálatokról
A kérdésben döntéshozói szintű egyeztetés a törvénymódosítást megelőzően nem volt, de a Magyar Orvosi Kamara véleményét hivatalból is kikérték.
Mivel egyelőre csak a keretszabály ismert, a MOK még nem látja a kormány szándékát a kötelezés módjára. Megítélésünk szerint fontos a mostani szervezett szűrések (emlő-, méhnyak-, vastagbél-, szájüregi szűrések) megtartása, a vizsgálatok körének esetleges kiterjesztése.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. július 2., 13:20
Jelentős módosításokat vezet be a kormány az egészségbiztosítás területén, ami a szűrővizsgálatokat is érinti.
Amennyiben a szűrővizsgálatok kötelezővé válnak, megfontolandó szűrőközpontok létrehozása, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az alapellátó praxisközösségek megerősítése, valamint a kiszűrt elváltozások kezelésére megfelelő infrastrukturális háttér és finanszírozás biztosítása.
Véleményük szerint a kötelezés nem szankciókkal, hanem – elsősorban pozitív – ösztönzőkkel lehet igazán hatékony. A szűrővizsgálatokhoz szükséges kapacitások biztosítása állami feladat, ugyanakkor az egészségügyért felelős államtitkár keddi nyilatkozatából kiderült, hogy
olyan szűrővizsgálatok kötelezővé tételét, amelyekhez valamilyen eszközös beavatkozás szükséges – ilyen például a mammográfia vagy a vastag- és végbéltükrözés – egyelőre nem tervezik – írták.
Kényszerítés helyett egészségtudatosság
A MOK szerint a kötelezés helyett a szűrések népszerűsítése lehet igazán hatékony.
Az egészségtudatosság növelésével, plakát- és egyéb kampányokkal, a részvétel megkönnyíthető a munkáltató által adott szabadnapokkal, a szűrővizsgálatok egy része elvégezhető/megszervezhető a munkaegészségügyi rendszerben az üzemorvos által.
Egy későn felismert, nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható daganatos betegség jelentős plusz terhet ró a társadalomra is, a még munkaképes korú beteg kiesik a munkából, kezelése a sokszorosába kerül a közös és véges kasszának – és akkor a beteg családjára nehezedő terheket még nem is említettük.
Mindezen okokból – az egyéni és kollektív előnyöket egymás mellé téve – a kamara az indokolt szűrővizsgálatok minél szélesebb körű elvégzése, ezek népszerűsítése mellett áll.
Még nem döntött a kormány
„A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott„ – nyilatkozta a Belügyminisztérium a 24.hu-nak, így még kérdéses, hogy a korábban beharangozott szűrővizsgálatok valóban kötelezőek lesznek-e jövő évtől.
Magyarország rosszul áll a rákszűrések terén
A szűrővizsgálatok sok esetben segíthetnek, különösen annak fényében, hogy Magyarország az egész Európai Unión belül rosszul áll mind a megelőzést, mind a betegségek előfordulási arányát tekintve, a kötelező jelleg azonban sokakat aggaszt.
A szűrővizsgálatok a méhnyakrákszűrést tekintve a 25 és 64 év közötti nőket érinti, akiknek háromévente kell részt venniük a vizsgálaton, emlőszűrésre pedig a 45 és 65 év közötti nőket várják kétévente. Az 50 és 70 év közötti lakosságnak a vastag- és végbélszűrés válik kötelezővé kétévenként.
Bár a vizsgálatok költségét a társadalombiztosítás fedezi, a helyszíneket illetően sok kérdés maradt megválaszolatlan. Konkrétumokat egyelőre nem tartalmaz a törvény szövege erre vonatkozóan, de minden valószínűség szerint vármegyei szinten tudják majd lebonyolítani a vizsgálatokat, és szükség esetén az intézményvezetők átcsoportosításokat is kezdeményezhetnek, ha szükségessé válik.
Az infrastruktúra sem áll rendelkezésre egyelőre
Egyelőre arról sincs bővebb információ, hogy pontosan milyen szankciókra számíthat, aki nem vesz részt a vizsgálatokon. Az viszont biztos, hogy mulasztás esetén az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal rendeli el a szűrővizsgálatot, és ez azonnal végrehajthatóvá válik mind a kötelezett, mind azon személyek esetében, ahol a törvényes képviselőnek van joga eljárni. Arról azonban még senki nem nyilatkozott, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.
Rékassy Balázs egészségügyi szakértő szerint még az is előfordulhat, hogy a részvételt kedvezményekkel próbálják majd ösztönözni a későbbiekben, akár TB-kedvezmény vagy egészségbiztosítási hozzájárulás is elképzelhető.
(Kiemelt kép: Pixabay)
