A meddőség jó eséllyel kezelhető

Számos kórkép, ok állhat a meddőség hátterében – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Hruby Ervin nőgyógyász. A szakember szerint a legtöbb esetben – főleg akkor, ha az ok kideríthető – jó esély van a meddőségi problémák megoldására.

2014. február 26., 15:48

A meddőség civilizációs betegség. Napjainkban sokakat érint, a párok 10-15 százaléka meddő. Korábban nem is önálló betegségnek tartották, hanem egy tünetnek, amely valamely betegséghez társul. Az utóbbi évtizedben azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már önálló betegségnek tekinti, amelynek hátterében számos kórkép, ok állhat.

Mindig egy párkapcsolat meddő, az okokat mindkét partnerben keresni kell. Létezik női és férfi eredetű meddőség. Vannak esetek, amikor mindkét partnernél rendellenességet találnak az orvosok, és olyan is, amikor látszólag mindkét partner egészséges, mégsem jön létre terhesség.

Férfiakban a meddőség oka általában a megtermékenyítő-képes hímivarsejtek alacsony száma, melynek megállapítása andrológus feladata. Ő végzi a kezelést is szükség esetén. Nőkben meddőséget okozhat, ha nincs peteérés (ovulációs rendellenességek), ha a megérett pete nem tud találkozni a hímivarsejtekkel (elzáródott petevezetékek), ha a megtermékenyült petesejt nem tud beágyazódni a méhbelhártyába, mert annak sárgatesthormon által előidézett átalakulása nem megfelelő (sárgatest-elégtelenség), illetve az anatómiai viszonyai nem megfelelők (sövény a méhűrben), ha az anyai szervezet immunreakciót indít a hímivarsejt ellen (immunológiai ok), illetve egyes betegségek komplex módon okoznak meddőséget (pl. endometriosis).

Minden állapot, betegség, amely a női nemi ciklus finom hormonális szabályozását befolyásolja, szintén meddőséghez vezethet. Hatással lehet a peteérésre a túlhajszolt életmód, a tartós stressz, a kóros elhízás vagy kóros soványság, melyek a női nemihormon (ösztrogén) szintjét befolyásolják, valamint a dohányzás és az élvezeti szerek abúzusa.

Érdemes különbséget tenni elsődleges és másodlagos meddőség között. Elsődlegesnek tekintik a meddőséget, ha az adott párkapcsolatban korábban még nem fogant meg terhesség. Másodlagos a meddőség, ha a párnak korábban már volt igazolt terhessége, függetlenül annak kimenetelétől. A másodlagos meddőség hátterében általában ugyanazok az okok állnak, mint elsődleges meddőség esetén, azonban előfordul az is, hogy a korábbi terhesség kapcsán végzett beavatkozás, pl. terhességmegszakítás szövődménye okoz másodlagos meddőséget.

Egy ciklusban, ha a pár mindkét tagja egészséges, a terhesség létrejöttének esélye 20-25 százalék. Egy év alatt a terhesség létrejöttének kumulatív valószínűsége 85-90 százalék. Ha egy párkapcsolatban egy év alatt nem következik be a teherbeesés, érdemes orvoshoz fordulni. Egyébként a meddőség orvosi definíciója szerint ha egy párnál rendszeres, fogamzásgátlás-mentes házasélet mellett egy év alatt nem jön létre terhesség, akkor a párkapcsolatot meddőnek tekintik. Régebben két év volt a meddőség kimondásához szükséges idő, azonban napjaink felgyorsult, eredményorientált világában ez már elfogadhatatlanul hosszú időszak lenne.


A meddőség kivizsgálása és kezelése összetett folyamat. A szakemberek igyekeznek a meddőség okát megtalálni és az okot kezelni. A kivizsgálásra és a kezelésre is érvényes az az alapelv, hogy a legegyszerűbbtől haladnak az invazívabb, kockázatosabb beavatkozások felé.

A férfi eredetű meddőség diagnózisát az andrológus állítja fel, a kezelést is ő végzi gyógyszeresen vagy műtéttel. A nők kivizsgálása során feltérképezik a ciklust, megállapítják, hogy van-e peteérés, hormonvizsgálatot végeznek, ellenőrzik a petevezetékek átjárhatóságát, illetve a méhűr anatómiai épségét. A kezelés az októl függ, és több lépcsőben történik. A peteérés idejére időzített együttléttől és gyógyszeres peteérés-serkentéstől a bonyolult, asszisztált reprodukciós technikák alkalmazásáig terjed a terápiás repertoár. Utóbbi a mesterséges ondóbevitelt és a szervezeten kívüli megtermékenyítés különböző technikáit jelenti. Ezeket ma már erre specializálódott szakemberek végzik az önálló meddőségi centrumokban.

A legtöbb esetben, főleg akkor, ha az ok kideríthető, jó esély van a meddőségi problémák megoldására. A kezelés következtében a meddő párok 95 százalékánál bekövetkezik a fogamzás. Jól kezelhetők a peteérés zavarai, a petevezetékek elzáródása miatt bekövetkező meddőség, az andrológiai okok. Legnehezebb azokat az eseteket kezelni, ahol a meddőségnek nincs kimutatható oka, illetve azokat az eseteket, ahol az egyik ivarsejt hiánya áll a probléma hátterében (súlyos andrológiai eredetű meddőség vagy a petefészek korai kimerülése). Utóbbi esetekben az ivarsejtdonáció jelenthet elfogadható megoldást.

Az életkornak, főleg az anyai életkornak természetesen nagy szerepe van a meddőségi kezelés sikerességében. A fogamzóképes kor vége felé még egészséges párkapcsolatban is csökken a teherbeesés esélye. A meddőségi kezelés sikerességének esélye az anyai életkor előrehaladtával csökken. Ez 40 év felett már jól érzékelhető, 45 év felett pedig igen magas a kezelés sikertelenségének az aránya.

Korunkban a családtervezés időszaka jelentősen későbbre halasztódott, gyakran 35-40 éves életkor utánra. Ez megnehezíti a meddőséggel foglalkozó szakemberek dolgát, ugyanis az esetleges meddőség csak ezt követően derül ki, amikor a nő egyébként is túl van a legtermékenyebb időszakán, és amikor a meddőségi kezelés hatékonysága is nagyságrendekkel kisebb – mondta el a 168 Órának dr. Hruby Ervin nőgyógyász.