A Trump-tornádó

Míg az újonnan felállt kongresszus még csak közelít az üzemi hőfokhoz, a Fehér Ház már ontja magából az intézkedéseket, amelyeket nemhogy kifejteni, de számba venni is komoly kihívás. Pedig Donald Trump kabinetjének eddig még csak néhány tagját hagyta jóvá a szenátus, igaz, köztük van Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is. Az oktatásiminiszter-jelölt, Betsy DeVos a teljes szenátusi demokrata frakción túl a republikánus képviselőcsoportból is számíthatott ellenszavazatokra, és kinevezése lapzártánkkor is kétséges volt. Mások alatt is rezeg a léc, mint például a volt texasi kormányzó, Rick Perry alatt, akit meglepett, hogy a számára kijelölt energiaügyi tárca alá nemcsak az energiapolitika, de a nukleáris arzenál fölötti őrködés is tartozik. Ezzel a hírek szerint az őt kijelölő Trump sem volt tisztában.

Az elnök első lépéseinek egyikeként kihátrált az elődje, Barack Obama által előkészített csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (TPP) mögül, amelynek immár biztosan nem lesz most tagja az Egyesült Államok. Nem meglepő ez, hiszen kampánya során is válogatott jelzőkkel illette a szabadkereskedelmi egyezményeket, és az Európával megkötni tervezett TTIP sem valószínű, hogy visszakerülne a tárgyalóasztalra a papírkosárból. Nem tudni ugyanakkor, Trump mivel pótolná a gigantikus értékű csendes-óceáni egyezményt, mely épp annak a Kínának a térségbeli dominanciájával volt hivatott versenyre kelni, amelyet már a kampánya alatt és a beiktatása előtt is szankciókkal fenyegetett. Az elnök lépéséből így paradox módon pont a távol-keleti óriás profitálhat.

Az elnök eltörölt számos, vállalkozásokat terhelő szabályozást, amelyek szerinte rontják azok versenyképességét, s hozzákezdett a maga eszközeivel Obama egészségbiztosítási reformcsomagjának lebontásához is. Azt viszont elismerte, hogy a kongresszusnak hosszabb időbe telhet, hogy érdemi változtatásokat eszközöljön az egészségbiztosítási rendszeren. Trump megerősítette azon szándékát, hogy a mexikói határon megépüljön a régóta ígért fal, mellyel sikerült magára haragítania a mexikói vezetést, s amihez Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök habozás nélkül gratulált egy Twitter-üzenetben. Legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedése azonban a hét muszlim többségű ország állampolgáraival szemben foganatosított átmeneti vízumkiadási és menekültbefogadási moratórium volt. A közel-keleti és afrikai országok polgáraira lényegében beutazási tilalmat rendeltek el, és az érdemi egyeztetés nélkül elfogadott elnöki rendelet hiányosságai miatt sok érvényes vízummal rendelkező ember rekedt az amerikai reptereken.

A moratórium tiltakozáshullámot váltott ki, és bár az adminisztráció szerint Trump intézkedése nagyon hasonlított Obama 2011-es rendeletére, amellyel szigorította az iraki menekültek befogadását, ám tilalomról akkor szó sem volt. A nemzetközi vezetők, élükön a Trump által nem kifejezetten kedvelt Angela Merkel német kancellárral, felemelték hangjukat az intézkedéssel szemben. A demokraták otthon reptéri tüntetéseket és gyertyagyújtásokat rendeztek, s egy George W. Bush által kinevezett oregoni szövetségi bíró felfüggesztette a rendelet végrehajtását, így egyelőre beutazhatnak azok a tanulók és családtagok, akik korábban a reptereken ragadtak. A moratórium ötlete és kivitelezése a források szerint az elnök stratégiai tanácsadójának, Steve Bannonnak műve, akit sokan már Trumpnál is befolyásosabbnak hisznek.

A Trump-adminisztrációra oly jellemző módon a legnagyobb káosz közepette is érkeztek meglepően mérsékelt nyilatkozatok. Többek között Nikki Haley új ENSZ-nagykövet Ukrajnát támogató nyilatkozatot tett, míg az Izrael-barát Trump megválasztásán felbuzdult Netanjáhút hideg zuhanyként érhette, hogy az új kormányzat óva intette az újonnan bejelentett telepbővítésektől és a kétállamos megoldást szorgalmazta. Az új vezetésű Fehér Ház első vendége Theresa May brit miniszterelnök volt, aki Trump partnere lehet a Brexit utáni új kereskedelmi együttműködés létrehozásában, az amerikai elnök számára pedig fontos az erős brit–amerikai kapcsolat a hagyományos szövetségesi rendszer megerősítéseként.

Nem örülhetett azonban az összes szövetséges. Nem tudni, milyen forrásból, de szinte azonnal kiszivárgott Trump és az ausztrál miniszterelnök, Malcolm Turnbull közötti telefonbeszélgetés híre, amely a beszámolók szerint rossz hangulatú volt. Az elnök haragos volt az előző adminisztráció és Ausztrália között megkötött egyezmény miatt, melynek értelmében az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy nagyjából 1200 menekültet befogad Ausztráliától. Trump mérgében a nap legrosszabb hívásának nevezte a telefonbeszélgetést, majd idő előtt le is tette a kagylót. Az elnök leginkább amiatt aggódhat, hogy a hivatalából már a most eltelt rövid idő alatt is rengeteg információ szivárgott ki, amit sok elemző a stábtagok segélykiáltásaként értelmez.

Magyar tagja is van az új adminisztrációnak. Tanácsadóként csatlakozott Trump stábjához Gorka Sebestyén, aki a terrorellenes küzdelemben támogatja majd az elnököt. Ő korábban Orbán Viktort is segítette tanácsadói minőségben, ám 2006 után kapcsolatuk megromlott, s Gorka távozott Magyarországról. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy az elmúlt években hogyan alakult a véleménye a magyar politikai vezetéssel kapcsolatban, de az elnökcsere óta papíron megerősödött washingtoni érdekérvényesítési potenciállal rendelkező Magyarország nem várt kapuőrrel is találkozhat Trump küszöbén.

Az elnöki stáb legszórakoztatóbb pillanatait az új szóvivő, Sean Spicer és a korábbi kampánymenedzser, Kellyanne Conway szolgáltatta. Némi meglepetésre az első sajtótájékoztatót Spicer a beiktatási tömeg nagyságával kapcsolatban tartotta, mivel a médiában az jelent meg, hogy Obama eskütételére sokkal többen voltak kíváncsiak, és a helyszínen készült felvételek is erről árulkodtak. A szóvivő kijelentéseiről később Conway-t kérdezték, aki szerint Spicer nem téves, hanem „alternatív” adatokat közölt, ez az elszólása pedig gyorsan körbejárta a sajtót. Csakúgy, mint a beutazási tilalom kapcsán említett „Bowling Green-i mészárlás”, amely szerinte a 2011-es Obama-féle korlátozások kiváltó oka lett volna, és a sajtó nem foglalkozott vele eleget. Csakhogy Bowling Greenben nem történt semmilyen mészárlás, csupán két letartóztatás. Conway a fáradtságra hivatkozott mentségképp. És míg a Trump-tábor a média ellenük elfogult tudósításaira panaszkodik, magáról a rossz viszonyról jelentős részben ők maguk tehetnek véget nem érő médiaháborújukkal. n