Kiderült, miért nem emlékszünk a gyerekkori eseményekre
A gyermekkori amnézia, vagyis az a jelenség, hogy nem emlékszünk életünk első néhány évére, régóta foglalkoztatja a tudományos közösséget. Bár a pontos okok még mindig nem teljesen tisztázottak, több elmélet is próbál magyarázatot adni erre a jelenségre.
Hogy miért veszítjük el az emlékeinket a kisgyermekkorról, arra több magyarázat is létezik. A gyermekkori események inkább gondolkodási sémaként épülnek be a tudatunkba, ahogyan akkor képet alkottunk a világról, gyakorlatilag felnőttként is úgy rögzítjük az emlékeket. Ez a sémaképzés az oka, hogy a konkrét emlékeket nem tudjuk felidézni – írta meg a The Guardian.
Az agy fejlődése és a memória kialakulása gyermekkorban
Az egyik legelterjedtebb magyarázat az agy fejlődéséhez kapcsolódik. A The Guardian idézi a University of Toronto neurológusát, aki rámutat, hogy a hippokampusz ekkor még nem működik teljesen úgy, mint később, és bár információkat tárol, azok nem válnak hosszú távon hozzáférhetővé. Csecsemő- és kisgyermekkorban az agy, különösen a hippokampusz, amely az epizodikus memóriáért felelős, intenzív fejlődésen megy keresztül. Ebben az időszakban számos új idegsejt keletkezik, és ezek integrálódása a meglévő hálózatba megzavarhatja a már meglévő emlékek tárolását és előhívását. Ez a gyors neurogenezis hozzájárulhat ahhoz, hogy a korai emlékek nem maradnak fenn hosszú távon.
A nyelv és az önazonosság szerepe
Egy másik elmélet szerint a nyelv fejlődése kulcsfontosságú az emlékek rögzítésében. Amíg a gyermek nem sajátítja el a nyelvet, addig nehezebben tudja strukturálni és elraktározni élményeit. Továbbá az én-tudat kialakulása is lényeges: amíg a gyermek nem ismeri fel önmagát különálló személyként, addig az emlékek személyes vonatkozása is hiányzik, ami megnehezíti azok későbbi előhívását.
A felejtés adaptív funkciója
Egyes kutatók azt is felvetik, hogy a gyerekkori emlékek elhalványulása adaptív előnyt jelenthet. A csecsemőkorban szerzett információk gyorsan elavulhatnak, ezért az agy inkább a relevánsabb, későbbi tapasztalatok megőrzésére koncentrál. Ez a szelektív emlékezés segíthet abban, hogy a fontosabb információk maradjanak meg hosszú távon.
Bár a gyermekkori amnézia pontos mechanizmusai még nem teljesen ismertek, valószínűleg több tényező együttesen járul hozzá ahhoz, hogy nem emlékszünk életünk első éveire. Az agy fejlődése, a nyelv és az én-tudat kialakulása, valamint az adaptív felejtés mind szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)