500 millióan érezzük, hogy tényleg megőrült az időjárás

A tavalyi, 2020-as év volt a legmelegebb, amióta az időjárás változását jegyzi az emberiség – közölte a Copernicus Klímaváltozás Intézet. Az intézet milliónyi mérőeszközzel figyeli a klímaváltozást. Műholdak, időjárásmérő állomások, hajók és repülőgépek gyűjtik az adatokat folyamatosan, és ezek alapján a tudósok előrejelzéseket fogalmaznak meg. 

Megállapították: a karantén és a lezárások a tizedével csökkentették az európai uniós államok károsanyag-kibocsájtását, de ez az egész Földre vetítve nem akadályozta meg az üvegházhatású gázok kibocsájtásának növekedését, pedig Európában az utóbbi esetében a Copernicus Intézet 8 százalékos visszaesést jelzett. – Ez tovább is csökkenne, ha az emberek nem gázzal, vagy olajjal tartanák melegen az otthonaikat, és otthonról dolgoznának – közölte Vincent-Henri Peuch, a Copernicus Atmoszféra Figyelő Szolgálat vezetője.  

– A Sarkvidéken érezhető a klímaváltozás leginkább, sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része – mondta Freja Vamborg, aki a nemrég kiadott Európai Klímajelentést összeállította. A fagyos sarki ökoszisztéma folyamatosan olvad; a szibériai régió 4,3 Celsius fokkal volt melegebb az átlagosnál, ami miatt olvad a permafroszt és a jég. Az erdőkben fellobbanó óriási tűzvészeket az űrből is lehetett látni.

– Néhány folyamat már visszafordíthatatlan – tette hozzá Mark Parrington, a Copernicus Intézet tudósa, aki a tüzek okozta kibocsájtást tanulmányozza. – Ezekben a tüzekben olyan mennyiségű szén szabadul a légkörbe, ami évezredekig ott is maradhat. 

A folyamat azért visszafordíthatatlan, mert minél jobban olvad a jég és minél magasabb a hőmérséklet, annál több tűz keletkezik, ami további üvegházhatású gázokat bocsájt a levegőbe. Az olvadó jég az óceánok szintjét is emeli, és a parti országokat fenyegeti; évente fél centiméter emelkedést mérnek a műholdak. Múlt évben csak emiatt újabb műholdat lőttek fel, ami figyeli az óceánok szintjének emelkedését. 

Ahhoz, hogy a Föld időjárása ne boruljon fel annyira, hogy élhetetlenné váljanak földrészek, és ne váljon lehetetlenné a mezőgazdasági termelés, az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentésére lenne szükség.

Főleg a szén-dioxid és a metán kibocsátású kellene radikálisan visszafogni. A Párizsi Klímaegyezményben 5 évvel ezelőtt átlagosan 1,5 fok melegedést határoztak meg, amivel az emberiség még súlyosabb következmények mellett, de túlélheti a klímaváltozást. Ez lett az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) alapja is. 

A klímaváltozás nem kíméli a gazdaságot sem: mostanra közvetlen károkat okoz a mezőgazdaságban és más szektorokban is. Az utóbbi években majd’ minden ország gazdálkodói szárazsággal, vagy éppen hatalmas esőzésekkel és viharokkal küzdött. A tudósok szerint évente három hónappal hosszabbodott meg már most a száraz és forró időszak. Szeptemberben egy trópusi ciklon okozott katasztrófát Görögországban, 4 ember halálát okozva, a 100 millió eurós károkról nem is beszélve. Októberben az Alex nevű vihar söpört végig a kontinensen. 

Mivel a gazdaság különböző szektorai nem jutnak biztos időjárási előrejelzésekhez, már most millió eurós veszteségeik vannak. 

– A klímasemleges gazdaság megvalósításához a társadalom, a kormányzat és az ipar totális mozgósítására van szükség – írta Matthias Petschke, az Európai Bizottság elnöke az egyik közleményében.

(Kiemelt kép: A Copernicus Sentinel-3 műhold által készített képen Hollandiát hó borítja 2021. február 11-én. A Darcy vihar február 6-án este érte el Hollandiát, ami az elmúlt évtized legnagyobb hóviharát és leghidegebb napjait hozta magával.  Fotó: EPA - ESA)