Ókori pörkölt receptjét főzték meg
Ókori agyagtáblákra vésett pörkölteket készítettek el a Yale Egyetem kurátorai egy főzőversenyen.
Bár sokan az ókori római Apicius szakácskönyvét tartják a legrégebbinek, valójában léteznek még annál is ősibb lejegyzett receptek. Már az ókori Babilonból, az i. e. 1600-as évekből is előkerültek olyan agyagtáblák, amiken ételek leírásait találták. A Yale Egyetem babiloni gyűjteményének táblái sokáig a Yale New Haven-i könyvtárában álltak, 2024 tavaszán állították ki őket először a Yale Peabody múzeumban – írta meg a Telex.
Ókori pörkölt? Bizony létezik!
A mai szakácsoktól eltérően az ókori babilóniaiak a sós húsokkal, fűszernövényekkel és földes zöldségekkel töltött pörköltek receptjeit részesítették előnyben. Az ételeknek a receptjeit nádszálakkal vésték be agyagtáblák felületére.
Mindössze négy ókori babiloni konyhai tábla maradt fenn, amelyek a világ legrégebbi ismert receptjeit tartalmazzák, és talán örökre használatlanul maradtak volna a Yale Babiloni Gyűjteményének vitrinjében, ha május elején nem kaptak volna meghívást a New York-i Egyetemre egy főzőversenyre, amelyen a csapatok a világ minden tájáról és különböző korszakokból származó ételeket készítettek.
Agnete Lassen, a Yale Babiloni Gyűjteményének segédkurátora és Chelsea Alene Graham, a Kulturális Örökség Megőrzéséért Intézet digitális képalkotási szakértője tagja volt annak a csapatnak, amely aprólékos munkával – lépésről lépésre – három pörköltet állított elő az egyik tábláról, a lehető legautentikusabb módon közelítve ahhoz, ahogyan azokat közel 4000 évvel ezelőtt elkészítették és elfogyasztották.
Történelmi kóstoló
A rendezvénynek a NYU Ősvilág Tanulmányok Intézete és a Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Tanszék adott otthont. A rendezvényre hét csapatot hívtak meg. Néhányan úgy döntöttek, hogy az általuk képviselt konyha régészeti vagy szöveges aspektusaira összpontosítanak, míg mások az ókori Kínából, a Földközi-tenger térségéből, valamint a római és középkori időkből származó ősi ételek modern értelmezését alkották meg. A rendezvény utolsó napján minden csapat bemutatta közös kutatásának gyümölcsét egy kóstolószimpóziumon, ahol a résztvevők megkóstolhatták az elkészített ételeket.
A Yale-Harvard csapata három receptet készített el, amelyek mindegyike egy tábláról származott: két báránypörköltet – az egyiket céklával, a másikat tejjel és gabonapogácsával –, valamint egy sörkenyérrel gazdagított vegetáriánus receptet.
A vállalkozást nehezítette, hogy a táblák sérültek, és vannak rajtuk olyan akkád kifejezések, amelyekkel máshol nem találkoztak, így nehezen tudták megfejteni, egy-egy összetevő mivoltát.
Hiányoznak a pontos adatok, főzési idők és mértékegységek is, tehát nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az ókori ember is azokat az ízeket kóstolhatta, amit a rekonstruált receptek megvalósítása után a kurátorok. Mégis elég sok minden kiderül az agyagtáblák szövegeiben arról, milyen lehetett egy 3600 évvel ezelőtti menü, sőt, mesélnek az ókori életmódról, étkezési szokásokról és a kultúráról, sőt, az alapanyagok sokféleségéből még a kereskedelmi útvonalakról is képet lehet alkotni.
A babiloni tábla-szakácskönyvekből kiderül az is, hogy a mi tokányaink, pörköltjeink is több ezer éves múltra tekintenek vissza, hiszen a legtöbb recept az ízesítőkkel, fűszerekkel és gyakran hagymával főtt, darabolt húsok alapszerkezetéből indul ki. Vannak köztük olyanok is, amiket kovásszal, kenyérrel sűrítettek-ízesítettek, a mi legrégebbi receptjeinkhez hasonló módszerrel, aminek későbbi leszármazottai a rántások és a habarások.
Egy biztos: a pörköltet már az ókori ember is jó étvággyal fogyasztotta.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)