Kár Ukrajna nyakába varrni az elszálló magyar áramárakat

Brutálisan elszálltak júliusban a magyar villamosenergia árak, aminek oka részben az Ukrajna területén zajló háború. Ám az csak az érem egyik fele.

2024. július 29., 13:15

Szerző:

Júliusban brutálisan magas árak jellemezték a hazai árampiacot, amiért részben az Ukrajna területén kialakult háborús helyzet a hibás. Ám kár lenne az ukránokat hibáztatni a kialakult helyzetért, hiszen nem csak ők hajtották fel az árakat. A tartós kánikula, a sok légkondihasználat oda vezetett, hogy Európa felénk eső részében igen magasak voltak az energiaárak, de sajnos Magyarország még ezen belül is drága volt. Legalábbis esténként. Az időszak ugyanis azt is megmutatta, hogy mennyire torz piachoz vezetett a túlzott napenergia-arány a magyar árammixben – írja cikkében a Telex.

Mivel a napenergia szempontjából kedvező volt az időjárás, a rengeteg hazai napkapacitás egyszerre termelt, 10 és 15 óra között nagyon sok áramunk volt. Ezért főleg hétvégén, amikor az ipari üzemek nem is mentek, nem volt érdemi ára az áramnak, sokszor mínuszos volt az ár.

Viszont estére meg óriási volt a kereslet és brutális magasságokba szökött az áram ára, 400-500, vagy akár még több euróba is került egy MWh.

A lap, a rendszert működtető Mavirhoz közel álló forrása szerint ahogy a hőhullám nemcsak Magyarországot, de egész Európát elérte, mindenhol volt valamilyen hiányjelenség. Az okok között említhető, hogy az áramtermelési oldalon ilyenkor zajlanak a nyári rendszer- és erőmű-karbantartások, de kevés volt a szélmozgás is a kontinensen, főleg a szárazföldi részen, így a sok német szélerőmű sem termelt. Szerencsére a helyzet már elkezdett normalizálódni, már nem érkeznek újabb és újabb árcsúcsok.

Ukrajna rászoruló lett, ez betette a kaput

Ugyanakkor a sajátos helyzetben Ukrajna szerepe is érdekes volt. Mivel Oroszország nagyjából március közepe óta intenzíven lövi az ukrán erőműveket, az országnak felére apadt a saját áramtermelése, amit azonban pótolnia kell. 

„Mivel a piacaink immár valóban össze vannak kapcsolva, Ukrajna újabban elég sok áramot vesz tőlünk” 

– mondta a lapnak Jolsvai Zoltán energetikai szakember, aki korábban sokat dolgozott Ukrajnában. Mindez egy érdekes görbét mutat. Délelőtt lassabban ébrednek az ukrán vevők, még nem importálnak annyira, kora délután, amikor a napelemeinknek és stagnáló iparunknak hála, még annyi áramunk van, hogy nem tudunk vele mit kezdeni, vásárolnak, és ez inkább segítség Magyarországnak. Végül, amikor nekünk is kevés van, az ukrán vevők nagyrészt eltűnnek, ekkor csillagászati az ár, nem innen vásárolnak, illetve belépnek a helyi korlátozások. Igaz, olyan is akad, amikor az ukránok este is veszik az áramot, vagyis a keresletükkel drágítják.

S hogy az energiát Ukrajna hogyan szerzi be? Hát a magyar energiarendszeren keresztül, miután Magyarországot és Ukrajnát egy nagy európai áramszinkronizáció keretében összekötötték. Ez persze sokáig nem jelentett valódi villanyforgalmat, Ukrajna eleinte csak amolyan megfigyelői státuszban volt, a magyar fél is lassan lépett, de 2023 decembere óta immár az ukrán rendszer teljesen konform lett az uniós országok rendszereivel, és 2024-től újra élénk áramkereskedelem kezdődött Ukrajna és az EU között.

Ettől aztán pár hónap leforgása alatt a feje tetejére állt az egész piac: Magyarország nem bojkottálhatta a piacon csak szolidaritási áramnak nevezett ukrán szállításokat, hiszen ez mégsem fegyver, de miközben korábban Magyarország áramot vett Ukrajnából,

nemsokára az ukránok külföldről érkező ellátásából Magyarország már 47-48 százalékot maga elvitt. 

Nem jött be az összekapcsolás

Hiszen hazánk primer energiaforrásokban szegény területen fekszik, és bár a függésünkön próbálunk segíteni (egy nukleáris–naperőműves kombinációval olykor már meg is termeljük a szükséges áramot, vagy akár el is adunk), sokszor azért még importra szorulunk. Magyarország ráadásul egyszerre nagyon is importigényes, de közben óriási tranzitforgalmú ország. 

Ráadásul Magyarország hiába része az összekapcsolt összeurópai árampiaci (market coupling) rendszernek, aminek az lenne a célja, hogy az árak kiegyenlítődjenek, ehelyett az volt látható, hogy Németországban rendre 100-150 euróval olcsóbb volt az áram. Vagyis az összekapcsolás nem hozta el a kívánt eredményt.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Unsplah)