Kiderült, miért nem fertőz meg a COVID-19 mindenkit
Elég merész kísérletet végeztek önkénteseken a COVID-19 világjárvány ideje alatt.
Önkénteseket fertőztek meg egy kísérlet során COVID-19-cel, vagyis az új típusú koronavírussal, hogy aztán megfigyeljék, hogyan reagál az immunrendszerük. Az eredmények fontos eltérésekre világítanak rá – írja cikkében a Házipatika.
Eszerint maga a kísérlet még 2021-ben, a világjárvány csúcsán zajlott, az eredményeket bemutató tanulmány azonban a napokban jelent meg a Nature című tudományos folyóiratban. Mint azt a Guardian írja, a kutatók összesen 36 egészséges felnőtt önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik előzőleg sem védőoltást nem kaptak, sem a fertőzésen nem estek át. Mindannyiunk orrába alacsony dózisban SARS-CoV-2-vírust juttattak be, majd vér- és orrváladékmintákat véve tőlük nyomon követték az immunreakciójukat. Összesen három kategóriát határoztak meg közöttük:
- akiknél ki tudott váltani fertőzést a vírus, így meg is betegedtek;
- akiket ugyan egy átmeneti időszakban pozitívan teszteltek, de végül nem alakult ki náluk teljes fertőzés;
- akiknél semmilyen jel nem utalt fertőzésre.
Ez utóbbi két csoport tagjainál felfedezett egy igazán lényeges jelenséget a kísérletet lefolytató kutatócsoport. Kiderült ugyanis – áll a cikkben –, hogy esetükben még a vírussal történt találkozást megelőzően vett minták alapján magas szintű aktivitást mutatott egy gén, a HLA-DQA2. Ez az aktivitás az úgynevezett antigénbemutató sejtekben mutatkozott meg – azokban a sejtekben, amelyek elsőként figyelmeztetik a veszélyre az immunrendszert.
„Ezek a sejtek fogják a vírus egy kis darabkáját, majd megmutatják azt az immunrendszernek, mintha csak azt üzennék: »nézd, ez egy idegen – menj, és szabadulj meg tőle«”
– fogalmazott dr. Kaylee Worlock, a University College London kutatója, a tanulmány első szerzője.
A felfedezés tehát arra utal, hogy azok immunrendszere, akiknél az említett gén erős aktivitást mutat, valószínűleg hatékonyabban tud fellépni a koronavírussal szemben. A fertőzés így nem tud átjutni a szervezet első védelmi vonalán. Persze érdemes hangsúlyozni, hogy ez sem jelent teljes mértékű védettséget. Az önkéntes alanyokat ugyanis a kísérlet után is nyomon követték, és néhányuk később természetes úton elkapta a COVID-19-et. Ezzel együtt a kutatócsoport szerint eredményeik alapot adhatnak a meglévőknél hatékonyabb kezelési módszerek és oltóanyagok kifejlesztéséhez.
Ezt jelentette a koronavírus
A COVID-19-világjárvány a SARS-CoV-2 vírus okozta, COVID-19 elnevezésű betegséggel fertőző pandémia volt. Az első eseteket 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította. 2021-ben a vírus mutálódása miatt több variánsa is megjelent és elterjedt számos országban. Ezek közül a legfertőzőbbek az alfa, a béta, a delta és az omikron variánsok. 2022 januárjáig több mint 340 millióan fertőződtek meg a vírussal, és 5,5 millió ember halt bele. A betegség megelőzéséhez több vakcinát is kifejlesztettek, amelyekből összesen közel 10 milliárd adag oltást adtak be 2022 januárjáig.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Sputnik via AFP)