Egyes fertőtlenítőszerek súlyos agykárosító hatásúak
Egy friss kutatás bebizonyította, hogy egyes takarítószerekben olyan vegyi anyagok vannak, amelyek súlyos agykárosító hatással bírnak.
Sokan tisztában vannak azzal, hogy a takarításhoz használt fertőtlenítószerek mérgezőek, ha lenyeljük, belélegezzük őket, vagy a szembe kerülnek. Egy friss kutatás azonban azt is bebizonyította, hogy egyes takarítószerekben olyan vegyi anyagok vannak, amelyek súlyos agykárosító hatással bírnak.
Még azokkal is előfordul, hogy összeöntenek két vegyszert, vagy egyszerre használnak két különböző tisztítószert, akik gyakran takarítanak. A vegyszerek keveredése mérgező gázokkal és gőzőkkel járhat, ezek pedig irritálhatják a bőrt, a nyálkahártyát és belélegezve a tüdőt is károsíthatják. Nem véletlenül ajánlott a házi tisztítószereket gumikesztyűben használni – hívja fel a figyelmet a Mindmegette.
Lenyelve, belélegezve vagy szembe kerülve mindegyik tisztítószer mérgezést okozhat (legyen az vízkőoldó, felmosószer, öblítő vagy mosogatószer), ám egy nemrég publikált tanulmány szerint sokkal súlyosabb károkat is okozhatnak egyes vegyszerek. A mérgezés pedig nem minden esetben hányás-hasmenéssel, szédüléssel jelentkezik!
Az agykárosító vegyszereket minden nap használunk
Az ohiói Case Western Reserve University molekuláris biológusa, Erin Cohn és csapata közel kétezer, a környzetünkben megtalálható, ismeretlen toxicitású anyagból kiindulva két olyan vegyületcsoportot azonosítottak, amelyek laboratóriumi körülmények között elpusztították vagy leállították bizonyos agysejtek fejlődését.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
A két vegyületcsoport egyike a kvaterner ammóniavegyületek voltak, a másik pedig a szerves foszfátok. Előbbi a fertőtlenítő spray-kben, törlőkendőkben, kézfertőtlenítőkben, testápolási termékekben, szájvizekben is megtalálható. A kvaterner ammóniavegyületeket a baktériumok és vírusok elpusztítására használják. A szerves foszfátok égésgátló szerek, gyakran kerülnek textíliákba, ragasztókba, és mivel zsírban oldódó vegyületek, nemcsak belélegezni lehet ezeket, hanem a bőrön keresztül is felszívódhatnak.
A kutatók fiatal egérkölykökön tesztelték a káros vegyszerek hatásait, és alig pár napnyi kitettség után már az agyszövetben is kimutatták a vegyszer jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy
a kvaterner ammóniavegyületek képesek áthatolni az úgynevezett vér-agy gáton, azon a védőrétegen, amely az agyszövetet elszigeteli a vértől.
A vegyszer a legnagyobb kárt az oligodendrocitákban okozta, ez hüvelyként veszi körül az idegsejteket, felgyorsítva a jelátvitelt az agyban. Az egerek agyában és a laboratóriumi körülmények között növesztett emberi agysejteken végzett kísérlet során is ugyanazt tapasztalták, azaz megfogyatkozott az oligodendrociták száma a vegyszerrel való érintkezés során.
Az egerek és a tenyésztett agysejtek sokkal nagyobb dózisban találkoztak a vegyszerekkel, mint ahogy az átlagemberek a való életben, a takarítás során érintkeznének ezekkel a szerekkel, ám a gyári munkásokra, takarítókra, kórházi dolgozókra ez nem feltétlenül igaz. Egyes szakmában ugyanis sokkal nagyobb a fertőtlenítőszereknek, vegyszereknek való kitettség.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ds_30 via Pixabay)
