Ceglédi Zoltán a 168 Óra 2015. április 2-i számában rendes hazugságokat igényel a kormánytól. Iróniája szerint ha már nem tudnak igazat mondani, legalább legyenek elvszerűek, legitim célokat kövessenek. Mintha az lenne az elvárása, hogy az igaz beszéd, a következetesség jelenjen meg a Fidesz megnyilvánulásaiban.

Az ilyen kezdetű okoskodásoknak a politikában sincs túl sok értelme, most tegyünk mégis egy gondolatkísérletet: mit tennénk most, pár nappal a tapolcai választás után, ha a fideszes kétharmad nem változtatja meg annak idején a választási szabályokat.

Helyi népszavazásra készül a Pokorni Zoltán vezette Hegyvidék. Az esemény különlegessége, hogy ha magában a kérdésfeltevésben nem is, de amit takar, abban megközelítően egyetért a kormánypárt, az ellenzék és jó néhány civil szerveződés is. Tüttő Kata helyi szocialista képviselővel jártuk körbe – képletesen – a Normafa környékét.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen azt mondta: „Szemernyi engedményt sem tehetünk azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, illetve azoknak, akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe.”

A londoni Financial Times szerint a budapesti ingatlanok immár vonzóak mind a hazai, mint a külföldi befektetők számára.

Nagy a megfelelési kényszer, a paternalizmus, az államközpontúság a magyar társadalomban. Ezért is fordulhat elő, hogy óvodásokat vonatoztatnak Pestre, hogy köszöntsék az államtitkárt, velük ünnepeltetik az új kormányablakot, vagy iskolásokat kérnek biodíszletként az állami ünnepségekre. Az orbáni hatalom olyan intézményi, függőségi rendszert hozott létre, amelyben értelme van a szervilis cselekedeteknek.

A rendezvény szervezője a mintegy kétszázezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A 168 Óra e heti címlapján D. Tóth Kriszta látható. Az ismert televíziós személyiség már többször bebizonyította, hogy váratlan és sikeres változtatásokra képes a pályáján, s ez ezúttal sincs másképpen. Most egy internetes életmódmagazint indított, erős társadalmi szerepvállalással. Ne legyünk álszentek! – mondja többek között a vele készült interjúban.

Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Habony Árpád ellen az Együtt. A párt szeretné tudni, miből telik Habonynak arra, hogy az újonnan fölállítandó fideszes médiabirodalom fele részének tulajdonosa legyen.

A Fidesz erkölcsi krédójához tartozik a szerencsejátéktól, a munka nélkül elért jövedelemtől való idegenkedés. E frakcióvezetői bonmot három éve hangzott el, és a szerencsejáték-piac valóban átalakult. Először online ellenőrzés alá helyezték (volna) a kocsmai nyerőautomatákat, ám miközben a vállalkozók komoly pénzt buktak az előkészületeken, a komplett iparágat puccsszerűen felszámolta a parlament. Tíz, koncessziós alapon működő új kaszinó megpályáztatását lebegtették, hogy végül két baráti üzletember, Andy Vajna és Szima Gábor üsse meg a főnyereményt: elnyertek ugyanis hét koncessziót, furcsa feltételek mellett. Kinek pörög a szerencsekerék? Király György, a Szerencsejáték Zrt. volt játékfejlesztési vezérigazgató-helyettese szerint az állam biztosan nagyot bukott.

Hosszú sztrájkra készül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A lázadást a költségvetés tervezete robbantotta ki, amely a pedagógusbérek számításának alapját „elvonatkoztatná” a minimálbértől.

A felcsúti labdarúgó-akadémia támogatóinak harmada hirtelen eltűnt a szponzorfalról – írja a Figyelő online.

A Magyarországról szóló uniós országjelentés állításait vitatja a kormány, mivel az szerintük nem veszi figyelembe kellően az elért gazdasági eredményeket – közölte Varga Mihály kedd esti brüsszeli megbeszélésen Jonathan Hill-lel, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosával.

A rendezvény szervezője a mintegy kétszázezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, most kiderült, soha nem is volt uniós jóváhagyás a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát – írta az Index. A Strabag, a Közgép és a Colas–Swietelsky-konzorcium másfél éven át dolgozott az M4-es autópályán, de a beruházást két hete felfüggesztették.