Sarkadi Balázs: „A tudományban nem a többségi vélemény dönt, hanem a valóság”

– Rémhírterjesztés gyanúja miatt feljelentést tett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), mert félrevezető állításokat tartalmazó cikkek jelentek meg az online médiában a favipiravir hatóanyagú gyógyszerekről. A cikkek megkérdőjelezték a favipiravir hatásosságát, ezáltal akadályozhatták a koronavírus-járvány elleni védekezés sikerét, és elősegíthették, hogy a betegek bizalma megrendüljön ezen gyógyszerkészítmények iránt.

– Nyugis ember vagyok, érdeklődéssel figyelem a tudományos életet is érintő fejleményeket. Végre bekerült a tudomány a sajtóba, ugyanakkor meglepő, hogy egy szakmai vitát rendőrségi feljelentéssel próbáljanak lezárni. Korábban, újságírói kérdésre többen is elmondtuk, hogy a favipiravir kérdéses hatásosságú szer, a Covid-betegség elleni hatékonyságát nem vizsgálták lezárható eredménnyel.

– Megszólalt az Infektológiai szakmai kollégium, állást is foglaltak. Kik ők?

– Nincs ilyen nevű kollégium. Van viszont tanácsadó testület, ami állásfoglalásában ajánlott a favipiravir hatóanyagú gyógyszereket megelőzés és a korai gyógyítás céljából, azzal kiegészítve, hogy a hatás egyelőre vitatott. Ez az állásfoglalás egyébként egy évvel ezelőtti, időközben pedig újabb adatok alapján a favipiravir hatását ma már nem annyira vitatják, mint inkább erősen megkérdőjelezik.

– Az OGYÉI mit kifogásolt?

– A hatóság úgynevezett „off label”, célterületen kívüli engedélyezést adott ki korábban a favipiravirral kapcsolatban, ami azt jelentette, hogy a gyógyszer alkalmazása előtt a beteg nyilatkozatot írt alá arról, hogy tudomásul veszi, hogy egy kísérleti gyógyszerről van szó, és megismerte a mellékhatásokat. Ezek közül a legsúlyosabb – melyet állatkísérletek nyomán állapítottak meg – a magzatkárosító hatás. Hatóanyaga bekerül az anyatejbe, az ondóváladékba, ezért nem alkalmazható várandós nőknél, szoptatás alatt, a férfiaknak pedig a kezelés alatt, majd hét napon át óvszert kell használniuk. Ezzel kellene – elvileg – mindenkinek tisztában lennie.

– Milyen érdek fűződhetett az OGYÉI erőteljes fellépéséhez?

– A vészhelyzeti gyógyszer-engedélyezés furcsa és ritka a magyar gyakorlatban. Normál körülmények között olyan, hogy rémhírterjesztés, nem létezik a magyar jogrendszerben, mivel az Alkotmánybíróság még a 90-es években kivette a paragrafust a Büntető törvénykönyvből. Most a veszélyhelyzeti törvénykezés alatt került vissza. De a tudományos vélemények hangoztatása a mai jogszabályozás alapján sem kerülhet ebbe a kategóriába. Abszurd, ilyen esetekre nyomozást indítani!

– Ferenci Tamás tanulmánya beazonosíthatóvá teszi azokat az online felületeket – 24.hu, Qubit –, ahol ezek a „törvénytelenségek” bekövetkeztek. Ön melyik orgánumnak nyilatkozott?

– Szakmai felelősséggel nyilatkozom mindenkinek, aki megkérdez. Több százezer embert érintő problémáról van szó, van szakmai hátterem, hogy véleményt mondhassak.

– Ferenci Tamás, klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök egyebek között arról is írt, hogy ma már „a favipiravir használata nem szerepel az amerikai kezelési irányelvben, nem szerepel az angol irányelvben, nem szerepel a német irányelvben és nem szerepel a WHO irányelvében sem.” Akkor hogyan szerepelhet a magyar járványkezelési protokollban?

– Úgynevezett indikáción túli gyógyszeralkalmazásról van szó. A hatóság tehát nem vizsgálta a favipiravir hatékonyságát, csupán arra alapozott, hogy korábban alkalmazták influenza ellen. Ez tette lehetővé, hogy háziorvosok felügyelete alatt alkalmazhatóvá váljon. Probléma a tömeges alkalmazásából keletkezett.

– Azt írta Ferenci Tamás: „nem ismerhető meg, hogy a magyar irányelv kidolgozói milyen tudományos ismeretek alapján, milyen bizonyítékokra támaszkodva fogalmazták meg ajánlásukat”. Voltak bizonyítékok?

– Az irányelvek elsősorban gyakorló orvosoknak szólnak, nem tartalmaznak szakmai részleteket.

– „A magyar irányelv egy kinyomtatott, majd rossz minőségben beszkennelt 12 oldalas fájl, ami egyetlen irodalmi hivatkozást sem tartalmaz!”

– Nálunk ez a szokás. Egy háziorvos nem kívánja részletesen követni a szakmai irodalmat – nincs is rá ideje –, ezért a szakmai tanácsadó testület véleményét veszi figyelembe. De hangsúlyozom, maga az irányelv is tartalmazza, hogy nincs tudományos bizonyíték a favipiravir hatékonyságára. Az irányelv 2021. novemberi, időközben sok kutatási adat született, amelyek alapján kimondható: nincs jelentős megelőző, gyógyító hatása.

– Ferenci kifogásolta először, hogy az OGYÉI büntetőfeljelentéssel lépett fel a tudományos álláspontok ellen.

– Ferenci Tamás állásfoglalása sarkos és heves, de alapvetően igaza van. Annyiban vitázom vele, hogy rémhírterjesztésről akkor nem helytelen beszélni, ha valaki elferdíti, letagadja a tudomány eredményeit, és így próbál beavatkozni a veszélyhelyzeti kezelésbe. Itt azonban nem erről volt szó. Itt a szakmai vélemény arra irányult, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem hatékony, de mellékhatásokkal járó gyógyszert ne alkalmazzanak feleslegesen. Ha egy gyógyszer hatása minimális, kockázata viszont komoly, akkor azt széles körben nem lehet alkalmazni. Ugyanezt mutatja az OGYÉI leírása, hiszen nem mondja ki, hogy a favipiravir egyértelműen hatékony, és előírja az alkalmazhatóság feltételeit. Azt szokták vizsgálni, hogy milyen a buli/macera arány. A favipiravir esetében kicsi a buli, viszont nagy a macera.

– A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által kiadott állásfoglalás szerint: „az hogy az OGYÉI szakmai ellenérvek helyett büntető feljelentéssel kívánja rendezni a kérdést, nem csupán tovább tépázza ezen egykor tekintélyes intézmény hitelességét, de a kutatók megfélelmítésével veszélyt jelent a tudomány szabadságára.” Mióta vannak kétségek az OGYÉI szakmaiságával kapcsolatban?

– Szakmai hitelessége korábban megtépázódott, még a vakcina-engedélyezési eljárás idején. A Szputnyik, a Sinopharm engedélyezése nagyon gyors volt, és részben vizsgálatokon, részben pedig kormányzati deklarációkon alapult, hiszen a hatóság egy kormányrendelet alapján engedélyezte a vakcinákat.

– A kormányrendelet ezzel beavatkozott a szakmai autonómiába?

– Egy kormányrendelet beavatkozhat sok mindenbe, így a vakcinák engedélyezésébe is. Az OGYÉI ragaszkodhatott volna ahhoz, hogy a Sinopharm vakcinát 60 éven felülieknél ne alkalmazzák, de nem tette. Ez megtépázta az OGYÉI hírnevét. Abban megengedő vagyok, ha egy kormányrendelet ráparancsol egy hatóságra, akkor az teljesítheti-e az utasítást.

– A Magyar Tudományos Akadémia elnöke megbeszélést kezdeményezett a favipiravir koronavírus elleni alkalmazásának tudományos alapjaival és a tudományos vita fontosságával összefüggésben. Mikor és milyen formában konzultáltak?

– Freund Tamás, elnök úr, hívta össze a résztvevőket. Személyes megbeszélés volt. A több órás konzultáció során konszenzus alakult ki két fontos kérdésben. Egyrészt abban, hogy a favipiravir korábban ígéretes gyógyszernek bizonyult, de az újabb eredmények arra mutatnak, hogy nem megfelelően hatékony a koronavírus ellen. Másrészt abban, hogy elfogadhatatlan, hogy a hatóság büntető-feljelentéssel avatkozzon bele egy szakmai vitába.

– Az Akadémia tájékoztatásában többek között arról ír, hogy „az Akadémia képviselőinek és a nevében nyilatkozóknak távol kell tartaniuk magukat mindenfajta pártpolitikai oldalválasztástól. Erre még inkább törekedniük kell jogszabályban kihirdetett veszélyhelyzetben, illetve választási kampányban.” Eszerint akadémikusoknak, tudósoknak még inkább meg kell gondolniuk szavaikat egy választási kampány idején?

– Ne felejtse el, hogy az idézett állásfoglalás arról is szól, hogy az Akadémia képviselőjének van társadalmi felelőssége.

– A tájékoztató szerint az OGYÉI rémhírterjesztés gyanújával tett feljelentésének szövege nem ismert az MTA előtt.

– Így van, csak a hírekből értesültünk.

– Ismét a tájékoztatást idézem: „Az Akadémia mindenképpen elkerülendőnek tartja, hogy hatósági eljárás induljon tudósoknak a sajtóban vállalt szakmai véleménye miatt.” Ez némileg megkésett, hiszen az eljárás megindult.
– Az Akadémia azt javasolja, hogy a büntető-feljelentést vonja vissza az OGYÉI.

– Az OGYÉI ezidáig – nagyjából két hete – nem vonta vissza a feljelentését. A „politika” sem szólalt meg.

– Nekem az a legfontosabb, hogy megszólalt az Akadémia, szerintem fontos alapdokumentum született ezáltal.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye itt érhető el.

A teljes interjú itt nézhető meg.

(Kiemelt képünk: Sarkadi Balázs, biokémikus, akadémikus. Forrás: Youtube képernyőfotó.)