Az ELTE etológusa nyerte a legrangosabb európai kutatási alap több millió eurós támogatását

Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa több mint két és fél millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási alap, az ERC (Európai Kutatási Tanács) kutatócsoport alapítására kiírt Consolidator pályázatán. 

2023. november 25., 10:50

Szerző:

Az ERC (Európai Kutatási Tanács) 2130 pályázó közül 308 kutatót választott ki az idei Consolidator Grants-ra. Faragó Tamás a 2024 nyarán induló öt évre szóló támogatás keretében az emberi nyelv egyik fontos elemét, a vokális tanulás képességének evolúcióját kutatják kutyák bevonásával, ami új, és a területen szokatlan modellfajnak számít – olvasható az egyetem közleményében.

„Az új Consolidator Grant nyertesei az európai kutatás legjobbjait képviselik” – mondta az ERC elnöke, Maria Leptin.

„A vokális tanulás leegyszerűsítve az a képesség, ahogy módosítani tudjuk a hangadásainkat egy külső hangminta alapján. Ennek legösszetettebb formája a hangutánzás és olyan hangok produkálásának képessége, amik nem részei a veleszületett repertoárnak. Ami az embernél alapvető képesség, az a többi emlősnél ritka, eddig csupán a cetek, fókák, denevérek és elefántok esetében írtak le hangutánzó képességeket. Az ember legközelebbi főemlős rokonainál a vokális tanulásnak csupán néhány, egyszerűbb elemét figyelték meg eddig, így ennek a képességnek az evolúciós megjelenése az emberben mai napig rejtély” – foglalja össze Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa.

Ennek feltárására a K9VocLearn névre keresztelt projektben a kutyákat mint új modellfajt fogják vizsgálni, hiszen a háziasítás és később a fajtaszelekció során az emberi környezetben olyan, az emberhez hasonló pozitív szelekciónak voltak kitéve, mint a megnövekedett szociális tolerancia és kooperativitásra való hajlam, amik az emberben kulcsszerepet játszhattak a vokális tanulás megjelenésében. Feltételezések szerint ezek a hatások a kutyáknál is utat nyithattak a vokális tanulás egyes részképességeinek megjelenéséhez.

„A következő öt évben többek között feltérképezzük a kutyák hang repertoárját, és az egyes hangadások egyedfejlődését. Emellett megvizsgáljuk a vokális tanulási képességeiket, különös tekintettel a fajták és fajtacsoportok különbségeire. A cél az, hogy feltárjuk ez mennyire, és milyen módon függ össze a kooperációs képességekkel, a farkassal közös őstől való genetikai távolsággal, illetve az úgynevezett domesztikációs szindróma jellemzőinek előfordulásával, mint a rövidebb, gömbölyűbb fej, foltosodás, lógó fül, és kunkori farok. Az eredmények által többet tudhatunk majd meg a szelekciós hatások jelentőségéről, a vokális tanulási képességek evolúciójáról, vagyis az emberi beszéd kialakulásához szükséges képességek megjelenéséről” – vázoljaFaragó Tamás a következő öt év terveit.

A kutatást a Miklósi Ádám által vezetett ELTE TTK Etológia Tanszéken kezdik meg, ahol Faragó Tamás előtt Kubinyi Enikő és Andics Attila is nyert korábban ERC támogatást az utóbbi 6 évben, ami egyedülálló eredmény ezen a területen.

Mi is az az Európai Kutatási Tanács?

Az Európai Unió által 2007-ben létrehozott ERC a kiváló kutatások első számú európai finanszírozási szervezete. A szervezet bármely nemzetiségű és korú, kreatív kutatókat támogat, olyan projektek megvalósítására, amelyek székhelye Európában található. Az ERC négy alapvető támogatási programot kínál: Induló támogatások, konszolidációs támogatások, fejlett támogatások és szinergia támogatások. Az ERC további Proof of Concept Grant programjával segíti a támogatottakat abban, hogy áthidalják az úttörő kutatásaik és a kereskedelmi hasznosítás korai szakaszai közötti szakadékot. Az ERC-t egy független irányító testület, a Tudományos Tanács vezeti. 2021 novemberétől Maria Leptin az ERC elnöke. Az ERC teljes költségvetése 2021 és 2027 között több mint 16 milliárd euró, a Horizont Európa program részeként, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai biztos, Iliana Ivanova irányítása alatt.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Ahhoz, hogy eredményesen vegyük fel a harcot a mellrák ellen és a lehető legtöbb életet megmentsük, a nőknek 40 év fölött és legalább 79 éves korig évente kell szűrővizsgálaton részt venniük – érvelnek amerikai kutatóorvosok.

Súlyos fertőzés tizedeli a szarvaspopulációkat Észak-Amerikában, és már Európában is felbukkant. A tünetek alapján a közbeszédben gyakran csak zombiszarvasokként emlegetik ezeket az állatokat, miközben a tudósokat aggodalommal tölti el a bizonytalanság, hogy vajon az ember is elkaphatja-e a betegséget.