Lehet, hogy idegenek teremtették az Univerzumunkat egy laboratóriumban
Furcsa következtetésre jutott egy csillagász, Avi Loeb, aki szerint a világegyetemet talán egy laboratóriumban hozták létre.
Talán léteznek teremtőink, akik kifejlesztették az élet létrehozására alkalmas „bébiuniverzumokat" – írja Loeb a Scientific American című tudományos lapban tavaly megjelent véleménycikkében. A szerző szerint a fejlett civilizációk új osztályozási rendszerét is be kellene vezeti.
Lehet, hogy a mi univerzumunk egy Petri-csészében jött létre? Avi Loeb szerint igen. A Harvard csillagásza azt állítja, hogy egy magasabb „osztályú" civilizáció egy messzi-messzi laboratóriumban hozhatta létre a mi univerzumunkat.
„Mivel a mi univerzumunk sík geometriájú, az energiamegmaradás törvényével, egy fejlett civilizáció olyan technológiát fejleszthetett ki, amely kvantumalagút segítségével a semmiből létrehozta a bébiuniverzumot"
– írja Loeb a Scientific American tavaly megjelent tanulmányában.
Ez az elmélet - javasolja - két látszólag ellentétes elképzelést egyesítene: azt az elképzelést, hogy egy magasabb hatalom irányíthatja a sorsunkat, és a kvantumgravitáció világi koncepcióját (a fizika azon területe, amely a gravitációt igyekszik beépíteni a kvantummechanika elméletébe - amit a fizikusok mindenhol tapasztalható bosszúságára a Földön még nem sikerült megvalósítani). Ez az elmélet elsősorban egy távoli, fejlett civilizáció azon képességén múlik, hogy a kvantummechanikát és a gravitációt egybe tudja-e olvasztani, és ezt követően a világegyetem összes összetevőjét azonosítani és újrateremteni tudja.
Emellett új módszert vezet be annak pontos osztályozására, hogy mitől lesz egy civilizáció fejlett - egy olyan rendszert, amely eltávolodik Nyikolaj Kardasev szovjet asztrofizikus rendszerétől, amely a civilizációkat az általuk termelt és felhasznált energia mennyisége alapján osztályozza.
Kardashev szerint az I. típusú civilizációk - vagyis mi, földlakók - csak annyira fejlettek, hogy a bolygójukat érő csillagfényt (4×1012 watt) hasznosítani tudják, míg a II. típusú civilizációk már képesek a gazdatest csillaguk energiájának teljes kihasználására (4×1026 watt). A III. típusú civilizációk, a keretrendszer utolsó osztályozása, képesek a galaxisukban lévő összes energiát hasznosítani (4×1037 watt).
Loeb ezzel szemben egy olyan keretrendszert dolgozott ki, amely a fejlett civilizációkat aszerint bontja osztályokba, hogy képesek-e
„reprodukálni azokat az asztrofizikai körülményeket, amelyek a létezésükhöz vezettek".
A földiek a C osztályba tartoznának, mert „alacsony szintű" technológiai civilizációként nem lennénk képesek újrateremteni a jelenlegi körülményeinket, ha a Nap hirtelen elpusztulna. (Szerinte még a D osztályba is tartozhatnánk, mert aktívan pusztítjuk az egyetlen otthonunkat). Másrészt a B osztályú civilizációk, írja Loeb, elég fejlettek ahhoz, hogy újrateremtsék a körülményeket, amelyek között élnek, függetlenül a gazdatest csillaguktól.
Egy A osztályú civilizáció, mint a mi javasolt teremtőink, képes lenne, mondjuk, nagy mennyiségű sötét energiát létrehozni, és - ahogy Loeb javasolja - „bébiuniverzumokat", vagyis kisebb, e magasabb civilizáció által irányított univerzumokat létrehozni, amelyek potenciálisan életet szülhetnek. Azt is felveti, hogy a verseny miatt egyszerre csak egy fejlett civilizáció lenne képes elérni ezt a fejlettségi szintet.
(Kiemelt kép: a Nebula-csillagkép, WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / Science Photo Library via AFP)