Aki nem oltat, ne is dolgozzék?
„Ha nincs szuri, nincs meló” – mondta a Pimlico Plumbers nevű brit cég vezetője a múlt héten. A vízvezeték-szerelő vállalat új szerződéseket fog aláíratni több mint 400 dolgozójával, és kötelezővé teszi számukra, hogy beoltassák magukat valamelyik koronavírus elleni vakcinával. Aki nem hajlandó aláírni az új szerződést, attól megválik a cég.
„Amikor ellátogatunk Afrikába, vagy a karibi országokba, be kell oltatnunk magunkat malária ellen – ezen nem is gondolkodunk igazából, csak megtesszük. Szóval miért fogadjuk el azt, hogy itt van egy járvány a saját országunkban, ami megölhet minket, miközben van ellene vakcina?”
 Mindenhol felmerült
Eközben az USA-ban is megjelent az igény, hogy a munkáltatók kötelezően előírják a dolgozóknak az oltást. Egy felmérés szerint akár komoly társadalmi bázisa is lehet a felvetésnek. A CNBC közvélemény-kutatása szerint a lakosság 57 százaléka támogatná, ha a munkáltatók kötelezővé tennék a vakcinát.
Kérdés, hogy az egyes országok munkajogi törvényei milyen mértékben teszik lehetővé, hogy a cégek előírhassák az oltást. Az amerikai törvények akkor engedélyezik, ha a lépés egy „közvetlen veszélyt” hárítana el a munkahelyen – a vírus rohamos terjedése miatt pedig ez a követelmény teljesül. Viszont itt így is kivételt képeznének azok a dolgozók, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy az oltás nem összeegyeztethető például a vallási meggyőződésükkel.
Az Egyesült Királyság jogalkotása nem ad világos útmutatást arra, kötelező lehet-e a munkahelyi oltás. A Guardiannek nyilatkozó munkajogász szerint azok, akik nem kérnek a vakcinából, be tudnák perelni munkaadójukat diszkriminációért, ha azért veszítenék el az állásukat, mert nincsenek beoltva. Ez esetben pedig a bíróság fogja kimondani, hogy jogellenes-e a kötelező oltás előírása.
 Látszólag egyszerűbb
Magyarországon látszólag egyszerűbb a helyzet. A 168 Óra több munkajogászt is megkérdezett, hogy a cégek kötelezővé tehetik-e az oltást. Egybehangzó véleményük szerint a Munka törvénykönyve ezt nem engedélyezi.
„Magyarországon nincsen munkajogi szabály arra, hogy a munkáltatók kötelezővé tegyék a védőoltást – mondta lapunknak dr. Somos András munkajogász, ügyvéd. – Ezen változtathat a kormány, ha akar, minden eszköze megvan erre. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy jelentős lobbierejű piaci szereplők maguk kezdeményeznek jogalkotást.”
„Nemcsak a Munka törvénykönyvének országgyűlési módosítása jelenthet erre megoldást, hanem, a veszélyhelyzetre tekintettel, a mai felhatalmazása alapján a kabinet elrendelhetné ezt még akkor is, ha ez nyilván az Alkotmánybíróságon kötne ki – mondta Somos. – Én nem tudok arról, hogy a legnagyobb magyar foglalkoztatók, mint a MÁV, vagy az olyan regionális szerepű vállalatok, mint a Mol vagy az OTP ilyen terveket dédelgetnének. Ezek a cégek ma jellemzően home office-ban dolgoztatnak.”
Több vezető magyar vállalatot is megkérdeztünk arról, hogy elgondolkodnának-e a kötelező oltás bevezetésén, vagy hogy terveznek-e a kormánynál lobbizni az ügyben – ők nagyrészt nemleges vagy kitérő választ adtak.
A Tesco sajtóosztálya például elmondta, hogy nem tervezik az oltás kötelezővé tételét. Emellett hangsúlyozták, hogy minden hatósági jogszabályt betartanak a járvány elleni védelemmel kapcsolatban. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a munkatársaink a lehető legnagyobb biztonságban dolgozhassanak” – válaszolt Hevesi Nóra kommunikációs vezető.
A Mol sem tervezi, hogy kötelezővé teszi az oltást – viszont bátorítják munkatársaikat, hogy regisztráljanak a kormányzati portálon, valamint a járvánnyal kapcsolatos ismeretterjesztő kampányt is indítottak. „Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni fogjuk, hogy a lehető legmagasabb arányú átoltottság alakuljon ki a vállalatnál és az országban is” – közölték.
A Lidl és az Aldi is arról biztosított, hogy mindenképpen tiszteletben tartják a vonatkozó törvényeket. A Spar azt válaszolta, hogy a cég megítélése szerint a kérdés jelen pillanatban még nem időszerű.
A BKK szerint „a munkáltató kötelessége biztosítani a munkahelyen az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Eddig egyéb védőintézkedésekkel ezek hatékonyan biztosíthatók voltak”. A cég szerint „a munkáltatók jelenleg nem tehetik kötelezővé a védőoltások alkalmazását”, ezért ezt ők sem tervezik.
 Segíthetne a védekezésben?
Dr. Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa viszont azt mondta, hasznos lenne, ha a cégeknek engedélyeznék, hogy kötelezővé tegyék az oltást.
„Ez a betegség nem túl kiszámítható – mondta. – Ha valaki elkapja, lehet, hogy napok múlva felgyógyul, lehet, hogy tíz napig karanténban lesz, és az is lehet, hogy el kell temetni.” Szerinte amellett, hogy a betegség kiszámíthatatlan, a dolgozók beoltatásának elmaradása jogi következményekkel is járhat.
„Ha valakinek például autoimmun betegsége van, az nem tudja beadatni az oltást, így csak arra számíthat, hogy a közelében tartózkodók nem fertőzik meg – mondta. – Ha pedig olyan munkakörnyezetben kell dolgoznia, ahol megfertőződhet, az ugyanúgy veszélyeztetésnek számít, mintha rászakadna a mennyezet a munkahelyén. A munkaadónak kötelessége, hogy fenntartsa a biztonságos munkahelyet.”
Már eddig is létezett jogszabályi keret arra, hogy bizonyos munkahelyeken bizonyos oltásokat kötelezővé tehessenek. A betegellátásban dolgozók számára például kötelező a hepatitis B elleni vakcina – mondta Komáromi.
 Közvetetten kötelező
Jogvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a cégeknek arra is van lehetőségük, hogy trükközve tegyék kötelezővé a koronavírus elleni oltást. „Nyilvánvalóan olyan helyzet is kialakulhat, amikor nem közvetlenül teszik kötelezővé az oltást” – mondta lapunknak Asbóth Márton munkajogász, a TASZ Magánszféra-projektjének vezetője. „A munkáltató tud olyan szabályokat hozni, amelyekkel nem teszi kimondva kötelezővé, viszont mégis ez a helyzet alakul ki.”
Szerinte például nagyon izgalmas kérdés, hogy jogszerű-e a Semmelweis Egyetem gyakorlata. A SOTE a múlt héten jelentette be, hogy a beoltatlan munkatársai számára kötelezővé teszi azt, hogy kétnaponta leteszteljék magukat koronavírusra. A diákoknak pedig heti egy teszt lett kötelező. Asbóth elmondta, hogy egy ilyen lépés akár arra is alkalmas lehet, hogy kényszerhelyzetbe hozza a dolgozókat, akik nem akarnák beoltatni magukat.
Az egyetemi vezetéshez közel álló, névtelenséget kérő forrásunk szerint viszont tévképzet az, hogy az egyetem a dolgozóit ezzel a lépéssel az oltás beadatására próbálja kényszeríteni. Az egyetemen dolgozó orvosok mintegy 91, míg a szakdolgozók 82 százaléka védett (vagyis megkapta a védőoltást, vagy hat hónapnál nem régebben esett át a fertőzésen) – tehát nem is lenne ok a nyomásgyakorlásra.
A TASZ szerint már országszerte több munkahelyen is felütötte fejét az a jelenség, hogy közvetett módon kényszerítik az oltást a dolgozókra. „Már olyan történet is eljutott hozzánk, hogy a munkáltató előírta, hogy a dolgozók a saját költségükön teszteltessék magukat – mondta Asbóth. – Ha ilyen helyzet áll fenn, az valószínűleg jogot sért.” / Mohos Máté
