Van-e ötezer évünk az oltásra?

William Shakespeare az egyik első európai, aki megkapta a koronavírus elleni vakcinát. A 81 éves brit férfit december 8-án oltották be, ekkor kezdte el használni az Egyesült Királyság a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett szérumot.

Azóta sok víz lefolyt a Temzén, a vakcinát pedig az EU minden országában alkalmazni kezdték. Karácsonyi ajándékként érkeztek az első oltások, december 26-án juttatták el őket a tagállamoknak. Azonban az osztás és az oltás sebessége meglehetősen lassú: sehol sincsenek az unió és tagállamai például Izraelhez képest, ahol január 10-ig már az ország lakosságának 20 százaléka megkapta a vakcinát. A tagállamok és az Európai Bizottság egymásra mutogat: hogy lehet, hogy a 450 millió fős blokkban eddig alig 3,6 millió főt tudtak beoltani?

 Az élen járók is rosszul állnak

Az uniós országok közül lakosságarányosan Dánia vezeti a sort, míg a beadott oltások számában Olaszország áll az élen. Lapzártánkkor az előbbi nemzet összesen 114,926 beadott oltást regisztrált, ami 1,98 százalékos oltottságnak felel meg. Olaszországban 589,798 a beadott vakcinák száma, ám a jóval népesebb országban ezzel az egy százalékot sem éri az oltottsági arány.

Luxemburg és Belgium a két sereghajtó. A nagyhercegség polgárainak eddig mindössze 0,19 százaléka, azaz 1200 ember kapta meg a vakcinát, míg a belgák 8000 oltást adtak be. Ez a lakosság alig 0,07 százalékát jelenti, amivel világviszonylatban is az utolsók közé tartoznak. Azok közül az országok közül, ahova már eljutott a vakcina, mindössze Chilében, Kuvaitban és Mexikóban alacsonyabb az oltottsági arány, mint Belgiumban. Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el: a legfrissebb adatok szerint a népesség 0,44 százaléka, azaz 42,549 ember kapta meg az oltást.

Az oltási sorrend elején mindenhol vagy az idősek vagy az egészségügyben dolgozók állnak. Az uniós országok nagyjából felében orvosok, illetve nővérek kapták meg elsőként a vakcinát – közéjük tartozik Magyarország is, ahol Dr. Kertész Adrienne, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezetője lett az első beoltott. A többi országban pedig idősotthonok lakóival kezdtek. Mindössze két olyan ország van, ahol politikus kapta meg elsőként az oltást: Bulgáriában az egészségügyi miniszter, Kostadin Angelov lett az első, Csehországban pedig a kormányfő, Andrej Babis.

Az oltási sorrendben történő kivételezéssel kapcsolatban pedig már meg is történt az első botrány: Lengyelországban a varsói orvosi egyetem kórháza soron kívül oltott be több sztárt és politikust, köztük egy 45 éves színésznőt. Az ország több részén is érte kritika a kormányzó Jog és Igazságosság párt politikusait, amiért soron kívül kapták meg az oltást, amit első körben az egészségügyiseknek adnak be hivatalosan az országban. Mateusz Morawiecki miniszterelnök igazi botránynak minősítette ezeket az eseteket.

 Kinek a hibája a lassúság?

Több tényező is közrejátszik abban, hogy az EU le van maradva az oltásokkal. Egyrészt jelentős az oltásszkeptikusok száma a kontinensen. Az Ipsos felmérése szerint több uniós országban is csökkent azok száma augusztus óta, akik mindenképpen be akarják magukat oltatni: Franciaországban például a lakosság mindössze 40 százaléka kérné az oltást.

Ezenfelül a különböző országok egészségügyei más és más problémákkal szembesülnek. Franciaországban például a bürokrácia késlelteti az oltásokat – a vakcinákat csak hosszas papírmunka és orvos-beteg konzultációk után adják be. Spanyolországban az okoz gondot, hogy az egyes tartományok egészségügyi hatóságai önállósítva működnek, így az oltatást kevésbé lehet központilag összehangolni. Van olyan tartomány, ahol csak 5 százalékát tudták felhasználni a január 3-ig érkezett mennyiségnek, és olyan is, ahol az 55 százalékát.

A vakcinák folyamatosan érkeznek a tagországokba, a készletből pedig úgy tűnik, nem lesz hiány. Az EU eddig összesen 2,26 milliárd dózist kötött le a vakcinából több cégnél: a Pfizer például 600 milliót szállít, az AstraZeneca és a Johnson and Johnson egyenként 400 milliót. A jelenleg elérhető Pfizer-féle vakcinát egyébként azért is különösen nehéz eljuttatni a lakossághoz, mert mínusz 70 fokon kell tárolni.

Az Európai Tanácsot is több kritika érte azért, mert nem vásároltak több dózist hamarabb a Pfizer és a BioNTech oltásából. Ezt Markus Söder, a német Keresztényszociális Unió vezetője, valamint a BioNTech CEO-ja, Ugur Sahin is nehezményezte. A Politico elemzése szerint azonban elsősorban nem a megvásárolt, elérhető vakcinák száma miatt lassú az oltás, hanem a szétosztás folyamata nem túl gördülékeny. Németországnak például már leszállítottak 1,3 millió dózist, de az ország a legfrissebb adatok szerint csak 532,878 beoltottnál tart.

 Ahol regisztrálni kell

Európában nincs egyedül Magyarország abban, hogy regisztrációhoz kötik az oltást. Habár a kormány már korábban bejelentette, hogy egy központi weboldalon lehet jelentkezni a vakcinára, egészen múlt szombatig nem volt tiszta, hogy ez a jelentkezés a konkrét előfeltétele az oltásnak. Rogán Antal december közepén még azt mondta, hogy aki nem regisztrál, az csupán a sorban kerül hátrébb, Simicskó István pedig kijelentette, hogy „nem kötelező regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n ahhoz, hogy az ember oltást kapjon”.

A múlt héten azonban a 444 birtokába jutott egy budapesti tiszti főorvos-helyettes által írt levél, ami így szól: „Aki nem regisztrál, az önmagát zárja ki az oltandók köréből, mivel nem jelzi oltási igényét, így a népegészségügynek nem juthat tudomására ilyen irányú igénye. Oltásra időpontot azok kaphatnak, akik kérik ezt. Hivatalosan senkit nem értesítenek, mivel az oltás, ismételten mondom: ÖNKÉNTES. Amennyiben szeretne oltást kapni, kérem, regisztráljon.”

A magyar rendszert egyébként azért is érte kritika, mert a regisztrációhoz kapcsolódó adatgyűjtést a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda végzi. A közvetlen adatkezelő pedig az Idomsoft nevű cég, amely a választási rendszer szoftverét is üzemelteti.

Globális szinten viszont akad arra példa, hogy csak azok kaphatják meg az oltást, akik a kormány rendelkezésére bocsátják személyes adataikat. Indiában jelenleg fejlesztenek egy CoWIN nevű appot, amelyen keresztül a jogosítvány, a társadalombiztosítási szám vagy a személyi igazolvány adataival regisztrálhatnak, akik meg akarják kapni a vakcinát. Indiában is az egészségügyi dolgozókkal kezdik az oltást: számukra ez ingyenes lesz, azonban még nem dőlt el, hogy a nem frontvonalban dolgozóknak mennyibe fog kerülni. Mivel az app még fejlesztés alatt áll, azt sem tudni pontosan, mely szervek fogják kezelni a regisztráltak adatait. Azt viszont leszögezte Narendra Modi kormánya, hogy pontosan nyomon akarják követni, hogy ki, mikor, hol, és ki által kapja meg a vakcinát.

Déli szomszédainknál, a szerbeknél is regisztrálni kell a vakcinára. Itt azonban a folyamat során kiválaszthatják a polgárok, hogy melyik gyártótól származó oltást hajlandók beadatni maguknak. Továbbá a francia egészségügyi minisztérium is dolgozik azon, hogy egy online regisztrációs rendszert építsen ki az oltás gyorsítása érdekében. William Dab, a francia egészségügyi szolgálat volt vezetője szerint ugyanis ha a jelenlegi ütemben zajlanak az oltások, akkor 5000 évig fog tartani a vakcinaprogram. / Mohos Máté