Elegük van a német hollóanyáknak

A fejlett világ leghosszabb ideje hivatalban lévő női kormányfője, Angela Merkel nem sokat tett a németországi dolgozó nők sorsának javításáért – írja a Bloomberg.

Bár a nők munkaerő-piaci részvétele Németországban magasabb, mint az iparosodott országok átlaga, az országban a nők jelentős része részmunkaidőben dolgozik – ez a szint alig mozdult Merkel kormányzása alatt. Az OECD adatai szerint a részmunkaidőben dolgozó nők aránya a 2005-ös 38,8%-ról, Merkel megválasztásának évéről 2019-re 36,3%-ra csökkent. Svédországban ez az arány 17,3% volt, míg Franciaországban 20,4%.

A németországi rendszer – akárcsak német nyelvű szomszédjaiban, Ausztriában és Svájcban – a nők, különösen a gyermekesek ellen van kiélezve. Ez magában foglalja az adórendszert, amely a kritikusok szerint elriasztja a kétkeresős családokat, a megfizethető napközik hiányát és azt a hagyományt, amely elítéli, hogy a gyermekeket egész napos óvodába küldjék.

Merkel a szeptember 26-i németországi választások után készül lemondani, és egy olyan országot hagy maga mögött, ahol a nőknek még mindig nem könnyű ambiciózus karriert befutni. Annak ellenére, hogy számos kutatás bizonyítja a sokszínű munkaerő előnyeit, a Merck KGaA az egyetlen olyan, a DAX indexben jegyzett vállalat, amelynek női vezérigazgatója van.

Németország átlag alatti eredményt ért el a 2020-ra vonatkozó, európai Women on Boards Gender Diversity Indexben (Nők az Igazgatótanácsokban Nemi Sokszínűségi Index): a 18 tagállam közül a 12. helyen végzett, az Egyesült Királyság, Hollandia és Spanyolország mögött. Ausztria a 14., míg Svájc az utolsó előtti helyen végzett. „Elszalasztott esélynek tartom, hiszen egy ilyen nagyszerű kancellár alatt sokkal előrébb fejlődhetett volna a téma” – mondta Monika Schulz-Strelow, a berlini székhelyű Women for Corporate Boards érdekvédelmi szervezet vezetője. „A magas pozícióban lévő nők gyakran nem akarják, hogy kapcsolatba hozzák őket ezekkel a "női témákkal"”– tette hozzá Schulz-Strelow.

Bár Merkel továbbra is rendkívül népszerű, többek között a női vezetők körében is, 16 éves hivatali ideje alatt csak szórványosan lépett fel a sokszínűséggel kapcsolatos kérdések mellett. Egy idei filmbemutatón érintette a témát, és elismerte, hogy „még sokat kell tenni” a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelése érdekében Németországban.

A Bertelsmann Alapítvány jelentése szerint a gyermekvállalás 62%-kal csökkenti a német nők élethosszig tartó keresetét, nem utolsó sorban a részmunkaidős foglalkoztatás miatt, míg a férfiakét gyakorlatilag nem befolyásolja. Az eltérés még a Council on Foreign Relations elemzése ellenére is fennáll, amely szerint ha Németországban és Svájcban a nők munkaerő-piaci részvétele megegyezne a férfiakéval, a bruttó hazai termék mindkét országban több mint 20%-kal növekedne. „Egyszerűen lemondunk sok áruról, sok erőforrásról, és ez teljesen káros a gazdaságra nézve” – mondta Jutta Allmendinger, a Berlini Társadalomtudományi Központ elnöke. „Változás csak akkor történik, ha a nyomást ténylegesen maguk a nők gyakorolják. Magától nem történik semmi” – emelte ki Allmendinger. 

A kultúra is szerepet játszik: A német nyelvben “hollóanyáknak” nevezik azokat a nőket, akik állítólag elhanyagolják gyermekeiket. „Ha anyaként teljes munkaidőben dolgoznék, az emberek elítélnének érte” – mondta a 34 éves Jessica Fey, aki részmunkaidőben dolgozik egy bankban Németország vidéki részén, ahol a bölcsődei ellátási lehetőségek sem elegendőek hároméves kisfia számára. „Az emberek azt feltételezik, hogy a karrieredet helyezed előtérbe a gyerekeddel szemben, anélkül, hogy ismernék a döntésed mögött meghúzódó valódi okokat” – mondta el az anyuka. Míg a francia gyerekeket már kiskoruktól kezdve állami bölcsődébe küldik, addig a német nyelvű országokban az ilyen lehetőségek korlátozottak vagy drágák.

(Kiemelt kép: A hivatalos látogatáson Szerbiában tartózkodó Angela Merkel német kancellár az Aleksandar Vucic szerb elnökkel a belgrádi tárgyalásaik utáni sajtóértekezleten 2021. szeptember 13-án.
Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)