Gyors relax

Varró Dani írja egyik versében: „A líra az igazi ász.” S valóban, a versek végigkísérik az életünket, ott vannak minden fontos pillanatunkban. A kisgyerek mondókákkal, dalocskákkal sajátítja el az anyanyelvet, később az iskolában már kötelező memoriterként tanuljuk a költeményeket. Versekkel ballagtunk el a középiskolából, idézeteket küldünk esküvőre, gyermekáldásra, anyák napjára, vagy ha gyászban osztozunk. Ha a hazaszeretetre gondolunk, elsőként jut eszünkbe a „Talpra magyar”, vagy az, hogy „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent”. Ha szerelmesek vagyunk: „Két karodban ringatózom csöndesen”, vagy „Visz a vonat, megyek utánad, talán még ma meg is talállak”.

Persze minden generációnak megvan a maga költőidolja. Ráadásul a líra kicsit misztikus dolog, ihlet kell hozzá, és a múzsa csókjára nincs recept. Varró Dani például rendhagyó irodalomórákon mesélt a diákoknak arról, hogy Csokonainak volt egy nagy ruhásszekrénye, ahová egy kisasztal is befért, és az ajtót is magára csukta. A szekrényben ülve várt az ihletre. Kosztolányit viszont a zöld színű tinta hozta lázba. Vagyis a vers mindig valamilyen különleges lelkiállapotban születik meg, így nyújthat az olvasóknak is különleges élményt.

De vajon trend-e újra a vers? Turi Tímea költő, a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője szerint a vers „úgy trend, ahogyan a női ruhában a kis fekete vagy a ballonkabát. Nem szezonális darab, hanem van valami állandóság benne. Ha viszont az a kérdés, hogy trendi-e a vers, azt válaszolnám: hála istennek, nem! Épp a korszerűtlenségében rejlik az ereje: szembemegy az elvárt megszólalási sémákkal. Minél eredetibb, meglepőbb a vers szövege, annál jobb. A vers alkalmas leginkább a nyelvi kísérletezésre. Mindig is egy delikát, az irodalmi ínyencségek iránt fogékony réteg olvasta”.

Ám ha a művek eladási listáit nézzük, még mindig a regény a vezető szépirodalmi műfaj nálunk. Akár több tízezres példányban is elkelhet. A jó regény letehetetlen, alig várjuk, hogy elolvassuk a következő fejezetet. A verseskötet viszont akkor jó – hangsúlyozza Turi Tímea –, ha minden vers után meg kell állnunk. Fel kell dolgozni az élményt: „Ha egy verseskötet ezer-kétezer eladott példányt elér, az már kifejezetten jónak számít. Ezért a verseskötetek kiadása inkább kulturális misszió, profitot ettől nem nagyon lehet várni. A kötetek iránti érdeklődés elsősorban a szerző nevétől, ismertségétől függ.”

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke viszont úgy véli, az elmúlt években egyértelműen nőtt a költészet iránti érdeklődés, főleg a fiatalok, a húszas-harmincasok körében. Mindig jól fogynak Simon Márton, Kemény Zsófi vagy Závada Péter új verseskötetei. Ezek több utánnyomást is elérnek, a kiadásuk nem ráfizetés. De megnőtt az érdeklődés a középgenerációs költők iránt is. Stabil olvasói kör vásárolja például Tóth Krisztina, Mesterházy Mónika, Erdős Virág, Lackfi János, Szabó T. Anna vagy Parti Nagy Lajos köteteit is. Költőink azért is olyan közismertek, mert szinte mindannyian több műfajban dolgoznak.

Az utóbbi évek legizgalmasabb kezdeményezései újra összekötik a zenét az irodalommal, az énekelt, rappelt verseknek komoly közönségsikerük van. Tegyük hozzá, a költészet eredetileg is zenés műfaj volt: az ókori dalnokok a lant húrjain kísérték költeményeiket.

A Margó Fesztivál szervezői 2011-ben kortárs költők verseit küldték el popzenészeknek. Kíváncsian várták, mi születik a műfajok keresztezéséből. Így találkozott például Beck Zoltán, a 30Y és Kollár-Klemencz László, az egykori Kistehén együttes frontembere a kortárs szerzőkkel. A Rájátszás zenekar eredetileg egyetlen koncertre alakult meg, azóta már lemezt is kiadtak, s még mindig koncerteznek. A színpadi siker fordulatot hozott több költő, író életében is. Grecsó Krisztiánt ma már az irodalmi élet rocksztárjaként emlegetik, és rendszeresen fellép a Rájátszásban Háy János is. Erdős Virág pedig külön albumot adott ki Kollár-Klemencz Lászlóval.

Závada Péter kamasz volt még, amikor kijutott Amerikába, és megismerte a hiphopkultúrát. Hazajövet pedig ’96-ban Süveg Márkkal megalapították a Akkezdet Phiait, rapegyüttesük tavaly oszlott fel hivatalosan. Závada valójában már régóta a saját irodalmi útját járja, többkötetes költő, drámaíró, dramaturg és társadalmi aktivista, a Művészek a klímatudatosságért Facebook-közösség létrehozója. Nem tagadja, irodalmi ismertségéhez jelentősen hozzájárult a rapes múltja. „Annak, hogy a köteteim viszonylag magas példányszámban fogynak, az is az oka, hogy egy zenekarból érkeztem. A rap aztán nálam is átszivárgott a költészet mezsgyéjére.” Závada egy-egy verssorát még farmerdzsekiken is viselték a rajongói. „Ezek a sorok a kamaszkori verseimből származnak, felkerültek valamikor az internetre, és önálló életet élnek. Az ilyen népszerűséget a helyén kell kezelni, én már régóta nem itt tartok. Azóta elvégeztem a filozófia és esztétika szakot, doktorizom.”

Turi Tímea szerint a költészet iránti fokozott érdeklődés összefügg a nyilvánosság változásával is: „Ma sokkal többen olvasnak, mint régebben, legfeljebb mást és másként. Az okostelefonokkal a rövid, tömör szövegek olvasása terjedt el, s ennek az igénynek az irodalmi műfajok közül leginkább a vers felel meg. Ráadásul a verseket sokan megosztják az interneten, a Facebookon, az Instagramon.” Závada Péter is kiemeli: a vers sűrű és rövid, és a mai fiatalok figyelme is a rövid és sűrű tartalmakra összpontosul. Egy verset mobilon el lehet olvasni öt perc alatt a metrón.„Minél rövidebb a vers, annál könnyebben befogadható, ezért is van egyre több követője a Twitter-költészetnek is.”

Ugyanakkor az online tér a különböző lírai játékokat is inspirálja. 2016 egyik legnagyobb költészeti eseménye a Verslavina volt. Szabó T. Anna januárban kiposztolta a Facebookra egy régi versét, amelyet Lackfi János 40. születésnapjára írt, és így kezdődött: „A férfi, ha negyven, még győzi erővel,/a férfi, ha negyven, a csúcsra kiáll,/a férfi, ha negyven, még jól bír a nővel,/még fess, ha nem alszik, és friss, ha piál.” Lackfi riposztolt: „A nőci, ha negyven, még gondos a sminkje,/a nőci, ha negyven, aligha riszál,/a nőci, ha negyven, már taxikat int le,/és áll körülötte az éjjeli bál.” A verslavinát aztán több kortárs költő görgette tovább, végül a sorozat könyvben is megjelent.

„A kortárs versek sikeréhez hozzájárul, hogy tartalmilag is változnak. Közérthetőbbek lettek – folytatja Gál Katalin, az MKKE elnöke. – A mai világban sokan érzik úgy, hogy alapvető szükségleteikben is veszélyeztetettek. Egymást követik a gazdasági-társadalmi válságok, vagy épp vírusjárvány fenyeget. Ez automatikusan fordítja az embereket a költészet felé, mert a vers segít belső nyugvópontot találni. Olyan, mint egy gyors relax.”

Závada Péter viszont azt gondolja, a költészet minden látszólagos népszerűsége ellenére leginkább egy szűk fővárosi értelmiségi réteg belügye. Megtévesztő, hogy a Facebookon annyi versekkel kapcsolatos poszt bukkan fel, mert valójában mindenki a saját véleménybuborékjába van bezárva, s csak a hozzá hasonló érdeklődésűeket lájkolja. „De ha kitesszük a lábunkat Budapestről, a könyvvásárlók és az internetfelhasználók köre jócskán szűkül. Ha nézik is a netet, inkább a YouTube-ot és a vloggereket.” Závada hozzáteszi, a megoldás az lenne, ha ingyenes nyomtatott irodalmi lapok jutnának el vidékre, és ha a kistelepüléseken élők is gyakrabban találkozhatnának kortárs költőkkel.

Persze a verset a vizuális kultúrával és a televíziózással is össze lehet kötni: ezzel kísérletezik Hutter Imre előadóművész, médiaszakember is, akit nemrég választottak meg a Magyar Versmondók Egyesülete elnökének. Tavaly novemberben indította el az ATV-n a Sorok között című sorozatát. Mindegyik adásban egy-egy sztár, generációs idol volt a vendég, aki a kedvenc verséről beszélt, s arról is, hogy a vers miként segítette át nehéz helyzeteken. Hutter Imre szerint a líra abban is segít, hogy visszataláljunk a még nem korrumpálódott tiszta szavakhoz, amelyek azt is kimondják helyettünk, amit mi nem merünk vagy nem tudunk. A Sorok között az éjszakai műsorsávban, a Sas kabaré után került adásba. Nem könnyű egy szórakoztató műsor után egy teljesen más réteget megszólítani, de a verses adásoknak így is átlagosan 80-100 ezer nézőjük volt. A YouTube-on pedig 140-170 ezren nézték, főleg a fiatalabbak. A sikeren felbuzdulva már el is készült a Sorok között folytatása: szeptember 12-től újabb negyvenegy közismert személyiség – köztük Vitray Tamás, Sváby András, Magyar György, Ceglédi Zoltán – beszél arról, hogyan változtatta meg az életét egy vers.

Hutter Imre Facebook-oldalának 53 ezer követője van, amit a celebek is megirigyelhetnének. Ő nemcsak versmondó, hanem versfilmeket is készít a munkatársaival. Facebook-oldalára föltette például Ady Endre: Áldásadás a vonaton című költeményének filmjét, amelyet néhány hét alatt több mint negyedmillióan néztek meg. Az előadóművész azt mondja, a vers képes közösségeket teremteni a virtuális és a valóságos térben egyaránt. A költészet szerinte nem az elit kultúra, hanem a mindennapi élet része. / Sándor Zsuzsanna