Falus András megmondta, mikor kellhet a negyedik oltás

A szomszédos országokhoz hasonlóan hazánkban is berobbant a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amelyet mostanra már a delta variáns terjedése dominál. November elejére nyoma sincs a nyári csillapodásnak, a legfrissebb adatok szerint ugyanis az elmúlt napokban 2595 új fertőzöttet igazoltak, 3172 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 350-en vannak lélegeztetőgépen. Elhunyt 74, többségében idős, krónikus beteg. A fertőzöttek száma olyan jelentősen megugrott az elmúlt pár hétben, hogy a kormány újabb szigorításokat vezetett be: kötelező maszkhasználatot rendeltek el a közlekedési eszközökön és a megállókban, illetve lehetővé tették a munkáltatóknak, hogy munkavállalóik számára kötelezővé tegyék a vakcinát.

Az egyre súlyosabb járványügyi adatok sokakban vethetnek fel kérdéseket. Az oltási kampány pont ennek elkerülésére szolgált, a kormány pedig sokáig azt kommunikálta, idén ősszel biztosan nem számíthatunk olyan megrázó járványhullámra mint például tavasszal, vagy tavaly ilyenkor. Időközben elindult a harmadik oltások beadása, a szakértők pedig mindenkinek ajánlják a felvételüket, hiszen a vizsgálatok alapján a hónapokkal ezelőtt beadott első két vakcina hatása mostanra jelentősen csökkenhetett.

A 168 arról kérdezte Falus András immunológust, hogy a harmadik oltás esetében mennyi ideig számolhatunk a védettséggel, illetve elképzelhető-e, hogy szükség lesz egy negyedik dózis vakcinára is. A szakember szintén megerősítette, hogy ennél a vírusnál az immunmemória csökken az idő előrehaladtával, így mindenképpen tanácsosnak tartja a harmadik oltás felvételét. Szerinte viszont a negyedik oltás szükségességét az dönti el, az ember mit kapott az első három alkalommal.

„Akik például először Sinopharmot kaptak, majd harmadszorra egy Pfizert, azokra a harmadik oltás potenciálisan úgy hat, mintha csak egy vakcinát kaptak volna, egyes esetekben annyira gyenge lehet a védettség. Ilyenkor mindenképpen ajánlatos még egy mRNS vakcina, tehát a negyedik dózis”

– magyarázta. Hangsúlyozta, a Pfizert és a Modernát tartja a leghatásosabbnak a delta variáns ellen, de megjegyezte, nehéz az összehasonlítás, mivel a keleti vakcinákról messze nem áll rendelkezésre elegendő adat. A harmadik oltás típusával kapcsolatban kiemelte, hogy a vektorvakcinák, azaz az AstraZeneca, a Jannsen és a Szputnyik esetében a harmadik adagnak mindenképpen eltérőnek, ideális esetben mRNS vakcinának kell lennie, mert az adenovírus ellen kialakul egy immunválasz, amely jelentősen gyengíti a vakcina hatékonyságát. (Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég a Kormányinfón a 168 kérdésére vallotta be, hogy a Falus András véleményével megegyező hivatalos ajánlás ellenére, az orvosára hivatkozva két Szputnyik után harmadik dózisként Janssen vakcinát kapott. A miniszter egyébként bő egy héttel a bejelentése után koronavírussal házi karanténba vonult.)

A szakember az mRNS vakcinákról úgy gondolja, azokat lehet egymás után oltani, nem csökken a hatékonyságuk. Sőt azt javasolja, hogy a Moderna és a Pfizer után a harmadik adag is egy homológ oltás legyen, mert itt nem vetődik fel az adenovírussal tapasztalt probléma. Leszögezte, ezekre a kérdésekre biztos választ nagyszámú adat birtokában csak egy év múlva, visszamenőlegesen lehet majd adni.

„Egyértelműen jobbak lennének a járványügyi adatok, ha magasabb lenne Magyarországon az átoltottság, és nem a kínai vakcinával oltották volna végig a legidősebb és legveszélyeztetettebb korosztályt”

– jelentette ki Falus András. Szerinte az mRNS vakcinával háromszor beoltottaknak nem kell annyira félnie, mert a megbetegedés esetén is sokkal enyhébb tüneteket produkálnak. A Szputnyikról annyit mondott, jó oltóanyagnak tartja, az európai szintű elfogadásra csak azért nem került sor, mert „a dokumentáció rendezetlen volt”. A Sinopharm vakcinájával kapcsolatban kiemelte, a kormány ott hibázott, hogy nem vette figyelembe a kínai kutatók jelzését, miszerint 60 éven felül nem tesztelték az oltóanyag hatékonyságát.

„Nem a virológusok tehetnek róla, hogy nem hozzák nyilvánosságra a kórházban ápoltak oltottsági adatait. Ez egy súlyos kommunikációs hiba”

– jellemezte a kormány sokak által kritizált gyakorlatát. Arra szintén kíváncsiak voltunk, a szakember milyen típusú korlátozásokat tartana indokoltnak a negyedik hullámban. Falus András a maszkhasználat fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte élet-halál kérdése lenne, ha mindenhol kötelezővé tennék. Mint mondta, ezt „a kormány nem meri meglépni, mert a népszerűségüket féltve inkább nem kockáztatnak”. Arra is kitért, hogy a központi nyilvántartás alapján – amely a védettségi igazolványok kiállítása nyomán nyilván rendelkezésre áll –, az oltatlanokat rendszeresen tesztelni kellene, sőt a teljes karanténba vonulásukra is szükség lenne a vírus legyőzése érdekében. Mint mondta:

„Nem pánikszerű szigorításokra van szükség, de az oltatlansággal összefüggésben szükségesnek tartom akár a házi karantén elrendelését is.”

A helyzet tehát egészen komplikált, az emberek nagy része elfáradt a folyamatos aggódásban és az állandó szigorításokban. A harmadik oltás felvétele a szakemberek egyöntetű véleménye szerint kifejezetten ajánlott, Magyarországon azonban az első dózist is mindössze  5 958 890 fő vette fel, amely lakosságarányosan az Európai uniós átlag alatti adat. Azoknak pedig, akiknek szervezete például a kínai oltás után nem termelt elég ellenanyagot, Falus András elmondása alapján a harmadik oltás sem kínál teljes körű védettséget. Arról azonban továbbra sincs szó, a magyar kormány és az európai országok vezetői mikor tervezik a negyedik vakcina beadatását, sőt az sem tisztázott, egyáltalán lesz-e erre lehetőség.

(Kiemelt kép: Pallag Andrásné asszisztens oltáshoz készíti elő a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. november 2-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)