Virítsd a lóvét!
A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről egyeztetett – több hónapos előkészítés után – a kormány és a kamara delegációja. Utána Orbán Viktor többek közt arról beszélt, hogy mindenki látja, a járvány felszálló ágban van, és amíg nincs vakcina, ott is marad. Hozzátette: az előző napi brüsszeli tárgyalások tapasztalatai alapján nem lehet számítani oltóanyagra a következő év közepénél hamarabb. Így a kórházak a következő hét-nyolc hónapban óriási terhelés alá kerülnek. Az orvosoktól és az ápolónőktől is emberfeletti munkára lesz szükség ahhoz, hogy „minden megfertőződött embert meg tudjunk gyógyítani, és a megfelelő ellátást biztosítsuk a számukra” – jelentette ki a kormányfő, majd hozzáfűzte: ezt az emberfeletti munkát a mostani bérszínvonal mellett aligha tudják teljesíteni az orvosok.
A miniszterelnök szavait a Magyar Orvosi Kamara levele előzte meg, amelyben Orbán Viktornak a Magyar Nemzetben megjelent „Együtt újra sikerülni fog” című írására reagáltak. Azt kérték a miniszterelnöktől, hogy a gyorséttermi dolgozókéval megegyező orvosi órabérek helyét kiszámítható és tisztességes bérezés vegye át. A kamara 100-120 százalékos emelést tartana méltányosnak. Szorgalmazták egy betegbiztonságot garantáló, hálapénzmentes egészségügy megteremtését, s hozzá egy bértáblát is előterjesztettek.
A kormányfő a hétvégén Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kamara által előterjesztett bértáblát a kormány elfogadta, az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn benyújtják az Országgyűlésnek. Megállapodtak arról is, hogy a hálapénzt kivezetik a magyar ellátórendszerből. A Magyar Orvosi Kamara a hálapénz elfogadását – és bizonyos összeg felett a hálapénz fizetését is – büntetőjogilag szankcionálná, a kérdés pedig már a mai kormányülésen napirendre kerülhet.
Ha mindez megtörténik, az orvosok bére akár meg is duplázódhat, és remények szerint ez megakadályozhatja az orvosok elvándorlását.
A jövő évi költségvetésben e megállapodásnak nyoma sincs – reagált a hírre Rékassy Balázs. Az egészségügyi közgazdász lapunknak azt mondta: a COVID-járványnak köszönhető, hogy a kamara áttörést ért el a kormánynál, a kiadásokra azonban még forrásokat kell biztosítani, és sok részletkérdés is tisztázásra vár. Az orvosoknak ugyanis csak egy része közalkalmazott, másik részük vállalkozó, tehát el kell érni, hogy őket is érintse a béremelés. A legnagyobb ilyen vállalkozói orvoscsoport a háziorvosok köre. Öt-hatezer háziorvos kap praxispénzt, illetve kártyapénzt, ebből kigazdálkodható lenne az összeg – magyarázta a közgazdász, aki szerint, ha csak a kórházi és a szakrendelői orvosokat fogja érinteni a bérrendezés, az is mintegy 250 milliárd forintba kerülhet. Mivel azonban az orvostársadalom egyik legnépesebb táborát kitevő háziorvosok küzdenek a járvány frontvonalában, kihagyhatatlan a bérük növelése. Ez plusz 60-80 milliárdos kiadást jelentene – tette hozzá Rékassy. Szerinte itt sem lehet megállni, hiszen ha a bérrendezés csak az orvosokat érintené, és kihagynák az egészségügyi szakdolgozókat, súlyos belső bérfeszültség alakulna ki. „Nem lehet elvárni, hogy egy 2 milliós fizetésű orvos mellett mosolyogva dolgozzon egy olyan műtős, akinek 300 ezer forint a fizetése” – fűzte hozzá a szakember, majd összegezve a kiadásokat úgy saccolt: ha a teljes egészségügyi ágazat béreit rendeznék, az hozzávetőleg 7-800 milliárd pluszforrást igényelne a költségvetésben.
A hálapénz kivezetésével kapcsolatban Rékassy elmondta, a közfinanszírozott rendszer hálapénzes területein dolgoznak olyan senior orvosok, „orvosbárók”, akik emiatt inkább a magánellátásban fogják folytatni, ezt azonban jó lenne elkerülni. Úgy vélte, a szankciókkal reális esély lehet a paraszolvencia kivezetésére. „A jövőben például előfordulhat olyan helyzet, hogy egy beteg borítékot ad az orvosnak, majd másnap feljelenti őt.” A közelmúltban több orvost is elítéltek hasonló perekben, ezért a közgazdász szerint a szankcióknak visszatartó erejük lesz. / Török Dániel
