Az unióval is el akarja hitetni a kormány, hogy jobban teljesítünk

Annak ellenére, hogy a márciusban nyilvánosságra hozott szokásos, éves

országjelentés Magyarországrólkomoly kritikát fogalmazott meg többek között a közmunkaprogrammal, az átláthatóság és az érintettekkel való egyeztetés hiányával kapcsolatban, Varga Mihály gazdasági miniszter tegnap esti brüsszeli egyeztetéséről a kormányzati portál ezzel a címmel tudósít:Magyarország jobban teljesít az uniós országjelentésben foglaltaknál.

Az uniós jelentés kifogásolta azt is, hogy esetenként gyorsan és kiszámíthatatlanul változik a jogszabályi környezet, megnehezítve ezzel a külföldi befektetők helyzetét. Ezt tetézi, hogy sokszor nincs előzetes hatásvizsgálat, illetve a módosítások bevezetésekor nagyon rövid az átállást segítő átmeneti időszak. Az uniós dokumentum egyenesen úgy fogalmaz: Magyarországnak nagyon keveset sikerült megvalósítania a tavalyi ajánlásokból.

Az adófizetési morál terén történt ugyan némi előrelépés, csakúgy, mint többek között a munkaerő-piaci politika terén is. Mégis, a tavalyi ajánlások egy részével egyáltalán nem foglalkozott a kormány a jelentés szerint: például az adórendszer átrendezésére, a munkanélküli-segélyre való jogosultság időszakának meghosszabbítására tett javaslatokat egyáltalán nem fogadta meg a magyar vezetés, és az egyre rosszabb szegénységi adatok is új stratégia szükségét jelzik. Az uniós anyag arra is kitér, hogy tenni kell az állami oktatási rendszer befogadóbbá, integrálóbbá tételéért.

A további kifogások között szerepel, hogy vannak hiányosságok a szociális ellátások terén, kevés a képzett mérnök és természettudományos végzettségű szakember, s nincs megfelelő megelőző stratégia a közoktatásból való túl korai kiesés megelőzésére, s nem történt meg a rezsicsökkentés tavaly ajánlott felülvizsgálata sem.

A közmunkaprogramról azt írja az uniós értékelés: nem elég hatékony eszköz, ami ráadásul torzítja a munkaerő-piaci folyamatokat, látszólag csökkenti ugyan a munkanélküliséget, de ha ilyen mértékben alkalmazzák, mint Magyarországon, fennáll a veszély, hogy a képzetlen rétegek számára a szociális ellátások állandó helyettesítőjévé válik. Probléma, hogy a közmunkarendszer a megfelelő összehangolás hiányában nem segíti a közmunkások visszavezetését a nyílt munkaerőpiacra.

A

kormány vitatja az országjelentés állításait, mivel az szerintük nem veszi figyelembe kellően az elért gazdasági eredményeket.

Utóbbiak között említik a 3,6 százalékos gazdasági növekedést, amellyel a hazai GDP 2014 végén elérte a válság előtti szintet, a fiskális politikát, amelynek eredményeként Magyarország 2013-ban kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól, a rekordszintű foglalkoztatást és beruházásbővülést és az erősödő külkereskedelmet, belső fogyasztást és ipari termelést. Varga Mihály álláspontja szerint „jobban teljesítünk annál, ahogy a bizottság most fogalmaz a jelentésében”.