Eddig is tudtuk, most már biztos: hülyék nem dolgozhatnak az APEH-nél

Kissé furcsa az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely ma lép életbe és intelligencia szinthez köti egyes munkakörök betöltését az APEH-nél. A rendelkezést tulajdonképpen csak helyeselni lehet, mert ne dolgozzanak alacsony IQ-jú emberek a roppant felelős feladatokat ellátó adóhatóságnál. Az viszont, hogy a PM erre a lépésre kényszerült, szörnyű kételyeket támaszt bennünk: miért volt erre szükség? Mi volt eddig? Talán egy belső tesztfelmérés kiderítette, hogy az ésszel hadilábon állnak? Ha pedig nem így van, miért feltételezik, hogy a hatóságnál nem túl értelmesek is dolgoznak?

2008. november 12., 11:44

Nem alkalmazható adathozzáférés szempontjából védett munkakörben az APEH-nél az a személy, akinek az intelligencia hányadosa (IQ) nem éri el 90-et, egyebek mellett ezt tartalmazza az a pénzügyminiszteri rendelet, amely a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A rendelet előírja, hogy az APEH-nél csak azzal a személlyel létesíthető közszolgálati jogviszony az adathozzáférés szempontjából védett munkakörökben, aki részt vett a pszichikai alkalmassági vizsgálaton. A munkaköröket a rendelet melléklete sorolja fel.

Az alkalmassági vizsgálatot az adóhatóság biztonsági főosztálya keretében működő pszichológiai laboratórium végzi. A pszichiáter szakorvos, vagy pszichológus kizárólag a szakmai meggyőződése alapján jár el. Ha a vizsgált személy nem ért egyet az eredménnyel, akkor felülvizsgálatot kérhet, amely ugyan ott készül, de két főből álló szakmai csoport végzi, és az első vizsgáló szakember nem lehet a csoport tagja. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a jelölt alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, ezt a személyében rejlő pszichés kockázatok feltárásával érik el. Vizsgálják - egyebek mellett - a tartós figyelem összpontosítást, az intellektuális színvonalat, a feszültség tűrését és a stressz kezelést.

A rendelet felsorolja az alkalmasságot kizáró pszichés okokat. Első helyen áll az, hogy az IQ-ja nem lehet 90-nél alacsonyabb. Kizáró ok a szenvedélybetegség - alkoholizmus, szerencsejáték szenvedély - a súlyos személyiségzavar, a megvesztegetésre és korrupcióra hajlamosító tényezők. A vizsgálatot a közszolgálati jogviszony létesítése előtt kell lefolytatni, nem léphet szolgálatba az, aki nem járul hozzá a vizsgálathoz. A vizsgálatot végző szakember szöveges értékelést készít a vizsgált személyről, ő hozza meg az alkalmasságról a döntést, és ő a felelős azért. A minősítést a labor 10 évig őrzi, de a vizsgálati dokumentációt az eredmény közlésétől számított 15. napon meg kell semmisíteni. Ez alól kivétel, ha a megvizsgált személy felülvizsgálatot kért.

Mindez nagyon szép, az embert mégis kissé Madách falanszter víziójára emlékezteti. Ha a rendelet lehetséges okait kutatjuk, csak arra juthatunk, hogy eddig az érintett dolgozók egy része nem felelt meg a fenti követelményeknek. Azaz olyanokat is felvettek felelős beosztásokba az adóhivatalhoz, akiknek hiányzott a megfelelő szellemi képessége, vagy netán alkoholista, esetleg pszichésen sérült volt. Ha ez igaz, mit csinált ott a személyzeti osztály? Normális esetben ugyanis a tapasztalt HR-esek külön orvosi vizsgálat nélkül is ki tudják szűrni az ilyen jelentkezőket. Az is kérdés, nem sért-e személyiségi jogokat a most bevezetett, megalázónak tűnő procedúra. A cél tehát érthető, de a módszer kételyeket vethet fel.