Brazil Trump

Jair Bolsonaro felemelkedése a romló közbiztonságnak köszönhető, és annak, hogy a kormányzatot átszövő korrupció megrendítette az országot vezető Munkások Pártja iránti bizalmat. Bolsonaro a kampányában ígéretet tett a korrupció felszámolására, a fegyvertartás engedélyezésére, a hagyományos családmodell támogatására és a bűnözés elleni kemény fellépésre. Győzelmére a piacok pozitívan reagáltak annak ellenére, hogy ő a legújabb képviselője annak a globális trendnek, amely a kialakult világrenddel szemben pozicionálta magát.

A brazil politikában hosszú út vezetett Bolsonaróig. A 19. század végén megbukott brazil monarchia, a régi köztársaság, majd a válságok hátán hatalomra került Getulio Vargas diktátor után az ország az 1946-os alkotmánnyal alakult liberális demokráciává. Az ötvenes években az iparosodás felgyorsult, és Brazília rohamos növekedésnek indult. Az új demokrácia vezetői igyekeztek a társadalmi igényeknek megfelelni, de a hatvanas évekre a növekedés megrekedt. A kormány vezetői, hogy megtartsák népszerűségüket, különböző szociális programokba kezdtek. A hadsereg és a brazil elit szereplői, félve az esetleges kommunista fordulattól, puccsot hajtottak végre, és átvették az uralmat. A hadsereg sebész módjára hajtotta végre a reformokat, ami miatt igazán nagy ellenállás nem volt a diktatúrával szemben. Az ellenzéket leginkább fiatal kommunisták jelentették, akik közül majdnem ötszázat meggyilkolt vagy eltüntetett a rezsim. A katonai diktatúra a hetvenes években elkezdte a demokratizálás folyamatát, és végül 1985-ben meg is történt a rendszerváltás. Igaz, a katonai diktatúra kezdeti időszakában olyan nagy volt a gazdasági növekedés, hogy sokan ma is nosztalgiával gondolnak arra a korra.

Bolsonaro a katonai diktatúra után kezdte meg politikai pályafutását. A brazil politika híres arról, hogy, mondjuk, egy szocialista párt könnyen válhat egy évvel később jobboldalivá vagy fordítva, és a politikusok is rendszeresen cserélik a pártjaikat. Bolsonaro is többször váltott pártot, legutóbb 2018 elején. A nézetei viszont mindig konzervatív irányba húztak. Karrierje során rendre a kisebbséghez tartozott, mivel az ország alapvetően baloldali politikusokat támogatott. De hangos és hírhedt kisebbségi politikusnak számított, gyakran dicsérte a katonai diktatúra rendszerét, és egy televíziós interjúban még azt is kijelentette, hogy a diktatúra szerinte nem végzett ki elég embert. A tízes évek elején kezdett nagyobb népszerűségre szert tenni. Ez annak is volt köszönhető, hogy a közbiztonság romlása miatt felerősödtek az ellenzéki hangok.

A nyolcvanas évek végén a katonai diktatúra leváltásával párhuzamosan virágozni kezdett a kokainkereskedelem. Brazília a világ három legnagyobb kokain-előállítójának, Kolumbiának, Bolíviának és Perunak is a szomszédja. A drogkereskedelemmel járó konfliktusok átlépték a határokat, és a szegénynegyedekben bandaháborúk kezdődtek. A gyilkosságok, a nők elleni erőszak és a fegyveres rablások mindennapossá váltak. A romló közbiztonsággal párhuzamosan kiderült, hogy a brazil politikai vezetés mélyen elmerült a korrupcióban. A botrány az állami olajcéget érintette, amelynek igazgatói tanácsában Dilma Rousseff is ott ült, mielőtt 2010-ben megválasztották az állam elnökének. 2016-ban a brazil parlament azzal a váddal menesztette Rousseffet, hogy a szövetségi kormány költségvetését úgy manipulálta, hogy ne legyen látható az ország növekvő hiánya. Az ellene folytatott eljárás egyik sztárjaként emelkedett ki Bolsonaro. A politikus nemcsak a korrupció miatt kritizálta az elnököt, hanem kommunista múltja miatt is. Egy alkalommal így szólalt fel a kormánypárt ellen: „Ha Fidel Castro ma meghalna, az a fattyú, akkor maguk azonnal dugót okoznának Havanna légterében, hogy meglátogassák a tetemét. Milyen értékrendjük van maguknak, milyen demokráciáról beszélnek egyáltalán?” Az ehhez hasonló felszólalásokkal hatalmas népszerűségre tett szert. A kisebbségi létforma ezzel véget ért.

2018 elején azonban nem Bolsonaro, hanem a 2011-ben betegség miatt visszavonuló elnök, Ignacio Lula da Silva vezette a népszerűségi felméréseket, őt azonban áprilisban, a korrupciós botrányban való érintettsége miatt 12 év börtönre ítélték. A volt elnök a börtönből is indulni kívánt, amit az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is támogatott. A brazil legfelsőbb bíróság azonban augusztusban megtiltotta az indulását. Ezután vált Bolsonaro favorittá, és így nyilatkozott a korábbi elnökről: „Mi egy nagyszerű és gazdag ország vagyunk, nem pedig egy bűnözői csoport, amit a börtönben ülve kellene irányítani.” Őszre már Bolsonaro vezette a listát.

A következő szlogennel kampányolt: „Két út van Brazília előtt. Léphetünk a prosperitás, a szabadság, a család és Isten útjára, vagy pedig lehetünk Venezuela.” Kevesebb gazdasági regulációra tett ígéretet, és arra, hogy egy liberális közgazdászt tesz pénzügyminiszterré. Erre reagálva a The Wall Street Journal szerkesztői támogatásukat fejezték ki. Egyik legfontosabb kampánypontja a fegyvertartás engedélyezése volt, ami a gyenge közbiztonság miatt nagy támogatásra lelt a lakosság tekintélyes részében. Elődeivel szemben, akik Iránnal barátkoztak, ő Izraellel akar szövetséget. Ennek egyik oka, hogy Brazília északkeleti elszegényedett régiójának mezőgazdaságát izraeli fejlesztésekkel szeretné újraéleszteni. Megígérte, hogy átköltöztetik a brazil nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, aminek egyik magyarázata, hogy felesége és egyik fia, valamint támogatói bázisának egy része evangéliumi keresztény.

Bolsonaro hivatalosan katolikus, de a nála 27 évvel fiatalabb második feleségével Brazília egyik legnagyobb pünkösdi gyülekezetének pásztora adta össze. Silas Malafaia pásztor keresztény hálózatának értékét a Forbes 2013-ban 150 millió dollárra becsülte. Bolsonaro régebbi, sokakat felháborító kijelentései a jelek szerint nem tántorították el a konzervatív támogatókat. Keményen kritizálta az LMBTQ-lobbit és a feministákat. Azt persze visszautasította, hogy homofób vagy rasszista lenne. A kérdésre, hogy fasiszta-e, így reagált a brazil tévében: „Épp az ellenkezője. Azt hiszem, azok, akik fasisztának neveznek, azt sem tudják, mit jelent ez a szó.” Népszerűsége igazán akkor ugrott meg, mikor egy mentálisan beteg szocialista férfi megkéselte egy kampányrendezvényen. A politikus először könnyűnek vélt sérüléseiről kiderült, hogy komolyabb, mint gondolták. A gyilkossági kísérlet illusztrálta a közbiztonság hiányáról szóló beszédeit. Végül több mint 55 százalékkal nyerte meg a választást. / Hajdú Tímea