Home office után jöhet a hibrid munkahely
Tizennégy hónapnyi koronavírus után a dolgozók megtanulták, hogyan végezzék munkájukat otthonról. Ám most itt az idő egy új kihívásra: hogyan integrálják ezt a hosszú távon is működőképesnek tűnő megoldást a hivatali életbe?
A globális megacégekre és a kisebb startupokra is ugyanez a feladat vár: többen közülük azt tervezik, hogy munkavállalóik egy részét bekéretik az irodákba heti két-három napra – így hibrid munkahelyek jöhetnek létre. Ez a megoldás a munkahelyi reform vágya és a vírus miatti aggodalmak okán is népszerű lehet – legalábbis rövid távon.
Azonban a szakértők aggódnak amiatt, hogy ezeket a hibrid munkahelyeket nehéz lesz menedzselni, valamint hogy nem fogják biztosítani a vállalatok számára a vágyott rugalmasságot.
„A home office a munkavégzés helyszínének rugalmasságáról, és nem feltétlenül a munkaórák rugalmasságáról szól” – mondta Claire McCartney, az Egyesült Királyság munkaerőügyi hatóságának vezető tanácsadója.
Számos dolgozó – főleg a szülők és a gondviselők – már hozzászoktak ahhoz, hogy rugalmas rendben dolgozzanak – ez a munkaórákra és a megosztott feladatokra is vonatkozik.
A hatóság adatai szerint az Egyesült Királyság dolgozóinak 9,3 százaléka – tehát kb. 3 millió ember – szívesen csökkentené munkaórái számát még úgy is, hogy kevesebb fizetést kap. Tehát van kereslet arra, hogy még több rugalmas munkalehetőséget vezessenek be.
Viszont az is kiderült, hogy a munkások 63 százaléka számít arra, hogy hibrid munkahelyen fog dolgozni 2021 folyamán. Azonban kevesebb mint felük (48 százalék) akarja, hogy munkaórái is rugalmasak legyenek.
„A rugalmasság hiánya jogos panasz” – mondta Margarete McGrath, a Dell stratégiai vezetője. McGrath a cég ügyfeleit segíti, hogy minél könnyebben alkalmazkodni tudjanak az új munkakörnyezethez a technológia segítségével.
Jelenleg számos munkaadó bízik abban, hogy a dolgozók legalább heti két-három napra visszatérhetnek az irodába. Abban viszont nem értenek egyet, hogy mi történik ezután, és hogy mennyire lesz ez a megoldás működőképes hosszú távon.
„Akár kaotikussá is válhat. Attól félünk, hogy a hibrid munkavégzésre kialakított stratégiák esetleg nem lesznek működőképesek” – mondta McGrath. „Sok vállalat le van maradva, és úgy véli, hogy nem kell változtatniuk semmin: csak simán visszahívják a dolgozóikat, és minden olyan lesz, mint régen volt. Ők nem látják, hogy tényleg egy paradigmaváltás történt.”
A Leesman nevű munkahelyi gyakorlatokat elemző cég munkatársai szerint a dolgozók nagy része produktívabbnak érzi magát a home office-ban. A Stanford Egyetem kutatása pedig azt mutatatta ki, hogy ha mértékkel alkalmazzák, a home office tényleg növeli a produktivitást.
Peggie Rothe, a Leesman vezető elemzője szerint ezt még nem minden cég hajlandó tudomásul venni. Szerinte jelenleg háromféle vállalat van: akik már elkezdtek dolgozni a home office hosszú távú bevezetésében, akik tervezik, de még nem kezdtek bele, és azok, akik nem is fontolgatják ezt.
A King’s College és a Bristoli Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy habár a cégek 97 százaléka tervez valamilyen hibrid megoldást, csupán 36 százalékuk gondolná újra a munkahelyi szerepeket.
„A legrosszabb dolog, amit egy cég tehet, az az, hogy homokba dugja a fejét, és megpróbál pontosan a vírus előtti állapotokhoz visszatérni. Haladni csak előre lehet” – mondta Rothe.
Az Aviva nevű brit cég is foglalkozik ezzel a problémával: a vállalat a hibrid munka korai úttörője volt, a vezetők pedig most ötféle munkahelyi profillal dolgoznak. Ezek segítségével határozzák meg, hogy melyik beosztottnak hogyan érdemes átszabni a munkakörét az új helyzetben.
Kérdés marad azonban az, hogy a munkahelyi szerepek újragondolása képes lesz-e megoldani a hibrid munkahelyek összes kihívását, vagy csupán látszatmegoldásként szolgál.
Az efféle intézkedésekkel jó eséllyel lehet bevonzani új munkaerőt, és megtartani a régi dolgozókat. Ezenfelül a munkahelyi sokszínűséget is elősegítheti, illetve az ügyfélszolgálat munkáját is megkönnyítheti, mondta McCartney. „A cégeknek veszélyes figyelmen kívül hagyniuk ezt – az elvárások megváltoztak” – tette hozzá.
Az Aviva azt is elvárja az otthon dolgozó munkatársaitól, hogy ezentúl kevésbé mosódjon össze professzionális és családi életük. Például kötelező lesz biztosítani a gyerekeik felügyeletét munkaidejükben, hogy zavartalanul folyhasson a meló.
Emily Clark, a Bird & Bird munkajogásza szerint a cégeknek el kell gondolkozniuk azon, hogy mik lehetnek a rugalmatlan munkahelyi változtatások nem várt hatásai.
„Van abban kockázat, hogy a dolgozók munkakörülményeit már a szerződésükben meghatározzák” – mondta Clark.
„Ez elég komplex dolog. El tudok képzelni olyan helyzetet, hogy a cégek olyan megoldásokat találnak ki, amit nem tudnak integrálni mindennapi működésükbe. Ilyenkor a munkások is panaszkodhatnak arra, hogy a változtatások a hozzájárulásuk nélkül történnek.”
McGrath szerint a cégeknek egyszerre kell megvalósítaniuk üzleti céljaikat, védekezni a Covid ellen, és igazságosan kezelni alkalmazottaikat.
„Pontosan kell eltalálni az arányokat. Kétségkívül lesznek érzékenyebb témák, mivel még mindig a kísérletező fázisban tartunk.”
Mire az iskolák és az egyetemek kinyitnak szeptemberben, már a Wall Streeten is folyni fog a munka, és pontosabb tervek születhetnek az USA-ban és az Egyesült Királyságban egyaránt. A vezetőknek és a dolgozóknak is türelemre lesz szükségük, mert rögös út áll előttük, mondta McGrath.
„Ez az első alkalom, hogy senki sem büszkélkedik azzal, hogy tökéletes terve van. Az ingoványban vagyunk.”
(Lucy Meakin)
(Kiemelt képünk illusztráció: Egy diákmunkás irodai kisegítő munkát végez a nyíregyházi önkormányzat hivatalában, 2015. július 9-én. Fotó: MTI | Balázs Attila)