Miskolc újraindul

A koronavírus-járvány alatt Miskolcon nem állt le az élet. Fontos ügyeken dolgozik a város, amelyek egy évtizedre kijelölhetik Miskolc fejlődési pályáját. Stratégiai gondolkodás és tervezés, együttműködések a kormánnyal, a megyékkel, a szövetségesekkel és az ellenzékkel – Miskolc polgármesterével, Veres Pállal beszélgettünk.

2020. június 25., 12:34

Szerző:

Lazulnak a szabályok, visszatér az élet Miskolcra. Hogyan tovább a járvány után?

Először is, a vész megmutatta Miskolc egy nagyon erős tulajdonságát is: jelesre vizsgázott a város együttműködésből, szolidaritásból. Köszönet jár minden miskolcinak, közös sikernek gondolom, hogy a várost lényegében nem sújtotta a járvány. A gazdaság leállása, a kieső adóbevételek, az országos védekezéshez történő anyagi hozzájárulás, a helyi védekezés költségei azonban komoly hiányt generáltak a város költségvetésében.

Hogyan tervezi így a város az év hátralévő részét és a következő éveket?

Szinte az első pillanatokban döntöttünk: kihasználjuk a kényszerű szünetet, és nekifogunk egy nagyszabású munkának, végrehajtjuk a sok éven át elmaradt tervezési és a szükséges újratervezési feladatokat. Azt gondoltuk, hogy célszerű, sőt elengedhetetlen felvázolnunk, milyennek szeretnénk látni Miskolcot 2030-ban. A korábbi Nagy-Miskolc elképzeléseket öt stratégiai területre bontottuk, és ezek mentén öt ágazati stratégia elkészítésébe kezdtünk még március második felében. Gazdaság, turizmus, kultúra, városüzemeltetés, sport. Azokat a területeket kezeljük külön, amelyekre a városnak közvetlenül is van ráhatása, illetve amelyekben a város kitörési pontjait látjuk. A turizmussal kezdtünk.

Gondolom, azért, mert ezt a területet érintette legsúlyosabban a válság.

Így van. A koronavírus egy pillanat alatt megállította a turizmust, nullára csökkent a vendégforgalom, a fogadóhelyek bezártak. Párbeszédet kezdeményeztünk az érintettekkel, összegyűjtöttük és a kormánynak meg is küldtük a miskolci és a környékbeli vendéglátósok, szállásadók, idegenforgalomban érdekeltek javaslatait, amelyek közül több helyet is kapott a kormányzat turisztikai mentőcsomagjában. Aztán mint Forrest Gump, ha már ilyen messzire elfutottunk, miért ne menjünk tovább? A kollégáim elkészítették a város tízéves turizmusfejlesztési stratégiáját. Az anyagot munkaanyagként már egyeztettük is a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, ahol kifejezetten támogatólag fogadták az elképzeléseinket, és abban maradtunk, hogy közösen folytatjuk a munkát, és elkészítjük a Herman Ottó Turizmusfejlesztési Programot Miskolc és a környéke idegenforgalmi fejlesztésére.

Elég összetett folyamat.

Persze, hogy összetett, de mi nem az? Egy család is megtervezi a bevételeit és a kiadásait, mindenki készít terveket, hogy hol szeretne tartani tíz év múlva, mit szeretne lakással, házzal, autóval, a gyerekek oktatásával. Miskolc egy kicsit nagyobb család. Én a stratégiai tervezésben és a stratégiai gondolkodásban hiszek. Minden más csak sodródás, és mi pont ennek az ellenkezőjére kaptunk felhatalmazást: tegyük rendbe és állítsuk fejlődő pályára Miskolcot. Ami jól megy, azt folytassuk, ami nem ment jól, azt csináljuk jól. Sok az akadály, amit örököltünk az előző városvezetéstől, például a slendrián gazdálkodást, az alulmenedzselt, sokszor végiggondolatlan projekteket, vagy a Diósgyőri vár körüli nehézségeket.

A vár ügye most hogy áll?

Sikerült megtalálni a megoldásokat annak ellenére is, hogy az előző városvezetés két és fél évig nem tudott pontot tenni a közbeszerzés és a támogatások becsatornázásának végére... A többéves teszetoszaság miatt ugyan elvesztettünk egy másfél milliárdos támogatást, de a fejlesztés megvalósul. Az előző városvezetés hibája nem mentesít minket az alól a kötelezettség alól, hogy Miskolcra el kell hozni minden forrást, amit csak lehet.

A tervezésben mi a következő lépés?

A kormány a következő európai uniós tervezési ciklusra megyei szövetségek létrehozását kezdeményezte. Mi a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok szövetségbe tartozunk, ez az úgynevezett Kreatív Régió. A feladatunk az, hogy erre a négy megyére dolgozzunk ki olyan közös, illetve a megyékre és a nagyvárosokra külön fejlesztési irányokat, valamint projekteket, amelyek a következő EU-s tervezés alapját képezik, és ehhez az EU is és Magyarország is forrásokat biztosít majd.

Ez mit jelent Miskolcnak?

Azt kérte a kormányzat, hogy a Kreatív Régió készítsen javaslatokat, dolgozzon ki ernyőprojekteket a vírushelyzet utáni újraindulás érdekében, mi pedig tíz javaslattal érkeztünk, amelyek a helyi gazdaság beindítását célozzák. Miskolc újraindul – így neveztük el. Az ernyőprojektek rövid távon a gazdaság újraindítását segítik, valamint munkahelyek megóvását és újak teremtését célozzák. Megkérdeztük városunk és környezetének gazdasági szereplőit, az így szerzett információk alapján tettük meg a javaslatainkat.

Hol van Miskolc szerepe ebben a szövetségben?

Kelet-Magyarországon Debrecené a főszerep, hiszen az elmúlt tíz év fejlesztései, tendenciái mind abba az irányba mutatnak, hogy Debrecen kiemelt figyelemben részesül, legyen szó munkahelyteremtésről, fejlesztésekről, beruházásokról. Debrecen mindig kiválóan élt a felkínált lehetőségekkel, Miskolc nem mindig. Miskolc célja, hogy ennek az új térségnek a húzóereje, a motorja legyen. A négymegyés tervezés ma nem egy verseny, ahol győzteseket és veszteseket hirdetnek, ez most csapatjáték, ahol jól kell tudnunk kiosztani a szerepeket, feladatokat, és meg kell határoznunk, ki miben tudja legjobban kamatoztatni a tudását, lehetőségeit, adottságait. Nekünk, polgármestereknek hasonlók a problémáink, hogy ki milyen párt vagy szervezet támogatásával lett polgármester, egymás közt jelentéktelen.

A kormányzattal szemben van jelentősége a politikai különbözőségnek?

Nem a kormányzattal szemben. Az én feladatom az, hogy a várost képviseljem a miskolciakért, ezért egyértelműen együttműködésre törekszünk a kormányzattal. Nincs is más észszerű választásunk, hiszen a városok kormányzati kitettsége egyre nagyobb. A koronavírus miatti terhek, az egyre jelentősebb forrásigény, a megkötött vagy elvont adóbevételek iránya azt mutatja, hogy az erős, korrekt szakmai kapcsolat elengedhetetlen. Én azt látom ma, hogy a stratégiákból következő feladatok, a fejlesztések előkészítése, a városüzemeltetési, gazdasági vagy kulturális és szociális kérdések rengeteg munkát és feladatot állítanak elénk, amiket okos érdekképviselettel és egy jó csapattal el fogunk végezni. Erre szól a megbízatásunk. (Támogatott tartalom)