Klímaügy: nem babra megy a játék
Egyhangúlag állást foglaltak az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön arról, hogy meg kell próbálni még idén elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi és energiahatékonysági célok teljesítésének programját - jelentette be Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcstalálkozó zárását követő sajtótájékoztatón.
Hozzátette: teljes az egyetértés abban is, hogy az ambiciózus célokat nem szabad megváltoztatni. Marad tehát az EU által meghirdetett eredeti program, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal 2020-ra.
Az MTI azt írja: megerősítették a menetrend tartására vonatkozó közös szándékot más vezetők is, köztük Donald Tusk lengyel kormányfő és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is, akik előző nap még úgy vélték, hogy a pénzügyi válság és az álláspontok különbözősége miatt a megállapodás késlekedése várható.
Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást, azaz bármelyik tagország vétójoggal bír.
A jelenlegi tervek ellen mások mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszerváltás idején és óta tett - más uniós tagállamokénál jóval nagyobb - erőfeszítéseiket és eredményeiket.
A témáról folytatott kormányfői vitában Magyarország, Lengyelország, a három balti állam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.
Az egyik fő problémát az ő szempontjukból az jelenti, hogy a jelenlegi brüsszeli széndioxidkibocsátás-csökkentési javaslatok nem 1990-et, hanem 2005-öt veszik viszonyítási évnek, vagyis figyelmen kívül hagyják a kilencvenes években lezajlott, fájdalmas ipari szerkezetátalakítást.
A csúcstalálkozó számos résztvevője - köztük a magyar delegáció is - utalt ugyanakkor arra, hogy még hosszúnak mutatkozik az út a megállapodásig. Ez volt a véleménye mások mellett Angela Merkel német kancellárnak is.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter a csúcstalálkozó után magyar újságíróknak a konszenzuskényszer kimondásával kapcsolatban azt mondta: - Megteremtődött annak a lehetősége, hogy olyan megegyezés jöjjön majd létre, amely kiegyensúlyozott, koherens, és valamennyi, korábban felmerült szempontot figyelembe veszi. (...) Ebben az is benne van, hogy a magyar javaslat továbbra is az asztalon van.
Az EU-t jogilag semmi nem köti arra, hogy még idén megállapodjon a tervezetről, amely tagországonként lebontva tartalmazza a célok teljesítéséhez vezető utat. Azt azonban Brüsszel már kinyilvánította, hogy a témáról jövőre Koppenhágában tartandó nemzetközi értekezletig szeretné tető alá hozni a megállapodást.
