Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit, keresik a Földhöz hasonló bolygókat

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. Már bekapcsolták az űrtávcső műszereit – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

A felbocsátás óta végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

Sok ezer exobolygó felfedezése után az elsődleges cél az, hogy a Földhöz hasonló bolygókat sikerüljön találni, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A terv megvalósításának egyik fontos lépése a Cheops fotometriai űrtávcső megépítése és mérési programjának végrehajtása.

A Berni Egyetem által szervezett Cheops Konzorciumhoz számos más ország csatlakozott, a Cheops nagyjából 100 millió euróból valósult meg. A belga, brit, német, olasz, osztrák és svéd intézetek, cégek mellett az EU13 régióból egyedül magyarok csatlakoztak a konzorciumhoz.

A Cheops programjában a miskolci Admatis Kft., továbbá a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vesz részt. Az Admatis Kft. szakemberei tervezték és készítették azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt CCD-kamera és a vezérlőelektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el a detektor környezetéből, elősegítve a maximális mérési pontosságot.

Ezzel a mindössze 56 kg tömegű műszerben 1,2 kilogrammnyi magyar alkatrész került a világűrbe.

Az űrtávcsövet 2019. december 18-án indították egy Szojuz-Fregat hordozórakétával az ESA kouroui (Francia Guyana) űrközpontjából. A Cheops az indítás után két és fél órával vált le a hordozórakétáról, és a földfelszíntől 710 km magasan húzódó napszinkron pályára állt. Az űrtávcső működését 3,5 évesre tervezik. Ez idő alatt a már ismert 4100 exobolygó közül százról vesz fel részletes fénygörbét, hogy annak alapján meg lehessen határozni a planéták méretét, átlagos sűrűségét, továbbá azt, hogy van-e atmoszféra körülöttük.

Az előre kiválasztott száz célpont között akad a Földnél kissé nagyobb méretű bolygó, úgynevezett szuper-Föld, de a programban szerepel a Neptunusz méretét majdnem elérő bolygó, a mini-Neptunusz is.

További részletek itt olvashatóak.