A homályos látást nem biztos, hogy időskor okozza: komoly szemészeti panasz állhat a háttérben
A homályos látás komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet.
A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része – írja az Egészségkalauz.
Mi áll a homályos látás hátterében, ha nem szemészeti panasz?
„Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán. A problémát tapasztalhatjuk egyik vagy mindkét szemen, érintheti a teljes látóteret vagy csak egy részét. A homályos látásnak számos oka lehet, ezért mindig ki kell vizsgálni, hogy mi áll a háttérben. Mielőbb keressünk fel egy szemorvost, ha ilyen vagy más szemészeti problémát tapasztalunk” – mondja Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
A homályos látás szemészeti okai
Rövidlátás (myopia)
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. március 15., 20:53
A szürkehályog és a zöldhályog kialakulásának hátterében más-más okok állnak és eltérő kezelési módszereket kívánnak.
Tech-Tudomány
2009. december 18., 10:07
- Azoknál a nőknél, akik nagy dózisú C-vitamint szedtek, emelkedett az életkortól függő szürkehályog kialakulásának kockázata - állapították meg svéd kutatók.
A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési hiba. (A háttérben az áll, hogy a szem “hosszabb/nagyobb” átmérőjű, ezért a fény nem a retina síkjára érkezik, hanem az “elé”.) Bár a rövidlátók képesek a közeli dolgokat tisztán látni, de a távolabbi tárgyak minden esetben homályosak. Ez különösen vezetés közben tűnhet fel. Bár az autóban a rádiót vagy a műszereket tisztán felismerjük, a közúti jelzések olvasása nagy nehézségbe ütközhet. A rövidlátás érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és könnyen korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével vagy látásjavító szemműtéttel.
Távollátás
A távollátás egy másik gyakori fénytörési hiba. A hipermetrópok a távoli és a közeli tárgyakat egyaránt homályosan láthatják. A távollátók sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, mint a rövidlátók, így a kisfokú távollátók gyakran nem is hordanak. A folyamatos alkalmazkodástól azonban könnyebben elfárad a szemük, megfájdul a nap végére a fejük is. A rövidlátáshoz hasonlóan a távollátás is érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és szemüveggel, kontaktlencsével, ritkábban lézeres műtéttel korrigálható, 45 év felett pedig műlencse beültetés is szóba jöhet a látás javítására.
Asztigmatizmus
Az asztigmatizmus egy olyan állapot, amelyet szabálytalan alakú szaruhártya jellemez. Ez a szabálytalanság hatással van arra, ahogyan a fény a retinára fókuszálódik, torz, homályos látást okozva minden távolságban. Az asztigmatizmus is gyakori fénytörési hiba, melynek tünete a kettős kép („mintha a betűknek árnyéka lenne”) megjelenése. Az asztigmatizmusra számos korrekciós kezelési lehetőség létezik, beleértve a szemüveget, a kontaktlencsét és a látásjavító műtétet.
Presbyopia
A közeli látás romlása a presbyopia, egy olyan fiziológiai folyamat, ami fokozatosan következik be, és végül mindenkit utolér. Szemlencsénk rugalmasságának csökkenése 40-45 éves korunk körül válik észrevehetővé. A folyamat egyértelmű jele, hogy a korábban megszokott, kényelmes olvasótávolságban elhomályosul a szöveg és egyre távolabb kell tartani a papírt/telefont, hogy ki tudjuk venni a betűket. A presbyopia azoknál is megjelenik, akiknek korábban nem volt gond a látásukkal. Ez a szemben végbemenő folyamat teljesen természetes, az orvosok nem is tekintik szembetegségnek.
A presbyopia kezelésének számos módja létezik, ezek közül legegyszerűbb az olvasószemüveg használata. A presbyopia műtéti korrekciója akkor javasolt, ha a közeli látás mellett a távoli látással is probléma van fénytörési hiba miatt, vagy ha szürkehályog jelenik meg a szemen.
Szürkehályog
A szürkehályog kialakulása inkább 50-60 éves kor felett jellemző, de ennél fiatalabbaknál is előfordulhat. Veleszületett szürkehályog is létetik, és trauma hatására is kialakulhat, ez utóbbi azonban általában csak az egyik szemet érinti. A betegség kezdeti stádiumában a dolgok először csak kissé homályosnak tűnnek, gyenge fényviszonyok között összemosódnak, mintha csak egy impresszionista festményt néznénk. A tünetek látást zavaró hatása idővel azonban általában növekszik. A világ felhősnek, homályosnak, komornak tűnhet, a színek eltűnnek.
Szürkehályog kialakulása esetén a látás hosszútávon nem korrigálható szemüveggel. Egyetlen tartós megoldást a műlencse műtét jelenthet, amely során az elszürkült szemlencsét ultrahang segítségével távolítják el, és a helyére egy speciális műlencsét (mely lehet egy vagy több fókuszú) ültetnek be. Az eljárás fájdalommentes és mindössze 10 percig tart.
Várandósság
A várandóssággal járó hormonális változások számos dologra hatással lehetnek, többek között a látásra is. Egyes esetekben a kismamáknál a vízvisszatartás vagy a magas vérnyomás következtében homályos látás alakulhat ki. Gyakori, hogy terhességi cukorbetegség esetén is szemfenék vizsgálatra küldik a kismamákat.
Amennyiben a várandósság alatt jelentős látáscsökkenést tapasztalunk, azonnal forduljuk szemorvoshoz, mert a tünetet akár a „terhességi toxémia” is okozhatja. Ez az állapot, amely jellemzően a terhesség késői szakaszában jelentkezik, kezelés nélkül komoly veszélynek teheti ki az anyát és a gyermeket is.
Szemszárazság
A szemszárazság rendkívül változatos tünetegyüttessel jelentkezhet. Okozhat viszketést, idegentest érzést, égő érzést és szemvörösséget, a krónikus szemszárazság azonban torz és homályos látást is eredményezhet. A szemszárazság enyhébb esetei műkönnyekkel könnyen orvosolhatók, de a homályos látást vagy más torzulást okozó, krónikus szemszárazság szakszerű szemészeti és általános kezelést is igényelhet.
Úszkáló foltok
Amikor a látás során fura, apró, úszkáló alakzatokra leszünk figyelmesek, elsőre azt hihetjük, hogy valamiféle szennyeződés került a szemfelszínre. Az úszkáló fekete foltok valójában az üvegtesti homály megjelenésére utalnak, és általában az életkorunk előrehaladtával, 40-50-60-70 éves kor körül jelennek meg. A korral járó fiziológiás folyamatok mellett kialakulásukat okozhatja szemészeti fertőzés/gyulladás, de apró szemsérülés is.
Az üvegtesti homály nagyobb eséllyel jelenik meg abban az esetben, ha valaki rövidlátó, cukorbeteg, vagy szürkehályog-műtéten esett át. Abban az esetben, ha az úszkáló homályok jelentősen rontanák a látást, lézeres kezelésre (vitreolysis) vagy üvegtest eltávolító műtétre (vitrectomia) lehet szükség. Azonban a kezelőorvos segítségével mindkét esetben érdemes fontolóra venni az ezzel járó előnyöket/kockázatokat.
Súlyos szemészeti kórképek
A súlyosabb szemészeti kórképek között is vannak olyanok, amelyek kezdetben homályos látással járnak. Ezek közül talán a diabéteszes retinopátiát érdemes kiemelni, mivel jól karbantartott vércukorszinttel, rendszeres szemészeti ellenőrzéssel megelőzhető a komolyabb látáskárosodás és a vakság.
(Kiemelt képünk illsuztráció. Fotó: Freepik)
