A megújuló energia hatására nő a légszennyezettség Magyarországon
Hazánkban a szilárd tüzelés a légszennyezettség egyik legfőbb oka: az egészségre különösen káros PM2,5 szállópor-kibocsátás mintegy 80%-áért ez a fűtési megoldás a felelős, ami csaknem a duplája az EU-s átlagnak. A gáz és a villamos energia árának emelkedése miatt idén várhatóan a korábbinál sokkal több magyar háztartás választja majd a fával való fűtést, ami nem csak az energiaszektort viszi fenntarthatatlan irányba, de súlyos egészségkárosító hatása is van.
A Habitat for Humanity múlt csütörtökön egy, a WWF-fel közösen megtartott rendezvényen mutatta be a 2022-es lakhatási jelentésének első fejezetét, amelyben az energiaválság által okozott problémákat, valamint a lehetséges megoldásokat vették górcső alá – írja a raketa.hu. Paradox módon a hazai megújuló energiaforrások jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot a lakosság számára.
A megújuló energiaforrások száma rendkívül csekély
A jelentés szerint Magyarországon a szilárd tüzelés elsősorban az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző, ahol korszerűtlen kályhákkal fűtenek és az épületek hőszigetelése is rossz. Ellentmondásos módonépp a szilárd tüzelés az, ami miatt Magyarország az elmúlt években teljesíteni tudta az Európai Unió megújuló energiaforrásokra vonatkozó előírásait. A szakzsargonban „biomasszának” minősülő tűzifa az egyéb faipari, illetve mezőgazdasági melléktermékekkel együtt a hazai megújuló energiaforrásoknak mintegy 70%-át teszi ki, ám Magyarország a megújuló energia részarányában még ezzel együtt is az utolsók között kullog az EU-ban. 2020-as adatok szerint mindössze a teljes energiafogyasztásunk 14%-a származott megújulókból, amelynél csak három tagállam rendelkezik alacsonyabb mutatókkal.
„Magyarországon az elsősorban falvakban élő, alacsony jövedelmű háztartások által használt, rossz hatékonyságú és súlyosan légszennyező fűtési mód az, amivel a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusát eddig letudtuk” – világított rá Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa, aki azt is hozzátette, hogy ez az állapot a rezsicsökkentés részleges megszüntetésével tovább súlyosbodhat.
A kereslet emelkedése világosan jelzi, hogy a lakossági gázár drágulása miatt idén télen a szokottnál is többen fogják a fával való tüzelést választani, ami a légszennyezettség mellett a szén-dioxid-kibocsátást is növeli. „Ennek ellenére, a statisztikákban azt fogjuk látni, hogy nőtt a megújuló energiaforrások aránya a nagyobb tűzifahasználat miatt” – tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője.
További problémát okoz az is, hogy az úgynevezett tüzifa-rendelet jelentősen enyhített a fakitermelés szabályain, ami a természetes és természetközeli erdők állapotának további romlását fogja eredményezni.
A fatüzelés alapvetően nem kéne, hogy környezetszennyező legyen: ahogy a jelentés bemutatását követő kerekasztal-beszélgetésben Kohán Károly kályhaépítő szakember rámutatott, kellőképpen hatékony tüzelőberendezések használatával sokkal kevesebb fát kéne kivágni, így az ilyen jellegű fűtési megoldások sokkal fenntarthatóbbá válnának. Ezt a kijelentést Bódis Pál, a WWF Magyarország erdő program szakértője is megerősítette, aki szerint a megfelelően fejlett technológiával a felhasznált tűzifa negyede is elegendő lenne az igények kielégítéséhez, amivel óriási nyomást vehetnénk le az erdőkről.
Ráadásul a leginkább rászorúlókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a fűtőberendezések piacán tapasztalható ugrásszerű keresletnövekedés és áremelkedés, hiszen sokuk számára elérhetetlenné vált a megfelelő fűtőanyagok és tüzelőberendezések beszerzése.
A lakhatási problémák megoldásával foglalkozó civil szervezet a fentiek tükrében a következő javaslatokat fogalmazta meg a kormány számára:
- A szociális tüzelőanyag program keretösszegét emeljék fel 5-ről legalább 20 milliárd forintra, amibe a jelenleg az önkormányzatokat terhelőszállítási költséget is bele kell foglalni.
- A pályázati lehetőségeket terjesszék ki az ötezer főnél nagyobb településekre is.
- Fokozottan vegyék figyelembe a rászorultságot valamint a településen szilárd tüzelőt használók arányát.
- Szabályozzák a kiosztott tüzelőanyagok minőségét, hogy ne alacsony fűtőértékű, nedves és légszennyező fa vagy lignit jusson a rászorulóknak.
- Emellett pedig szükség lenne szociálisan célzott, az alacsony jövedelműeket is elérő épületkorszerűsítési és energiahatékonysági programokra is.
(Kiemelt képünk: Habitat for Humanity Magyarország, Forrás: Facebook)