Videó – Nagyon morcosan néznek a szuperszőrös pusztai macskakölykök

Már a látogatók is megcsodálhatják a hat pusztai macskakölyköt a Fővárosi Állat- és Növénskertben. 

2022. május 21., 14:35

Szerző:

Újabb kisállatok várják a látogatókat A Fővárosi Állar és Növénykertben: már láthatók a most nyolchetes pusztai macska kölykök. A hat manul kiscica március 23-án született a nyolcéves Borsó (Borsika), illetve a négyéves Bohus nászából, ám a kicsikből eddig nem sokat lehetett látni. És ez nemcsak a látogatókra vonatkozott, hanem az állatkerti dolgozókra is, hiszen a gondozók a legteljesebb nyugalmat szerették volna az állatoknak biztosítani. Amint az állatkert közleménye írja, a nyolcehetes kicsiket megvizsgálták és azóta a nagyközönség is megcsodálhatja őket.

A pusztai macskák tulajdonképpen nem nagyobbak a házimacskáknál, de dúsabb szőrzetük miatt nagyobbnak néznek ki. Könnyen felismerhetők arról is, hogy arckifejezésük mintha mindig olyan lenne, mint Garfieldé, amikor különösen rossz napja van.

Ezt a fajt gyakran hívják manulnak is mongol nevük (manuul) után, és sokszor emlegetik Pallas-macskaként is a fajt felfedező német származású, ám élete jelentős részében Katalin cárnő Oroszországában dolgozó neves természettudós, Peter Simon Pallas emlékére. A manulok Ázsia belsejében, a Kaukázustól Kínáig terjedő területen őshonosak. Az időjárás viszontagságai ellen sűrű bundával védekeznek, amely az emlősök világában az egyik legjobban hőszigetelő szőrköntösnek számít. Ez persze nem is meglepő, ha tudjuk, hogy

testük egyetlen négyzetcentiméterén akár kilencezer szőrszálat is megszámlálhat az, aki kellően türelmes ehhez, és nem zavarja, hogy az állatok nem feltétlenül együttműködők.

(Kiemelt képünk: Manul, azaz pusztai macska a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Forrás: Fővárosi Állat és Növénykert.)

Nagy méretű bálna tűnt fel a Szajnában, egy hónappal azután, hogy egy másik tengeri emlős, egy kardszárnyú delfin messzire felúszott a folyón, és a megmentésére tett kísérletek ellenére elpusztult.

Afrikai kutatók visszatértek a régi módszerhez: kikísérletezték a káros anyagok nélküli pisitrágyát, ami harmincszoros termésnövekedét hozott. Bármennyire idegenkedünk is tőle, a vizelet műtrágyaként való hasznosítása kézenfekvő és hasznos, mert tele van jó tápanyagokkal, amelyek elősegítik a növények növekedését.