Melyik csillag nem ötágú? Ha 20 másodperc alatt megtalálja, hatalmas szerencséje lesz!
Megtalálja, hol van a szerencsét hozó csillag?
Augusztusban érdemes nézni az éjszakai égboltot, de most nem a hullócsillag hoz majd önnek szerencsét, hanem az a csillag, amelyik más, mint a többi.
Melyik csillag nem ötágú?
Szerencséje lesz, ha 20 másodperc alatt megtalálja, hol van az alábbi rajzon a szerencsehozó csillag! Arról a csillagról van szó, amelyik más, mint a többi, azaz nem ötágú. Fent csak a kép egy részletét mutattuk ízelítőnek, nézzük a teljes feladványt – íme!
Kép: SuomiCasino
A megfejtést az oldal alján találja
A megfejtésért egy kicsit görgetni kell, hogy nehogy valaki véletlenül túl hamar megtalálja – előbb fel szeretnénk hívni az ön figyelmét arra, hogy a képen a sarki fény is szerepel. Igen aktuális ez a részlet, mivel augusztus 13-ra virradó éjszaka megint sarki fény ragyogott fel Magyarország felett, amint azt az Időkép is megírta. Idén ez volt a 11. alkalom, hogy hazánkról is megfigyelhetővé vált az aurora borealis, a mostani azonban különleges alkalom volt, hiszen a Perseidák meteorraj okozta csillaghullással egy időben lehetett látni.
A sarki fényt (amit a mi féltekénken északi fénynek is neveznek) a Napból érkező, a Föld légkörébe behatoló nagy energiájú, ionizáló hatású töltött részecskék, főleg protonok és elektronok okozzák. Ilyen részecskék főként a Nap különösen aktív régióiból, a napfoltokból áramlanak ki, napkitörések, avagy szakszóval élve, flerek formájában. A napszelet a Föld mágneses mezeje bolygónk pólusai felé vonzza-tereli, így a légkör elsősorban a sarkoknál kezd fényt kibocsátani a napszél gerjesztő hatására. Egy-egy nagyobb, több anyagkidobódással járó napvihar esetén fordul elő, hogy a magasban kavargó sarki fény a pólusoktól lentebb lévő területeken is megfigyelhető. Ez volt a helyzet a múlt héten is, amikor egy kifejezetten nagy, szabad szemmel is látható, a Nap egyenlítője alatt megjelent napfoltcsoportból szabadult ki nagy mennyiségű plazma, és a Föld felé száguldó anyag péntek éjjel érte a légkört, és okozta 2003 óta a legsúlyosabb (extrém fokozatú) geomágneses vihart.
Az, hogy a föld légkörének rendkívül ritka rétegében, az világűrbe nyúló ionoszférában tomboló fényjelenség az elmúlt időszakban egyre többször és egyre több helyről – így sokszor hazánkból is – megfigyelhető volt, a szakértők szerint egyértelműen azt bizonyítja, hogy Napunk közeledik 11 éves aktivitási ciklusának csúcsához. Ez azt jelenti, hogy a napfizikusok számításai szerint a Nap valamikor még idén, 2024 vége felé eléri aktivitásának maximumát, tehát a legerősebb geomágneses viharok még csak ezután várhatóak.
Itt a megfejtés
Nos, a megfejtés megtalálásához a hold alatti két felhőtől érdemes kiindulni. A szerencsecsillag közvetlenül a két felhő közül a jobboldali alatt van, jobbról a harmadik csillag az a rajz szélétől számítva.
És nem öt-, hanem négyágú!
(Kiemelt kép: SuomiCasino)