Rossz megoldókulcs büntette az érettségizőket
Azt mindenki tudja, hogy a matek érettségin a fél ország nevetett, azt viszont már kevesebben, hogy az emelt szintű vizsgákon korántsem volt ilyen felszabadult a légkör. Míg a középszintű matek feladatsort egy általános iskolás is fél kézzel megoldotta, az emelt szintű biológiába még a készítőknek is beletört a bicskája. Hibásra sikeredett mind a szóbeli tételsor, mind az angol nyelvű biológia írásbeli feladatsora.
Egyrészt örülni kéne, hogy vannak még az országban olyan diákok, aki nemhogy emelt szintű vizsgát tesznek, de ráadásul idegen nyelven. A rendszer azonban jutalmazás helyett büntet, azaz hátrányos helyzetbe hozza őket a magyarul érettségizőkkel szemben, nemcsak a rossz megoldókulcscsal.
Eltérő feladat a pontozólapon
Azért, hogy valaki idegen nyelven érettségizik egy szaktárgyból, önmagában nem jár plusz pont. Ennek ellenére sokkal nehezebb a feladatsor, mint a magyar nyelvű. „Miért? Nem ugyanazt írják?” – vetődik fel a kérdés teljesen jogosan. Hisz a józan ész és az esélyegyenlőség elve azt diktálná, hogy az egyszer már elkészített feladatsort fordítsák le az adott célnyelvekre. Ráadásul a követelményrendszer is közös. Így jóval kevesebb bizottság, szakértő, lektor, és pénz is elég lenne a feladat elvégzésére. Talán pont ezért nem teszik. Ezt már megszokhattuk…
Másrészt ebben az évben, még a legjobban felkészült diákok is pontot veszítettek a nem annyira jól felkészült bizottság „jóvoltából”. A megoldókulcs ugyanis több helyen hibás, egymásnak ellentmondó válaszokat tartalmazott. Ebből a szempontból legalább egyenlő esélyekkel indultak a diákok a magyar nyelven érettségizőkkel, bár nekik a szóbeli tételsor egyik feladata nem egyezett a pontozólapon megjelölt megoldással.
Emelt szintű botrány
Emberek vagyunk, mondhatnánk rá. De ha a diákoktól elvárjuk a maximális teljesítményt, ami emelt szinten nem kis dolog, főleg idegen nyelven, akkor ne romboljuk le az érettségi nimbuszát hibás megoldásokkal, mintha az sem tudná megoldani a feladatot, aki készítette.
Mit tehet a diák, ha egyáltalán észreveszi a hibát? Demokráciában élünk, így fellebbezhet. Egyszerűen hangzik. De mi Magyarországon élünk, tehát nem az. Egy biztos, egyedül semmi esélye.
A fellebbezést akkor tekintik hivatalosnak, ha a megfelelő formanyomtatványon adja be. Persze, ehhez nem könnyű hozzájutni. A hivatallal küzdeni kell, és csak a legrátermettebbek érdemlik meg, hogy foglalkozzanak velük. Darwin-díjas elv, hazánkban igen népszerű.
Akadályfutás
Az első akadály a nyomtatvány letöltése. Ugyan fent van az interneten, de csak az érettségi szoftverben található meg, amihez csak az illetékeseknek van hozzáférése. Ez egy iskolában kb. tíz ember (vezetőség, jegyzők, osztályfőnökök). Tegyük fel, hogy valaki megszánja a diákokat, és letölti nekik.
A kitöltés szintén lehetetlen a szupertitkos szoftver nélkül, ugyanis a szükséges, ∏-vel vetekedő hosszúságú azonosítókat az egyszerű földi halandók szeme elől gondosan ide rejtették.
Ha kitartó a fellebbező segítőjével együtt, és sikeresen kitöltötték a nyomtatványt, már csak el kell juttatni időben az Oktatási Hivatalba. Ámde ugyanazt a formanyomtatványt, ugyanabban a rendszerben elektronikusan is el kell küldeni, hogy a fellebbezésnek meglegyen a nyoma.
Elektronikus elhárító labirintus
A két mód közül a postai az egyszerűbb, s akik ismerik az elektronikus rendszert, nem is csodálkoznak ezen. Az internetes küldéshez ugyanis meg kell keresni azt a kiválasztottat, aki az „Észrevétel” menüpont alatt képes rögzíteni az észrevételt. Hogy mit vettünk észre, az a rendszert nem érdekli, ezt a rubrikát ki sem kell tölteni. Ám maga a rögzítés valami olyan misztikus dolog, hogy a rendszert használó 10 ember közül is külön jogosultság kell hozzá, ami csak a vezető hozzájárulásával adható meg.
Megéri ez az egész herce-hurca? Idén az emelt szinten, angol nyelven biológiából érettségizők öt pontért küzdöttek, de a magyartanárok szerint volt már tíz pontokért is reklamáció, s ez így megy évről-évre.
