Szabó Brigitta: Bármi áron

2018. november 2., 09:37

Szerző:

Alulmaradt a magyar állam, ugyanis a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID), a Világbank mellett működő vitarendező szervezet a francia Cheque Déjeuner-nek (mai nevén Groupe UP-nek) adott igazat a cafetériavitában. A Cheque Déjeuner egyike annak a három francia multinacionális vállalatnak, amelyeket az Orbán-kormány 2011–12-ben azzal űzött el a magyar étkezésiutalvány-piacról, hogy megemelte az étkezési jegyek adótartalmát. Tette mindezt Fidesz-módra, vagyis a nemzetközi cégeket 51 százalékos adóval sújtotta, míg az akkor újonnan bevezetett állami érdekeltségű Erzsébet-utalványok, illetve az ugyancsak új OTP-, K&H- és MKB SZÉP-kártyák adótartalma 30,9 százalék lett. Az indoklás a szokásos volt, az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon akarják tartani. A kormányt képviselő ügyvédek szerint a három francia cég azért vonult ki Magyarországról, mert a 2011-es jogszabály-módosítások után már nem volt többé jövedelmező az üzletük, márpedig ahhoz semmi joguk nincsen, hogy a magyar üzletük mindenképp jövedelmező legyen.

Csakhogy egy globális piacgazdaságban ez nem igazán védhető érvelés. Ez elég gyorsan be is bizonyosodott.

A francia vállalatok ügyvédei szerint egyszerűen arról volt szó, hogy az állam ki akarta szorítani őket a magyar piacról.

Tavaly a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Enderednek 7,1 milliárd forint kártérítést fizetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az Európai Bíróság ugyanis 2016 februárjában úgy döntött, hogy a magyar állam megsértette az uniós jogot. A perköltségek, a kártérítés, a késedelmi kamatok több mint tízmilliárd forintba kerültek. Az ICSID-hez forduló Cheque Déjeuner 12,6 milliárd forintnak megfelelő értékű, vagyis 39 millió euró kártérítést követel, és úgy tudni, ezt meg is ítélte neki a békéltetőtestület. Ezzel még nincs vége az ügynek, mert mire mindhárom szolgáltató megkapja a kártérítést, 30-40 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amibe a magyar adófizetőknek kerül az utalványpiac átalakítása. Ráadásul feleslegesen, ugyanis az Európai Bizottság az egész átalakítást jogellenesnek mondta ki, vagyis Magyarországnak hamarosan át kell alakítania a rendszert.

Az étkezési utalványok esete nagyon szépen megmutatja, hogy a kormányzat miként kebelez be lépésről lépésre piacokat, miként alakítja át azokat úgy, hogy a Fidesz-közeli oligarchák és vállalkozások járjanak jól vele. Ez módszer arra, hogy miként lehet a pénzt úgy az országban tartani, hogy saját céljaikra használhassák anélkül, hogy a felhasználásukhoz offshore számlákon kellene tartani vagy offshore cégeken keresztül kellene átfuttatni, átmosni, majd visszajuttatni a pénzt az országba.

Jól mutatja azt is, hogy

az államosításoknak egyáltalán nem az a céljuk, amit állítanak, vagyis hogy a magyarok olcsóbban jobb minőségű szolgáltatásokhoz jussanak.

Vegyük a legjobb példát, a rezsicsökkentést. A Fidesz-kormány mintegy ezermilliárd forintot költött energetikaicég-vásárlásokra. Jelenleg a lakossági földgázszolgáltatás és a nagykereskedő is állami kézben van, sőt a villamosenergia-szektorban is döntő az állami tulajdonhányad. Ebben a felállásban azt sikerült elérni, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Földgázkereskedő Zrt. csaknem 51 milliárd forint hasznot húzott csak abból, hogy a lakossági gázszolgáltatóknak drágábban adta el a földgázt, mint amennyiért megvette, vagyis ennyivel drágábban kapták a családok a háztartási energiát annál, mint ami a piaci viszonyokból következett volna. Ha ez nem így van, akkor a földgáz háztartásonként átlagosan hetvenezer forinttal kerülhetett volna kevesebbe 2013 és 2017 között. És arról meg már ne is beszéljünk, hogy a még piacon lévő multinacionális cégek mennyire visszafogták a fejlesztéseiket, hogy milyen állapotban van az országban például az elektromos hálózat.

Vagy nézzünk rá a hulladékkezelésre, amelyet ugyancsak a jobb, egységesebb szakmai szolgáltatási színvonal érdekében államosítottak, s hoztak létre 22 kiemelt hulladékgazdálkodást végző közszolgáltatót. Azóta nem működik a szemétszállítás, véletlenszerű, hogy a kuka üres vagy teli marad a hulladékürítés napján. A szolgáltatóknak nincs pénzük benzinre, nincs megoldás az újrahasznosításra.

De mondhatnám az állami érdekeltségű bankokat, amelyek Orbán Viktor oligarchái számára úgy működnek, mint egy pénzkiadó automata. Vagy hozhatnám példának a turizmust, ahol egyre több kastélyszálloda, kemping, kikötő újul meg állami segítséggel, és kerül ugyancsak Fidesz-közeli körökhöz.

Az látszik, semmilyen állami pénzt nem sajnálnak arra, hogy a kormányzat üzleti körei számára hozzanak hasznot. És az is látszik, hogy minden állami forint sok arra, hogy picit jobb érzés legyen élni ebben az országban. Aki nem hiszi, csak utazzon egyet a MÁV-val. Kosz, szemét, pusztulás, figyelmen kívül hagyott utasok mindenütt.

2021. május 16., 18:13

Az előválasztás eseményeit a közszolgálati adókon mintha nem műsorvezetők, hanem pincérek szolgálnák fel, akik nem restek hosszú kommentárokkal rá-, illetve lebeszélni a fogyasztót. Ez alapján te kit választanál?

2021. február 2., 10:27

Vajon Kásler és Pintér miniszterek, vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupciós nyomozói feltételezik, hogy a magánkórházban bárki ad majd egyetlen forint paraszolvenciát, miután kifizette az ellátás árát?

2021. február 2., 10:27

Mivel az Egyesült Államok kormányzata ma azt szeretné – a magyar nép érdekeivel megegyezően –, hogy Magyarország alkotmányos demokrácia legyen, a magyar kormány pedig ezt nem szeretné, halkan kijelenthető, hogy a magyar nép valódi érdekeinek előmozdítását – bár aligha tehet érte bármit – az Egyesült Államok kormányzata szorgalmazza, a magyar kormány pedig nem.

2021. február 2., 10:26

A Hunyadiak koporsóit azért nyitották fel, hogy DNS-mintát vegyenek belőlük. Ezekből megállapítják Mátyás király „Y-kromoszómás haplocsoportját”, azaz a „férfiágon öröklődő genetikai markereit”. A tudás birtokában a székesfehérvári osszáriumból kiválogatnák Mátyás király csontjait, összeraknák a csontvázát, majd eltemetnék. Kezdetnek. Mert utána jönne a többi király.

2021. január 23., 17:38

Így érkeztünk meg a 25 év alattiak mentességéhez. Mire is lesz ez jó? Kellemes lesz nem fizetni adót, de ettől például még nem lesz jobb a fiatalok helyzete a munkaerőpiacon – itt a legmagasabb a munkanélküliség. Azért, mert több nettója lesz a fiatalnak, még nem éri meg jobban felvenni, alkalmazni. Ha pedig nem talál munkát, másodlagos, hogy mennyi a kedvezmény és a mentesség.