Nő az 50 év alatti rákbetegek száma

1990 óta világszerte nőtt azon betegek száma, akiknél rákos megbetegedést diagnosztizáltak. 

2022. szeptember 12., 14:36

Szerző:

A felmérések szerint 1990 óta világszerte megnőtt azon 50 év alattiak száma, akiknél rákos megbetegedést diagnosztizáltak  – írja a hvg.huNature Reviews Clinical Oncology című lapban közzétett tanulmány alapján. 

Egyre több az 50 év alatti rákos

Olyan magas a számuk, hogy a kutatók már egyenesen járványról beszélnek. Noha a diagnosztika rengeteget fejlődött, a pontosabb és korai szűrési statisztika sem magyarázza az esetszám növekedést.

A publikáció szerint az iganzán aggasztó tendencia az, hogy a fiatalkori rákos megbetegedések számának növekedése nem lassul. Shuji Ogino, a bostoni Brigham and Women's Hospital patológusa szerint a kockázat a megbetegedésre minden korosztályban növekszik. A tapasztalatok szerint például az 1960-ban szültetetteknél nagyobb arányban alakul ki a rák 50 éves kor alatt, mint azoknál, akik az 1950-es években születtek, a statisztikák pedig azt mutatják, hogy ez az emelkedés generációról generációra folytatódik.

A kutatók kifejezetten arra voltak kíváncsiak, hogy nőtt-e az 50 éven aluli betegek aránya. Ehhez összesen 14 daganatos megbetegedést: emlő-, vastagbél- (CRC), méhnyálkahártya-, nyelőcső-, epevezeték-, epehólyag-, fej- és nyak-, vese-, máj-, csontvelő-, hasnyálmirigy-, prosztata-, gyomor- és pajzsmirigyrákot vettek górcső alá.

Azt találták, hogy 2000 és 2012 között a fenti megbetegedések mindegyikénél növekedés volt tapasztalható az 50 év alattiak esetében.

A kutatók arra kesesték a választ, van-e valamilyen egyedi jellemzője az 50 éven aluli megbetegedéseknek, valamint, hogy az egyre nagyobb gyakoriság miatt tekinthetnek-e a betegségre járványként. Az eredmény azt igazolja, hogy a nyomok arra utalnak, hogy például az étrend, az életmód, a testsúly és a környezeti kitettség valamilyen kombinációjának köszönhető ez az emelkedés. Erre utal az is, hogy a 14 vizsgált ráktípus közül nyolc az emésztőrendszerhez kapcsolódik.

„Az elfogyasztott élelmiszer hatással van a bélrendszerünkben lévő mikroorganizmusokra. Az étrend közvetlenül befolyásolja a mikrobiom összetételét, így ezek a változások befolyásolhatják a betegségek kockázatát és kimenetelét” – emelték ki a kutatók. Növeli a kockázatot, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás jelentősen megnövekedett az 1950-es évek óta. A kutatók megjegyezték: bár a felnőttek alvásideje nem változott, a gyerekeké jelentős mértékben igen.

(Kiemelt fotónk: kép egy emlőrákos daganatról és annak mikrokörnyezetéről. NIH / IMAGE POINT FR / BSIP via AFP)