Oroszország a klímaváltozás nyertese

A szibériai sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része. Ennek hatása a régiótól több ezer kilométerre, akár Texas időjárásában is kimutatható. Oroszországban, ahol a világ erdeinek több mint ötöde található, két egymást követő évben is rekordot döntött az erdőtüzek pusztítása. Ezek következtében Spanyolország kibocsátásával hasonló mennyiségű üvegházhatású gáz jutott a légkörbe.

Nem sikerült belátásra bírni a döntéshozókat

Oroszország területének felét, az örök fagy birodalmát a gyorsuló olvadás fenyegeti. A házak és az ipari létesítmények pusztulása évente nagyjából 2,3 milliárd dollárnyi kárt okoz. A szibériai tundra fagyott földjében 1700 gigatonnányi szén-dioxid rejlik. Ez a mennyiség kétszerese annak, ami jelenleg az atmoszférában van. A talaj olvadásával mindennek nagy része a légkörbe juthat.

A világ legnagyobb folyékonyföldgáz-lelőhelyei Oroszországban találhatók. A sarkköri jég olvadása miatt ennek exportálása, hajókon történő szállítása egyre könnyebbé válik. A klímaváltozás gyakorlatilag az olajkitermelés hatékonyságát javítja, annak növekedéséhez járul hozzá. Bár számos klímaszakértő figyelmeztette Oroszországot arra, hogy mindkét tevékenység felgyorsítja a globális felmelegedést, nem sikerült jobb belátásra bírni az orosz döntéshozókat.

„Oroszország négy és fél évszázada terjeszkedik északra és keletre. Azóta harcolunk az időjárás és a természet jelentette komoly kihívásokkal – mondta Alekszej Csekunkov, az ország sarkvidékfejlesztésért felelős minisztere egy interjú során. – De történjen bármi is északon, mi ott élni, dolgozni és fejleszteni fogunk.”

A legdurvább jégtörőflotta

A folyékony földgáz ugyan tisztábban ég, mint a szén vagy az olaj, de nem mentes a károsgáz-kibocsátástól. Oroszország abban bízik, hogy az elkövetkező években egyre több ország áll át a szén helyett a folyékony földgáz használatára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, így mérsékelve ökológiai lábnyomát.

Az északi-tengeri útvonalat – amely összeköti Észak-Európát, Oroszországot és Kínát a sarkkörön keresztül – évszázadokon át az év nagy részében jég torlaszolta el, és csak június és október között volt hajózható. A sarkvidéki jég olvadása és Oroszország jégtörőflottájának bevetése nyomán a valaha volt leghosszabb időszakra maradt nyitva az útvonal: májustól egészen februárig közlekedhettek a szállítóhajók.

„Úgy látjuk, képesek leszünk arra, hogy egész évben hajózhasssuk ezt az útvonalat, nem kell arra várnunk, hogy ezt a klímaváltozás tegye lehetővé – mondta Csekunkov. – A világ legerősebb jégtörőflottáját építjük ki.” Az orosz politikus szerint a folyamatos hajózás lehetősége az évszázad közepére valósággá válik. Mert ha az emberiség nem csökkenti drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását, az orosz hajók a nem túl távoli jövőben már egy másik világban érnek partra. Ahol a Föld jegének nagy része elolvad, a tengerszint megemelkedik, eltűnnek a korallzátonyok, és kipusztulnak az erdők. A bolygó melegebb és párásabb lesz, ennek következtében egyre több hurrikán várható, és növekszik a jelentős erdőtüzek száma.

Az év felében nem süt a nap

Pedig Moszkva tisztában van a veszélyekkel. Csekunkov minisztériumában hatvannyolc tudós dolgozik azon, hogy tízezer paraméter – amelyből nyolcszáz tetszőlegesen állítható a szimulációk során – alapján modellezze a sarkkör gazdasági és környezettani változásait. Ennek ellenére Oroszország nem tesz eleget azért, hogy lassítsa a globális felmelegedést. A klímaválságra adott reakciókat értékelő Climate Action Tracker nevű nonprofit szervezet „kritikusan elégtelenre” osztályozta Oroszország klímatervét. Ha minden ország így állna a klímaválsághoz, akkor az ipari forradalom előtti időkhöz képest négy fokkal emelkedne a hőmérséklet az évszázad végére. A tudósok szerint ez a legrosszabb forgatókönyv.

„Reálisnak kell lennünk az ország méretével kapcsolatban – mondta Csekunkov. – Nem lenne gazdaságos elektromos hálózatot kiépíteni egy olyan földterületen, ahol négyzetkilométerenként átlagosan egy ember él.” A napenergia sem opció a sarkköri régiók számára, mivel a nap az év több mint felében nem süt. Szibéria szélerőművek építésére sem alkalmas. „Hacsak nem lesz egy óriási áttörés az energiatárolásban és -szállításban, a folyékony földgáz marad a lehető legjobb megoldás” – fűzte hozzá a politikus.

Oroszország mindent megtesz azért, hogy gazdasági előnyt kovácsoljon az olvadó jég nyújtotta lehetőségekből – még úgy is, hogy a klímaváltozás hatásai ellen csak nehézségekkel tud küzdeni a területén. „A sarkkör gyorsabban melegszik, mint a kontinens; ennek pozitív és negatív következményei is vannak” – állapítja meg Csekunkov.

(Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock)