Normafa-norma: a helyi népszavazásokat is kiherélték Orbánék

– A helyi népszavazásokkal kapcsolatban is szigorított 2013-ban a parlament, mi változott?

– Az összes választásra jogosult felének el kell mennie voksolni, ekkor érvényes, és ha ezek ötvenegy százaléka egységesen szavaz, akkor eredményes a szavazás. Ez annak fényében nézve, hogy hányan mennek el egy országgyűlési vagy pláne helyi, mondjuk polgármester-választásra, nagyon magas kötelező arányszám. Gyakorlatilag az önkormányzati választásokon sem lehet elérni ötven százalékot, nemhogy egy helyi népszavazáson.

– A parlamenti többség kiherélte ezt a lehetőséget is?

– Olyan szempontból igen, hogy semmiképpen ne lehessen kötelező érvényű, tehát csak véleménynyilvánító marad a funkciója, ami senkit nem köt. Erre mondom én azt, hogy a mai világban, ha a politikának az a döntése – amivel én persze nem értek egyet –, hogy ne legyen ügydöntő népszavazás, hanem csak véleménynyilvánító, akkor vannak erre olcsóbb, korszerűbb módszerek is. Ez is egy olyan pont, ahol nem ártana ügyelni „a tartalom és a forma egységére”.

– Mit ért ez alatt?

– Ha egy forma kiüresedett vagy kiüresítették, nem kell hozzá ragaszkodni. Miért nem teszik fel a kérdést az internetre, ahol ma már sokkal szélesebb körű az elérés, pontosabb magyarázatokat lehet fűzni a kérdésekhez? Ez a megoldás olcsóbb, hozzáférhetőbb, nem egy napra van korlátozva, az ember az otthonából vagy az arra kijelölt intézményből – mondjuk – két héten keresztül bármikor élhetne a jogával. Mindenki kaphatna egyedi azonosítót.

– Ez a javaslat jól hangzik ugyan, de több sebből is vérzik.

– Természetesen, hiszen igenis vannak olyan kérdések, amelyekben esélyt kellene adni az ügydöntésre, amire a jelenlegi rendszer nem képes, és a fentebb elmondott gondolataim erre a helyzetre vonatkoznak. A mostani szisztéma azt mondja – elég álságosan –, hogy négyévente egyszer válassz pártot, amely vagy betartja a programját, vagy nem, és még azt sem mondhatjuk, hogy négy- vagy ötévente egyszer igazi ügydöntő népszavazást tartunk, hiszen soha nem ügyekről döntünk a választásokon, hanem pártokról. Ez borzasztóan álságos dolog. Ezért van többek között, hogy egyre kevesebben mennek el szavazni. Ha lennének olyan igazi népszavazások, amelyeknek tétje van, ahol lehet látni annak az eredményét, hogy elmentem leadni a voksomat, akkor motiválható vagyok arra, hogy részt vegyek ne csak a helyi népszavazáson, hanem az országoson is.

– A május 17-re, a Normafa ügyében kiírt hegyvidéki népszavazásra céloz?

– Igen. Évekkel ezelőtt bejelentettek egy fejlesztést a Normafához, ahogy ez manapság szokás, mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül. Ezt olyan nagy felháborodás követte pont a választási kampány időszakában, hogy ahhoz, hogy időt nyerjen, Pokorni Zoltán akkori és mostani polgármester kitalálta, hogy legyen az ügyben népszavazás. Ezzel tolta el magától a politikai konfliktus felelősségét.

– Bevallom, magát a kérdést sem értem: „Egyetért-e ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?”

– Nagyon sok dolgot foglal magába az elképzelés az önkormányzat és a kormányzat részéről is. Próbáltak egy olyan mondatot megfogalmazni, ami a jogászi szűrőn átmegy, az, hogy ez értelmes, érthető kérdés-e vagy sem, azzal nem foglalkozott senki.

– Ezek szerint elvárják, hogy aki szavazni akar, elolvassa a kérdésben említett határozatot.

– Igen, és ne áltassuk magunkat, tudható, hogy kevesen fogják elolvasni, csak azok, akiknek ilyen-olyan okból nagyon – hangsúlyozom, nagyon! – fontos a Normafa ügye, a többiek pedig el sem mennek szavazni. Ezért mondom, hogy népszavazásra egyértelmű kérdést kell feltenni. Könnyen eldönthető és megérthető kérdést. Olyan bonyolultat, ami egy másfél oldalas döntéssorra hivatkozik, ami nincs is rajta a szavazólapon, tipikus visszaélés. Magával a kiírással a cél mindössze annyi, hogy sarokba szorítsa a kormányt, hiszen a Fidesz annak idején adott az önkormányzatnak egy biankó ígérvényt, amire most – úgy tűnik – a kormánynak már nincs megfelelő fedezete. Nos, ezt akarja kikényszeríteni a polgármester, az önkormányzatnak ugyanis nincs pénze arra a beruházástömegre, amit beígértek. Ez persze összefügg azzal, hogy elvették az önkormányzatok hatáskörét. Nagyjából harmincmilliárdos csomagról beszélünk. Elmondom, hogy nagy vonalakban miket tartalmaz a terv: a beruházás nagy része arról szól, hogy rendbe tesszük a túraútvonalakat, az erdőt, gondozzuk a gyepet, létesítünk öltözőt, mellékhelyiséget, mert ez a terület inkább parkként működik, mint erdőkét. Rengeteg látogatója van, hétvégenként meghaladja az ötvenezer főt. Nincs jól használva a terület: parkolási káosz alakult ki, hiszen a zöldterületen állnak az autók, ezt rendezni kell akkor is, ha nemet mondanak a helyiek, ahogy az egyre romosabb műemléki épületeket is fel kell újítani és a közbiztonságot is meg kell erősíteni stb.

– Az említett gondok orvoslásához nem kell népszavazás, hisz „ezért tartjuk az önkormányzatot”.

– Így igaz, mégis betették a népszavazási csomagba, ebből is látszik, hogy az egész teljesen értelmetlen.

– Hol van eldugva a lényeg?

– Ahogy már jeleztem ott, hogy a népszavazást azért írták ki, hogy a politikai konfliktust eltolják, azt a konfliktust, ami azért alakult ki, mert ez a terv nem így nézett ki két évvel ezelőtt, amikor bejelentették a Normafa fejlesztését. Akkor egy hatalmas síközpontról álmodoztak a törvényhozók, amiben a kormány és a helyi önkormányzat is egyetértett. A tiltakozás emiatt indult el, és ezért döntött úgy a polgármester, hogy népszavazást ír ki, aminek az érdekességét fokozza, hogy a síközpont terve már nem szerepel a megvalósítandó célok között, mert elindult az egyeztetés – amelynek minden beruházást, törvényt meg kellene előznie – az ott élőkkel, a természetvédőkkel, készültek környezetvédelmi tanulmányok. A hosszú folyamat végén olyan javaslatcsomag született, ami már majdnem mindenki számára elfogadható. Ez nem tartalmaz nagyberuházást, betonozást, a sícentrumvízió tárgyiasul egy régen is működő sípálya és sílift helyreállításában.

– Mit tudnak tenni azért, hogy ha már megszületett ez a példaadó egyetértés a vezetés, az ellenzék, a civilszervezetek stb. között, a lakosság megértse, miről szavaz, ha elmegy, és hogy elmenjenek a kerületiek?

– Nagyon sok helyre kitelepülünk és próbálunk információt adni arról, hogy érdemes elmenni szavazni. Szerkesztünk információs füzetet, ami pontosan és közérthetően tartalmazza, hogy miről szól a mostani fejlesztés. Az önkormányzat is készül hasonló kiadvánnyal, amiben együttműködnünk, hisz minden budapesti érdeke, hogy megvalósuljon a reális jövő. Tudom, az a mindennapos, hogy kígyót-békát kiabál a két oldal egymásra, és ilyen megfontolt együttgondolkodásról, együttműködésről csak ritkán hallani. Azt is jól tudom, hogy bár szégyen, de ennek hírértéke van.