MI-kutató: „Ha nem változtatunk, egyre kevesebb kézben fog koncentrálódni egyre több hatalom”

Dr. Tilesch György mesterséges intelligencia-szakértő tíz éve él az Egyesült Államokban, annak is technológiai fellegvárában, a Szilícium-völgyben, karrierje során pedig dolgozott már a NASA-nak, a Microsoftnak. Jelenleg a washingtoni Fehér Ház mesterséges intelligencia etikai bizottságának tagja, a Neumann Társaság MI nagykövete, a PHI Institute alapítója és vezetője. Omar Hatamleh-hel, a NASA innovációért felelős korábbi vezetőjével készített "Mesterség és intelligencia" című kötete idén áprilisban jelent meg Magyarországon a Libri kiadásában, a kötetnek pedig alapvető célja volt, hogy rábírja az olvasót, hogy prekoncepciók nélkül tekintsen a mesterséges intelligenciára.

Mennyire van tisztában az átlag ember azzal, hogy az MI már most milyen mértékben hatja át a napjainkat?

A hollywoodi filmek és a média hatására sokak számára ez a téma még mindig valami futurisztikus, science-fiction történetnek tűnhet, ami nagyon káros. Egy olyan korban élünk, amikor informáltság nélkül ítélkezünk, az MI pedig rendkívül komplex téma lehet. Ha technológiai szempontból közelítjük meg, valóban a tudományos elit kategóriájába tartozik, ha viszont a hatás oldaláról, akkor mindenkinek kutya kötelessége lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Sokaknak viszont az az érdeke, hogy az emberek ne tudják feldolgozni ennek a technológiának a léptékét, és így gátlástalanul tudják abba az irányba terelni, ami üzleti vagy politikai aktorok érdekeit szolgálja.

Sokan ódzkodnak a technológiától, vagy épp pénzügyi lehetőségeik miatt nem jutnak hozzá. Okozhat-e ez társadalmi konfliktust a jövőben?

Hosszú évtizedeken át zajlott a digitális transzformáció, aminek az volt a végkimenetele, hogy az embereket vonszolni kellett az új felé. Mindig van 5-10 százalék, aki örömmel ismeri meg a legújabb fejlesztéseket, de még többen vannak olyanok, akik úgy használják a technológiát, hogy nem értik - ez pedig rendkívül veszélyes. Ahhoz, hogy az emberekkel megszerettethessük a technológiát, bizalomra van szükség, márpedig a korunk legnagyobb problémája az intézményi és a személyes bizalmatlanság.

A kötetben mintha a döntéshozókat is megpróbálná meggyőzni arról, hogy aktívan cselekedjenek a technológia kontroll alatt tartásáról. Jelenleg az amerikai kormánynak dolgozik, de számos kormánynak dolgozott már tanácsadóként. Mit tapasztalt, mennyire van tisztában a nagypolitikai az MI adta lehetőségekkel, veszélyekkel?

Azáltal, hogy szinte minden kontinensen dolgozom, megfigyelhetőek a kulturális, hozzáállási és fejlettségi különbségek; blokkonként és kontinensenként nagyon mások a válaszok. Az Egyesült Államok kormányzata Donald Trump vezetése alatt "elaludt" ebben a kérdésben: azt gondolták, hogy a techcégek elsősége és a katonai dominancia majd garantálja az USA elsőségét. Az elmúlt egy-másfél évben nagy eszmélések voltak Amerikában, aminek hatására rendkívül komoly programok álltak fel a semmiből, amit egyértelműen a Kínával való verseny motivál. Kína a legtöbb MI-t érintő technológiai kérdésben még hátrányban van, de a politika központi témává emelte a kérdéskört, és rendkívüli módon tudják koncentrálni az erőforrásokat. Ha nem is tettek szert felsőbbrendűségre, a kezdeményezést mindenképp átvette Kína. Viszont az a modell, ami Kínából jön, a demokratikus országoknak nem vállalható. Hiába kommunistázzuk Kínát, valójában egy autokratikus kapitalizmusról beszélünk.

"Az egy hamis nyugati narratíva, hogy a kínai népet elnyomja egy diktátor, ugyanis ez a fajta hatalomkoncentráció a társadalom többségének támogatását élvezi. A kínaiak több mint 80 százaléka támogatja az MI társadalmi szerepének növekedését, és alapvetően kevésbé fél tőle, mint egy nyugat-európai polgár."

Az Egyesült Államok vezetése hogyan készül a mesterséges intelligencia jelentette munkaerőpiaci átrendezésre?

A Biden-adminisztráció azt jelölte ki céljául, hogy 18 millió embert, a teljes kormányzati állományt átképezzék olyan területekre, amelyek az MI alá tartoznak. Hihetetlen gyorsasággal állt fel ez a program, és már 25 minisztérium vesz részt benne, a Fehér Ház koordinációjában. Ennek vagyok jelenleg a nemzetközi nagykövete. Nem nagyon voltak az USA-ban ilyen volumenű átképző programok idáig, még ha korábban rá is fogták minden programra, hogy történelmi jelentőségű.

Európa hogyan viszonyul az MI technológiához?

Az EU arra koncentrált az elmúlt 3-4 évben, hogy ők legyenek az elsők, akik szabályrendszert dolgoznak ki a mesterséges intelligencia megregulázására. A nemrégiben megjelent keretszabályozás erősen értékelvű. A bennem élő amerikai azt mondja, azért csinálták ezt, mert nincs saját technológiájuk, és csak szabályozni tudják azt, amit mások már kifejlesztettek. A keretszabályozási rendszere kicsit kádári logikával tiltott, tűrt, és támogatott kategóriákat hozott létre. A megfigyelést és a manipulációt a tiltott kategóriába helyezték, ezek pontos definíciója azonban nagyon nehezen körülhatárolható. Az EU egyértelműen nemet mondott a kereskedelmi alapú megfigyelésekre, de a rendészeti, terrorizmuselhárítási célokra tovább folytatható a megfigyelés. Ez pedig visszaélésekre adhat okot. Valamilyen szintű megfigyelés elkerülhetetlenül létre fog jönni az adat alapú társadalmakban. A kérdés csak az, hogy mennyire rendeljük ezt egy politikai akarat, vagy gazdasági érdek alá. Fékeket és ellensúlyokat ki kell tudnia követelni a társadalomnak.

Mennyire lehet előre becsülni az MI területén?

A Szilícium-völgyben sokan szeretnek 20-30 évre előre becsülni, de én alapvetően szembe helyezkedek ezekkel a kijelentésekkel. Az egyik első dolog, amit leszögeztünk a szerzőtársammal a kötet írásakor, hogy nem fogunk belemenni a 3-5 évnél nagyobb távlatokba, mert a jelenben akarjuk felhívni a figyelmet a cselekvésre. Egy olyan technológiánál, ami bakugrással közlekedik, nem lehet távolabbi időpontra lőni.

Egy-egy MI alterületen elért áttörés akár fél-egy év alatt is képes végigsöpörni a világon, és átírni az iparági szabályokat. A tavalyi év például komoly áttöréseket hozott a nyelvgeneráló programok tekintetében, és abban a pillanatban, ahogy ezt megnyitják a világ előtt ti, újságírók és a tartalom előállítók alapvetően bajban lesztek, ugyanis az olcsósága miatt gyorsan elterjedhet majd, ami azt hozhatja el, hogy

"az embereknek néhány éven belül döntenie kell, hogy robotok írásait akarja olvasni vagy a tiéteket."

Fel vannak-e készülve az átképzési hullámra az emberek, a kormányok, és melyek lehetnek azok a szektorok, amelyeket elsőként érinthet ez az átrendeződés?

Az automatizáció a kilencvenes évek óta probléma a gazdaságban, ezt a folyamatot az MI rendszerek exponenciális mértékben fogják felgyorsítani, amely alól nem képez kivételt a vállalati szektor sem. Be fog következni a szoftver alapú söprés.

Vagyis?

A fehérgalléros munkák egy részét is kiváltja, vagy megtámogathatja a mesterséges intelligencia. Ezt a pandémia nagyon erősen felgyorsította, miközben előtte is 80-90 százalékos volt az éves növekedés. Az Egyesült Államokban a haldokló ágazatokra már most kihatással van: tömegesen zárnak be a bevásárlóközpontok és kevesebben mennek eladónak. Mindez az olyan innovációk miatt van, mint az Amazon érintésmentes boltja. Átképzés hiányában mindez növeli a munkanélküliséget. A cél tehát az lenne, hogy a mesterséges intelligencia jogszabályi keretek közé szorítsák, és elérjék, hogy az MI segítse, ne pedig kiváltsa az emberi munkaerőt.

A mesterséges intelligencia fejlődésével a jelenlegi trendek szerint inkább nőnek, vagy csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek?

Ez egy rendkívül kritikus kérdés. Én azon állásponton vagyok, hogy a technológia erőtényezőihez, tehát ahhoz, hogy valaki komoly hatalomra tegyen szert, nagyon magasan vannak a belépési korlátok. Rendkívüli infrastruktúrára, adattömegek feldolgozására képes specialista munkaerőre és technikai szofisztikáltságra van szükség már napjainkban is. Emiatt természetszerűleg egyre és egyre kevesebb ember kezében fogja összpontosítani az egyre növekvő hatalmat. Bele van kódolva a rendszerünkbe, hogy ha nem nyúlunk hozzá a fundamentumokhoz, akkor ez a fajta társadalmi, gazdasági polarizáció csak rosszabb lesz. Az elmúlt pár évben nem mutatott hajlandóságot a nyugati társadalom, hogy nagy reformokat hajtson végre, vagy arra, hogy rendszerszerű változtatásokat eszközöljön a gondolkodásában.

"Azonban ha képesek vagyunk ezen változtatni, akkor benne van a pakliban, hogy olyan irányba tudjuk terelni a mesterséges intelligenciát, ami egy majdnem utópisztikus demokratikus társadalmat hoz létre."

Egy olyan társadalmat, ahol a technológia valóban képes tehermentesíti az embereket, úgy, hogy közben nem cseréli le a humán munkaerőt. Egy olyan világot, ahol az MI kiterjesztett intelligenciaként tud működni, ami az embert jobbá és okosabbá teszi és nem mesterséges intelligenciává, ami megkorrumpálhat minket. Ezek nagy választások. Amikor félek, attól félek, hogy nem jutunk el ide, és csak folytatódik a versenyfutás a technológiával.

A járvány alatt előtérbe került az alapjövedelem koncepciója. Az MI-jelenség ráerősíthet erre?

Ez a téma megkerülhetetlenül bekerült a politikai közbeszédbe, és nem vagyunk messze attól, hogy baloldalibb pártok főbb programpontként tűzzék a zászlajukra. A világban már vannak erre tesztüzemek, például egy kaliforniai, az otthonomhoz közel lévő városban, Stockton-ben, de lehetne példát hozni Kanadából és Finnországból is. Érezhetően érzek komoly politikai ellenállást, főleg a kevésbé szociális országokban, ahol az alapjövedelmet segélyként mutatják be.

„Lesznek olyan politikai irányzatok, amik ahelyett, hogy elmagyaráznák az embereknek, hogy ez az MI hatására történt, inkább kijelölik az ellenségképet: az USA esetében ez Kína lett. A szembenézés azonban előbb vagy utóbb elkerülhetetlen.”

Alaszkában régóta működik az a konstrukció, hogy az ott élők alanyi jogon részesülnek az olajbevételekből. Nem mindegy tehát, hogy részvényként vagy segélyként fogjuk fel az alapjövedelmet. Azt kell megmutatni az embereknek, hogy ha valaki komolyan veszi a saját átképzését, sokkal értelmesebb dolgokat tud csinálni, sokkal több pénzért. A mesterséges intelligencia ehhez hasonló pozitív víziója nekünk, mint állampolgároknak, még nincsen kiforrva: ezen dolgozom és kell dolgozni mindannyiunknak.

(Kiemelt kép I Fotó: Merész Márton)