Nem veszélyezteti a korrupciót egy új korrupcióellenes hivatal felállítása
A 168.hu korrupcióellenes szervezetek szakértőinek véleményét kérte ki a kormány új korrupcióellenes hivatalának felállításával kapcsolatban.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozat szerint a kormány ajánlatott tett az európai uniós források lebonyolítását érintő szabálytalanságok és jogellenességek megelőzésére. Az Orbán Viktor által aláírt, öt pontból álló jogszabály a közbeszerzések területén tapasztalható korrupciógyanús ügyek felderítése és kijavítása érdekében egy független, korrupcióellenes hivatal felállítását tűzte ki célul.
A korrupcióellenes hivatal tervezete és annak júliusi elődje
A Bizottság Magyarországgal szemben megindított eljárás keretében hozott korrekciós intézkedésként a jogszabály kimondja, hogy ez a független hatóság abban az esetben avatkozhat majd be, amennyiben „a feladat és a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A határozat még hozzáteszi, hogy a független korrupcióellenes hatóság létrehozásával kapcsolatos javaslatot 2022. szeptember 30-ig nyújtja be az Országgyűlésnek, és a hivatal felállításának határidejét 2022. november 21-ére tűzte ki.
A magyar állam idén júliusban már benyújtott egy tervezetet egy Korrupcióellenes munkacsoport felállítására, és határozaton belül négy ponton is engedett Brüsszel követeléseinek. A júliusi terv szerint a hivatal működésébe civil szervezeteket vontak volna be, amelyek javaslatokat tehettek volna a kormányzati szereplőknek a korrupció elleni fellépésre. A munkacsoport a kormány tagjai által megbízott személyek, illetve állandó, meghívott részvevőként meghívott kormányzati hivatalok vezetői lettek volna, a korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó szervezetek pedig előzetes regisztráció útján kapcsolódhattak volna be. Ez a határozat a hétfőn kiadott Magyar Közlönyben közöltek szerint érvényét vesztette.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. szeptember 6., 08:07
Egy, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az Orbán-kormány enged Brüsszel egyik követelésének: független korrupcióellenes hatóság fog működni Magyarországon.
Itthon
2022. június 3., 16:52
Lesújtó képet nyújt a magyarországi korrupció helyzetéről a GRECO-jelentés, Orbánék a szervezet 18 ajánlásából csak ötöt teljesítettek.
Itthon
2021. szeptember 17., 09:11
A Jobbik elnöke részleteket nem árult el, „az elszámoltatás sikere érdekében”.
A 168.hu megkereste a Transparency International és a K-monitor szakértőit, hogy fejtsék ki a véleményüket az intézkedéssel kapcsolatban.
Nem kell aggódni, a korrupciót az új hivatal nem veszélyezteti
A Transparency International hivatalos álláspontja szerint ebből a javaslatból annyi látszik, hogy az Európai Bizottság elégedetlen volt a magyar kormány júliusban tett Korrupcióellenes munkacsoport felállítására tett ajánlatával. A mostani fejlemények ismeretében elmondhatjuk, hogy ez a csomag megbukott. A júliusi tervben szinte csak kormányzati tagok szerepeltek a munkacsoport tagjaiként, most viszont a kormányzati és nem kormányzati tagok egyenlő mértékű jelenlétét és szavazati jogát tűzték ki célul.
Ez a változás azonban az eddig létrejött állami szintű korrupciót nem fogja veszélyeztetni. A 12 éves NER-es gyarmatosítás után kicsi a valószínűsége, hogy egy új hatóság létrehozása felszámolná a közbeszerzési folyamatokban tapasztalható korrupciót.
Jelenleg, és azelőtt is voltak olyan szervezetek, amelyeknek feladatai közé tartozott a visszaélésekkel kapcsolatos ügyek kivizsgálása és a korrupcióval szembeni fellépés, a rendszer mégis létezik és működik. A kormány maga formálta olyanná, amilyen, és nem lesz nagy, lelket rázó meglepetés, ha ezekre a folyamatokra az újonnan létrejött korrupcióellenes hivatal fényt derít.
„Nem akarjuk azt a benyomást kelteni, hogy nekünk semmi sem jó” – zárta nyilatkozatát Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. „Természetesen várjuk a híreket a határozattal kapcsolatban, de az alapján, ahogy a kormány eddig a korrupciót kezelte, nem látunk okot a lelkesedésre, inkább óvatos szkepticizmussal állunk hozzá a dologhoz.”
Se Bizottság, se a kormány nem közli, hogy miről szól a vita
A kiadott kormányhatározatok nem jogszabályok, hanem a kormány szándéknyilatkozatai a saját maga számára – nyilatkozta a K monitor. Ezek a határozatok láthatóan azt a célt szolgálják, hogy az Európai Bizottság elfogadja a magyar kormány vállalásait a folyamatban lévő feltételességi mechanizmusban, amit a Bizottság 2022 áprilisától folytat. A K monitor megjegyzi, hogy a júliusban leadott terv szerinti Korrupcióellenes munkacsoportnak szeptember elején kellett volna összeülnie, de a Kormány részéről ezzel kapcsolatban nem történt megkeresés a szervezet felé, és meghívót sem kaptak.
Ebben a határozatban egészen új hatóság létrehozására tettek ígéretet. Terv szintjén fennmaradna a munkacsoport, illetve létrehoznának egy teljesítmény mérési mechanizmust is.
A K monitor ezt úgy értékeli, hogy ez egyfajta beismerése annak, hogy nem működnek megfelelően a meglévő állami intézmények: az Ügyészség, a Közbeszerzési Hatóság, illetve a Versenyhivatal.
A Bizottságnak szeptember végéig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a kormány vállalásait, vagy tovább viszi az eljárást. Ezek az alapján a vállalások alapján a K monitor úgy gondolja, hogy szeptember végéig még a most tervezett jogszabályok elfogadása sem fog megtörténni, mert az Országgyűlés nem tud ilyen gyorsan működni, nem beszélve arról, hogy a szoros határidő gyakorlatilag kizárja a társadalmi egyeztetést, ami pedig a kormány fő vállalása volt.
Eleve az egész folyamat nem átlátható a polgárok számára. Sem a kormány, sem a Bizottság nem közöl információkat arról, hogy miről szól a vita, nem tudjuk, mi a kritika tárgya, és azt sem, hogy a kormány milyen javaslatokat tesz. Mivel euró milliárdokról van szó, fontos lenne a transzparencia. A K monitor adatközlési kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz és az Igazságügyi minisztériumhoz is, és egyikük sem árult el semmit arról, hogy pontosan miről szól az eljárás.
(Kiemelt képünk illusztráció. MTI Fotó: Kovács Tamás)
