Gulyás Gergely: Magyarországot fenyegetik, üzemanyaghiány jöhet
Ezen a héten is Gulyás Gergely és Vitályos Eszter beszélt Magyarország legfontosabb problémáiról, ám ezúttal csatlakozott hozzájuk Bóka János európai ügyekért felelős miniszter is.
„A kormány tegnapi ülésén tárgyalt a háborúról és annak következményeiről, miután Magyarország egy újabb nehézséggel szembesült. Ukrajna ugyanis teljesen érthetetlen módon a kőolaj szállítás leállításával fenyeget minket és Szlovákiát is” – közölte Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, Ukrajna két békepárti országot fenyeget, és a békepártiságuk miatt teszi ezt.
Ez a lépés ugyanakkor az energiaellátás biztonságát fenyegeti, és ha a helyzet nem oldódik meg, akkor akár üzemanyaghiány is lehet. Ezért szeptemberig megoldást kell találni.
Mindeközben Magyarországról érkezik Ukrajna villamosenergiájának 10 százaléka, valamint a kőolajának is a 10 százaléka. Magyarország azonban a miniszter szerint nem akarja viszontzsarolni Ukrajnát, de „az nem járja, hogy ők bennünket zsarolnak”. A magyar fél felkérte az Európai Bizottságot, hogy közvetítsen.
A sajtótájékoztatón részt vett Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter is, aki az Ukrajnával kapcsolatos problémáról elmondta, az Európai Unió és Ukrajna között társulási megállapodás van érvényben, amit Ukrajna megsértett. Így a tagállamoknak jogukban áll konzultációt kezdeményeznie az Európai Bizottságnál, majd annak három napja van megkezdeni a tárgyalásokat. Ha ez nem történik meg, vagy nem vezet eredményre, úgy a tagállamok egyrészt jogi útra terelhetik a problémát, de több válaszlépésre is lehetőség van. A magyar kormány most azt vizsgálja, hogy Ukrajna lépése további szabályokat sért-e.
Gulyás Gergely szerint a kormány egy másik ügyet is tárgyalt, a migrációval kapcsolatos bírósági ítéletet. Ezzel kapcsolatban a kancelláriaminiszter leszögezte, az gyalázat, tűrhetetlen és vérlázító. A kormány álláspontja szerint az Európai Unió Bírósága az országgal szemben soha korábban nem látott ellenszenvvel van, noha Magyarország úgy védte meg az uniós határt, hogy közben ahhoz érdemi támogatást az EU-tól nem kapott. A magyar kormány szeretne az Európai Bizottsággal megállapodni, de ha az eredmény az lesz, hogy nem maradhat a határvédelem, a magyar határt akkor is meg fogják védeni,
de azt nem tudják garantálni, hogy a menekültek nem fognak eljutni Ausztriába, Németországba.
Bóka János ezután hosszasan taglalta az uniós elnökség első szakaszában történt eseményeket. A miniszter elmondta, a nyári szünet előtti utolsó esemény jövő héten lesz, azon az európai országok parlamentjeinek uniós bizottságainak tagjai fognak részt venni. A munkát a nyári szünet után szeptemberben folytatják majd.
Bóka beszámolójában felidézte, eddig összesen hat tanácsülés volt, melyeken az EU versenyképességét elemezték, a mesterséges intelligenciáról és az elektromos autózásról beszéltek. Ám üléseztek az energiaügyi miniszterek is, itt a 2030-ig szóló energiapolitikai tervekről volt szó az uniós energiahálózat mellett. A belügyminiszterek között pedig a migráció és a biztonsági helyzet volt a téma, míg az egészségügyi miniszterek a szervadományozásról, valamint a szív- és érrendszeri betegségekről konzultáltak.
Gulyás beszélt a Magyarország legújabb hiteléről is
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, kormányzati bejelentés nélkül, 1 milliárd eurós hitel felvételét eszközölte a magyar állam Kínától, az összeget a kormány áprilisban már le is hívta. Ezt a Portfolió szúrta ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, három éves futamidőre. Ennek részletei nem ismertek, annyit tudni, hogy a hitel változó kamatozású, a törlesztés ütemezése nem ismert, így az sem, pontosan mennyit kell visszafizetnie a magyar államnak, amelynek adóssága már februárban 133 milliárd euró volt. Ezt fejelte meg 0,6 százalékkal a kínai hitel, amely a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. A portál szerint az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány minden esetben beszámol, ezúttal azonban ezt nem tette meg. „Az ÁKK adatbázisában szereplő hivatalos indokláson túl így az sem világos, hogy pontosan milyen céllal történt a hitelfelvétel” – jegyezte meg a lap.
Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta:
„A kínai hitellel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumnak szükséges információt adni, annyi azonban tudható, hogy a hitel összegét infrastrukturális célokra fordítjuk.”
Gulyás szerint ez a hitel nem volt nagy meglepetés, hiszen az ország eddig is vett fel hiteleket.
(Kiemelt képünkön Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Forrás: ATTILA KISBENEDEK / AFP)