Orbánék meghátrálnak, csak jöjjön a pénz Brüsszelből?
Egy, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az Orbán-kormány enged Brüsszel egyik követelésének: független korrupcióellenes hatóság fog működni Magyarországon.
Három hónapon belül, 2022. november 21-ig megkezdhetné működését egy korrupció ellen küzdő független hatóság Magyarországon. Ez derül ki az Orbán-kormány hétfő este a Magyar Közlönyben megjelent határozatából, amelyet a Népszava szúrt ki, e szerint az Orbán-kormány enged Brüsszel egyik követelésének.
Az 1424/2022. (IX. 5.) jelzésű határozat feketén-fehéren azt jelenti, hogy az Orbán-kormány meghátrált az Európai Bizottság előtt, és teljesíti azokat a követeléseket, amelyek a 2021-2027 közötti EU-s költségvetést kísérő kondicionalitási mechanizmusban szerepelnek – írja a lap. Ez a kondicionalitási mechanizmus arról szól, hogy pénzmegvonással lehessen sújtani azokat az azokat az EU-tagországokat, ahol a hatóságok elmulasztják kivizsgálni a korrupció gyanúját keltő ügyeket, amelyek közvetlenül károsítják a közös uniós költségvetést. Magyarország ellen az Európai Bizottság alig 48 órával a Fidesz április 3-i győzelme után el is indította a hatósági mulasztás gyanúja miatt a jogállamisági eljárást.
A határozat kitér arra is, hogy 2022. december 1-ig Korrupcióellenes Munkacsoportot hoznak létre. Ebben kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog szerint paritásos alapon vesznek részt. Működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást. Mindezért Varga Judit igazságügyi miniszter felel.
A következő, 1425/2022. (IX. 5.) jelzésű határozatban az Orbán-kormány Navracsics Tibort kéri fel, hozzon létre a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert, és vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöböt. Az egyajánlatos közbeszerzések régóta szúrják az Európai Bizottság szemét, korábban még Gulyás Gergely is elismerte, hogy legitim a brüsszeli kritika, az Orbán-kormány pedig vállalta is, hogy csökkenti az arányukat.
A két határozattal az Orbán-kormány a Népszava szerint azt akarja elérni, hogy az fékezhetetlenül száguldó infláció és a fenyegető gazdasági válság árnyékában az Európai Bizottság jóváhagyja Magyarország tervét, és utalja azt a pénzt, amely a gazdasági helyreállítási alapból (RRF) jár. Az RRF vissza nem térítendő támogatásból és a kedvezményes hitelrésze által biztosított további forrásokból áll, az előbbi 2500 milliárd, az utóbbi 3500 milliárd forint értékű csomag.
(Kiemelt képünk illusztráció: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ursula von Der Leyen az Európai Bizottság elnöke 2021. április 23-án.)