Elképesztő összegű kínai hitelbe verte magát Magyarország

A hitel részletei azonban nem ismertek, így nem lehet tudni, hogy a törlesztés milyen ütemezésű, vagy hogy pontosan mekkora összeget kell visszafizetnie a magyar államnak.

2024. július 25., 10:27

Szerző:

Kormányzati bejelentés nélkül, 1 milliárd eurós hitel felvételét eszközölte a magyar állam Kínától, az összeget a kormány áprilisban már le is hívta – szúrta ki a Portfolió az az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, három éves futamidőre. Ennek részletei nem ismertek, annyit tudni, hogy a hitel változó kamatozású, a törlesztés ütemezése nem ismert, így az sem, pontosan mennyit kell visszafizetnie a magyar államnak, amelynek adóssága már februárban 133 milliárd euró volt. Ezt fejelte meg 0,6 százalékkal a kínai hitel, amely a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.

A kormányzat igyekezett átcsoportosítani a tartozásait, hogy hiteleket inkább belföldön, a lakosságot állampapír vásárlására ösztönözve, és kevésbé külföldről szerezze be. Ezzel megy szembe a kínai hitelfelvétel, amelyet a jelek szerint csendben intézett a kormány. A kölcsön nem kötődik a kínai forrásokból épülő, szakértők szerint 979 év alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonalhoz. Arra a magyar állam másik tételként jelenlegi árfolyamon 820 millió eurót vett fel, szintén a Kínai Eximbanktól.

A szupertitkos kínai hitel

A Portfolio cikkében megjegyzi, az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány minden esetben beszámol, ezúttal azonban ezt nem tette meg. „Az ÁKK adatbázisában szereplő hivatalos indokláson túl így az sem világos, hogy pontosan milyen céllal történt a hitelfelvétel” – jegyezte meg a lap.

Potenciális tétel ugyanakkor a portál szerint akad bőven, amely miatt szükség lehet az újabb hitelre. Mint ismert, a magyar állam 3,1 milliárd euróért megvette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, az egész évre tervezett költségvetési hiányt pedig a kormány már az első negyedév végére elérte, ráadásul a nemrég megjelent adatok szerint júniusban további 108 milliárdos hiányt regisztrált. Igaz, ez az utóbbi mutató önmagában állva a kedvezőbbek közé tartozik.

(Kiemelt képünkön Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Forrás: Xie Huanchi / XINHUA / Xinhua via AFP)