Olajimport: lenne megoldás, hogy ne finanszírozzuk az ukrán-orosz háborút
A közlekedés átalakításával 28%-kal csökkenthetné az EU az orosz olajimportot. A Greenpeace 10 lépést javasol, amelyekkel hónapokon belül jelentősen csökkenthető lenne az EU olajfelhasználása.
Szigorúbb sebességkorlátozások, olcsóbb közösségi közlekedés, rövid távú repülőjáratok betiltása – a Greenpeace legfrissebb elemzése megállapítja, hogy a közlekedés átalakításával az Európai Unió akár hónapokon belül le tudná csökkenteni az éves olajfelhasználását mintegy 40 millió tonnával. Így pedig 28%-kal kevesebb olajat kellene importálni Oroszországból, amivel az Unió éves szinten összesen 19,7 milliárd eurót spórolna meg. Ezekkel az intézkedésekkel ráadásul az EU üvegházgáz-kibocsátása annyival csökkenne, mintha 93 millió autó eltűnne az utakról.
A Greenpeace arra kéri az Európai Bizottságot és a magyar kormányt, hogy a közlekedési szektorban bevezetett rövid távú intézkedésekkel mihamarabb csökkentsék az orosz olaj importját, valamint az EU és hazánk olajfelhasználását, ezzel pedig gyorsítsák fel a háborúkat okozó, klímaromboló fosszilisek kiváltását. A szervezet új szakértői elemzése ehhez öt rövid- és öt középtávú intézkedésre is javaslatot tesz, és ezeknek a lépéseknek az ágazatra tett hatásait is részletesen megvizsgálja. Az öt alábbi rövidtávú intézkedés bevezetésével 7,1%-kal mérsékelhető lenne az EU olajfogyasztása, az orosz olajimport pedig 28,4%-kal csökkenne:
- Rövid távú repülőjáratok betiltása
- Áruszállítás közútról vasútra terelése
- Szigorúbb sebességkorlátozások
- Megfizethető tarifák bevezetése a közösségi közlekedésben
- Kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése.
A közlekedési szektor jelenleg az uniós olajigény közel kétharmadát fogyasztja el. A zöld szervezet által javasolt lépésekkel az ágazat dekarbonizációja is jelentősen felgyorsulna, hiszen az EU összes kibocsátásának több mint negyedét a közlekedési szektor adja.
Miközben Európa vezetői sorra lépnek fel Oroszország ukrajnai háborúja ellen, a szankciók eddig nem terjedtek ki az Oroszországból importált olaj tilalmára, és ez elsősorban Ausztria és Magyarország, illetve az azonnali embargót elutasító Németország ellenkezése miatt van így.
Az EU és az Egyesült Királyság napi mintegy 200 millió eurót fizet az orosz olajért, és ezzel közvetve anyagilag támogatja a háborút.
Oroszországnak az olajexport az egyik fő bevételi forrása, a fenti intézkedésekkel azonban évente mintegy 19,7 milliárd euró értékű orosz olaj importját lehetne elkerülni. Hazánkat nézve, az itthon felhasznált kőolaj mintegy 70%-a orosz eredetű.
A zöld szervezet elemzésében arra is rámutat, hogy az orosz olajfüggőség enyhítésén túl az EU összes olajfelhasználását és az ezzel együtt járó kibocsátásokat is tovább kell csökkenteni, a közlekedés teljes dekarbonizációja nem halogatható tovább, annak 2040-ig meg kell történnie. Ehhez a Greenpeace az alábbi középtávú lépéseket javasolja:
- Új belső égésű motoros járművek forgalomba hozatalának betiltása 2028-ig
- Repülés szerepének további csökkentése
- Közösségi közlekedés fejlesztése
- A repülésben és hajózásban kötelező részarány bevezetése fenntartható és megújuló alapú üzemanyagok alkalmazására
- Városi infrastruktúra fenntartható irányba tett átalakítása.
„Oroszország ukrajnai háborúja arra figyelmeztet, hogy az EU és Magyarország közlekedésének olajfüggősége fenntarthatatlan. Az olyan megoldások, mint a rövid távú repülőjáratok betiltása, a közösségi közlekedés fejlesztése, a kerékpározás támogatása közelebb hozhatják a békét, de hosszabb távon is olyan lépésekre van szükség, amelyek alkalmazásával meg tudunk szabadulni a háborúkat okozó, klímaromboló fosszilisektől. Békés, biztonságos, élhető jövő akarunk, ezért hazai és uniós szinten is elfogadhatatlan, hogy más országok piszkos energiahordozóitól függünk. Magyarországnak is mindent meg kell tennie azért, hogy csökkenjen a függősége az orosz és máshonnan származó fosszilisektől” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
(Kiemelt kép: Füst száll fel a Petromidia olajfinomítóból a romániai Navodariban, 2021. július 2-án. Fotó: Costin Dinca / AFP)