Soha nincs vége

Judah Samet október 27-én késve érkezett a Tree of Life, az Élet fája zsinagógához. Ötven éve tagja a közösségnek. Az őszi délelőttön az összegyűltek egy újszülött névadási ceremóniáját tervezték. A szertartást azonban nem tarthatták meg, mert egy felfegyverzett férfi sétált be, és „Minden zsidónak meg kell halnia” kiáltással tüzet nyitott az ottlévőkre. Az antiszemita gyilkos tizenegy idős hívőt ölt meg. Samet a CBS amerikai televíziónak elmondta, hogy mindig ügyelt, hogy korán érkezzen, de ezen a reggelen mégis elkésett, és ez mentette meg az életét. Amikor megérkezett, a rendőrök már tűzharcban álltak a lövöldözővel.

A nyolcvanéves férfi nem először menekült meg a halál torkából. Judah, magyar nevén Samet Imre Debrecenben látta meg a napvilágot 1938-ban. Mindössze hatéves volt, amikor a Gestapo kopogtatott az ajtajukon. Debrecenből négy vonattal deportálták a helyi zsidó lakosokat, és ebből két vonatot a sínek lebombázása miatt Auschwitz helyett Ausztriába irányítottak. Az osztrák munkatáborból Bergen-Belsenbe deportálták. Judah-t a háború legvégén a németek vonatra tették, a halálvonatot azonban az amerikaiak felszabadították. A család nem tért vissza Magyarországra, hanem Izraelben, majd az Egyesült Államokban telepedtek le. Judah az elmúlt ötven évben minden szombatot a Tree of Life zsinagógában ünnepelt.

A gyönyörű kerttel és hatalmas, színes üvegablakokkal díszített zsinagóga ma gyászban van. A falak most a kaddist visszhangozzák a halottakért. A tizenegy áldozat közül kilencen már elmúltak 65 évesek. A meggyilkoltak között volt a 86 és 84 esztendős Simon házaspár, míg a legidősebb áldozat a 97 éves Rose Mallinger volt. Judah Sametet a CBS riportere arról kérdezte, a holokauszt túlélőjeként milyen érzés újabb mészárlás túlélőjének lenni: „Soha nincs vége. Legalábbis a családom számára nincs. Állandóan folytatódik. De mi túlélők vagyunk. Mondtam a lányomnak, hogy már bármikor készen állok. Nem félek a haláltól.”

Pittsburgh az Ohio-folyó völgyében található, az észak-keleti Pennsylvania államban. A Forbes többször Amerika legélhetőbb városának választotta, és bűnözési rátája az egyik legalacsonyabb. A 300 ezer fős várost 1838 óta lakják zsidók is, itt található az Egyesült Államok egyik legrégebbi zsidó közössége. A zsidó lakosság a Squirell Hill-i kertvárosnegyedben koncentrálódik, számuk körülbelül húszezer. Húsznál több zsinagógájuk van. A Tree of Life vagy L’Smicha kongregáció a judaizmus konzervatív ágát képviseli, 530 családot számlál a tagjai között.

A zsinagógának még biztonsági őre sem volt. A lövöldözés után Amerika-szerte megerősítették a zsinagógák védelmét. Pittsburghben 2000-ben már történt egy rasszista motivációjú lövöldözés. Akkor öt embert gyilkolt meg különböző etnikumokból az exügyvéd Richard Baumhammers, aki bevándorlókat akart ölni. A férfit elítélték, és 2010-ben a kormányzó aláírta halálos ítéletét. Jelenleg is a halálsoron ül, mert a kivégzés időpontját nyolc éve halasztják. Hasonló sors várhat Robert Bowersra is, aki most az amerikai történelem legsúlyosabb antiszemita lövöldözését hajtotta végre.

A negyvenhat éves támadónak nem volt bűnözői múltja. Közösségi oldalán megosztotta ugyan antiszemita nézeteit, de nem tudni, hogy bármely nagyobb rasszista szervezet tagja lett volna. A pittsburghi rendőrség nem adott hírt a gyilkos hátteréről. A férfit, aki megsebesült a rendőrökkel való tűzharcban, egy közeli kórházba vitték, még a sürgősségin is tovább kiabált, hogy minden zsidót meg akar ölni. A kórház igazgatója, Jeffrey K. Cohen is a Tree of Life zsinagóga tagja, s a gyilkost ellátó orvosok közül hárman is zsidók voltak. Az igazgató a helyi televíziónak elmondta, hogy személyesen akart beszélni Bowersszal: „Nem mondhatjuk, hogy beszélnünk kell egymással, ha aztán nem beszélek vele.” A tárgyaláson a vádlott ártatlannak vallotta magát, az ügyészek pedig bejelentették, hogy halálos ítéletet kérnek majd a férfira.

A lövöldözés híre megnyitotta az amerikai média csapjait, és az egymás hibáztatása és vádolása mindent elöntött. A világsajtó közölte, hogy a pittsburghi zsidó vezetők levélben tiltakoztak az ellen, hogy Donald Trump elnök a városba látogasson. Az azonban csak napokkal később derült ki, hogy a szóban forgó vezetők annak a Bend the Arch nevű akciószervezetnek a tisztségviselői, amely progresszív célokra ad pénzt demokrata politikusoknak, s nem sok kapcsolata van a vallási szervezetekkel. A zsinagóga vezetői és az Egyesült Államok izraeli nagykövete fogadták a Trump házaspárt, valamint Jared Kushnert és Ivankát Pittsburghben. Jeffrey Myers, a Tree of Life rabbija úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy pozitívan meglepte az elnökkel való találkozás.

A CNN műsorvezetője, Brian Stelter ugyanakkor a republikánus Fox Newst és az elnök retorikáját tette felelőssé a lövöldözésért. A vád a lövöldözést követő napokban újra és újra megismétlődött. A GQ magazin írója a The Washington Postban egyenesen a Trumpot támogató amerikai zsidókat vonta felelősségre. Az elnök oldalára állt az izraeli vezetés és több prominens amerikai zsidó vezető is. Trump a mészárlás utáni órákban így nyilatkozott: „Az antiszemitizmust nem tolerálhatjuk, nem engedhetjük, hogy folytatódjon, konfrontálnunk kell vele, és el kell ítélnünk, bárhol üti is fel a fejét. Együtt kell állnunk zsidó testvéreinkkel, hogy győzedelmeskedjünk az antiszemitizmus és a gyűlölet erői felett.”

Világszerte megemlékezéseket tartottak a zsinagógákban. A francia zsidóság külön együttérzését fejezte ki, hiszen az elmúlt két évben maga két antiszemita gyilkosságot és számtalan támadást szenvedett el. Idén egy holokauszttúlélőt szúrt le, majd gyújtott fel muszlim szomszédja. Tavaly egy nyugdíjas nőt dobott ki az ablakon a szomszédja, miközben Allah nevét kiabálta, és az áldozatát démonnak nevezte. Az utóbbi bűncselekménynél 170 napig tartott, amíg a francia hatóságok antiszemitának nevezték a gyilkosságot. Az Atlantic magazinnak egy hívő így nyilatkozott a tragédiáról: „Ami eddig a mi valóságunk volt, most már az övék is.” A pittsburghi támadás után egy nizzai zsidó közösségi központra ezt a graffitit fújták: „INRI, 12 halott, és akkor mi van?”

Spanyolországban is több antiszemita graffitit láttak az események után. Amerika-szerte megerősítették a zsinagógák biztonságát, és a Dailywire beszámolói szerint zsidó közösség egyes tagjai fegyvervásárlásba kezdtek. Az amerikai zsidóságot az elmúlt évtizedekben érték már támadások. A 20. század elején még Amerikában is erős volt az antiszemitizmus. Csúcspontját 1944-ben érte el, majd a holokausztot követően szinte nullára esett. Az Izrael-ellenesség formájában megjelenő antiszemitizmus az elmúlt években megerősödött, de az országot mégis váratlanul érte a támadás. Abban a pillanatban, hogy a pittsburghi lövöldöző belépett a zsinagógába, Amerika megszűnt a béke szigete lenni a zsidóság számára. / Hajdú Tímea